Kétéves Koszovó

Az elmúlt tíz évben négymilliárd euró segélyt nyelt el az alig 11 ezer négyzetkilométernyi egykori dél-szerbiai tartomány. A külföldi adományok teszik ki a GDP 15 százalékát. Ahmet Shala, a koszovói kormány pénzügyminisztere közölte, Pristina további segítségért fog folyamodni, hogy betömje az idei költségvetésben tátongó lyukakat. A nyugati országok azonban, akiknek most meg kell küzdeniük a saját pénzügyi gondjaikkal, szeretnék, ha Koszovó elkezdené egy életképes gazdaság kiépítését.

A koszovói gazdaság – amelynek a húzóereje a fémexport – nem képes elég bevételt termelni a kormányzat számára, és arra sem alkalmas, hogy felszívja a munkaerőpiacra évente belépő nagyjából 30 ezer fiatalt. Koszovó kétmilliós lakosságának majdnem fele 18 év alatti. A 24 évnél fiatalabb munkaképesek 70 százaléka állástalan. Sokan ezért nekivágnak, hogy Nyugat-Európában próbáljanak szerencsét. Zömük két-háromezer eurót is fizet azért az embercsempészeknek, hogy eljusson az ígéret földjére.

A függetlenség kikiáltása óta az ENSZ 192 tagállamából 65 ismerte el az önálló Koszovót. Szerbia azzal, hogy a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult  jelentősen lelassította az államelismerés folyamatát; míg a függetlenség első évében 54 ország ismerte el Koszovót, a másodikban mindössze 11. A pristinai kormány ráadásul továbbra sem ellenőrzi Észak-Koszovót, a volt tartomány területének nagyjából 15 százalékát, ahol egy tömbben él a 120 ezres koszovói szerbség fele.
Az albánok és a szerbek közötti feszültség és a burjánzó bűnözés elriasztja a külföldi befektetőket.

Noha még mindig nagyjából 10 ezer NATO-katona ügyel a rendre és az EU igazságügyi missziója keretében kétezer rendőr, ügyész és bíró dolgozik Koszovóban, az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint az ország továbbra is a szervezett bűnözés melegágya. Ha nem érvényesül a joguralom, nem lesz jól működő gazdaság, ami nélkül nem lehet felvenni a harcot a bűnözéssel, és a kör bezárult, vázolta a helyzetet Engjellushe Morina, egy koszovói civil szervezet vezetője.

Több mint tíz évvel azután, hogy a Szerbia elleni NATO-bombázás nyomán a szerb haderő kivonult Koszovóból, a terület abban reménykedik, hogy ásványkincseinek – a gazdag lignit-, ólom-, cink- és nikkelkészleteknek – a kiaknázása jelentős lökést adhat a gazdasági növekedésnek. Ugyanakkor ehhez is jelentős befektetésekre lesz szükség. „A nemzetközi segítségnyújtás folytatódik, de ez nem lesz elég ahhoz, hogy megoldja Koszovó gazdasági nehézségeit, és meginduljon az igazi fejlődés az országban” – foglalta össze az egyik nagy adományozó, Olaszország pristinai nagykövete.