Interneten lehet véleményt mondani a magyar alkotmánymódosításról

„Szép jogi mű”

„A magam részéről azt szeretném, és ezt többször is elmondtam, ha az új magyar alkotmány egy szép jogi mű lenne. Egyszerre műalkotásnak kell lennie, másrészt az állam működését pontosan szabályozó dokumentumnak, és lehetőleg olyan terjedelműnek, amely az állam működésének legfontosabb elemeit szabályozza. A részleteket álláspontom szerint más törvényekben kell meghatározni” -– emelte ki Pálinkás József. S hogy miért a preambulumot választotta az MTA Jogtudományi Intézete? „A preambulumot egyrészt szimbolikusnak tartjuk, másrészt nemzetközi összehasonlításban a leginkább vizsgálhatónak. Szeretnénk, ha a szakemberek egy nemzetközi konferencia keretében végeznének öszszehasonlító elemzést arról, hogy melyik ország alkotmánya rendelkezik preambulummal, melyiké pedig nem, és amennyiben, van ilyenje, hivatkozik-e a történelmi múltra vagy sem” – magyarázta az Akadémia elnöke, hozzátéve, hogy egy ilyen jellegű tanácskozás kiváló alkalom a lehetőségek bemutatására.

Szimbolikus kérdések

Mint kifejtette, az államhatalom felépítése európai országokban jelentős különbségeket mutat. Nagy-Britannia alkotmányos monarchia, Franciaország „félprezidenciális vagy talán teljesen prezidenciális” a rendszer, az osztrák rendszer megint csak másmilyen, egy közvetlenül választott, ám végrehajtó hatalommal nem rendelkező köztársasági elnökkel. „Ezért úgy gondoltuk, hogy ilyen szimbolikus kérdésben kérdezzük meg a külföldi szakértőket. Természetesen magyar résztvevői is lesznek ennek a konferenciának, az egyik magyar szakember, Fekete Balázs, az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója előadásában az európai alkotmányok preambulumainak a legteljesebb összehasonlítását adja, azt elemzi, hogyan szerepelnek bennük a történelmi elemek” – mondta Pálinkás József, hozzátéve: egy alkotmány ugyanis valahonnan eredezteti az államhatalmat és az államszervezet leírását.

„Magyarország ezeréves állam, nekünk nyilván nem 2010-től vagy más időponttól kell a magyar államot eredeztetnünk, ugyanakkor egy olyan alkotmányra van szükségünk, amely a jelenlegi nemzetközi helyzetben írja le az államhatalom működését, a hatalmi ágak megosztását, a jogok és kötelességeket” – fejtette ki az MTA elnöke.

Bárki véleményt mondhat

Eközben vasárnaptól az alkotmany.postr.hu internetes felületen egyénileg is véleményezni lehet a készülő új alkotmányt. Szájer József, az Orbán Viktor miniszterelnök által felkért, alkotmány-előkészítésben segítő társadalmi bizottság tagja elmondta: az állampolgárok az új alaptörvény elfogadásáig összesen hét témában szólhatnak hozzá az alkotmány előkészítéséhez. Ezek közé tartoznak a közpénzügyek, az alkotmányos alapértékek, az állampolgárok jogai és kötelezettségei, továbbá a hatalomgyakorlás és államszervezet, az alkotmányvédelem, valamint az igazságszolgáltatás, illetve a helyi önkormányzatok kérdésköre – fejtette ki a fideszes EP-képviselő.

Alkotmány már a tavaszra

Hozzátette: az Országgyűlés célja, hogy 2011 tavaszára megszülethessen az ország végleges alkotmánya, amely szimbolikus értelemben is véget vet az elmúlt időszak átmeneti jellegének. A politikus szerint az új alapokmánynak éppúgy építenie kell az elmúlt ezer év egyedülálló magyar történelmi hagyományaira, mint a modern európai alkotmányosság elveire. Szájer József szerint az origo.hu internetes portálról elérhető virtuális felület kialakításával az alkotmányozási folyamat szélesebb társadalmi bázisra való kiterjesztését szeretnék elérni, ezzel is biztosítva az átláthatóság alkotmányos alapelvének érvényesülését.

Nem színház

Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke ugyanakkor cáfolta azokat a találgatásokat, amelyek szerint már előre elkészítették volna az új alkotmányt és az azt előkészítő folyamat csak „színház” lenne. A kormánytöbbség a lehető legszélesebb körű társadalmi párbeszédet szeretné kialakítani, ami az új alkotmány preambuluma és alapértékeinek meghatározása körében különösen fontos, hiszen a jelenlegi alaptörvény „államszervezeti része nem vizsgázott rosszul” – fejtette ki a testület alelnöke. Kiemelte: az internetes felülettel elsősorban a fiatalokat szeretnék elérni, mivel jelenleg ezen csoport érdeklődése a legalacsonyabb az alkotmányozási folyamat iránt. A honlapot a Bibó István Szakkollégium tanulói moderálják, míg néhány társadalmi kérdésben gyakran állást foglaló személyt, például Tölgyessy Péter, Kónya Imre, Hack Péter és Kukorelly István jogászokat vitaindító cikkek írására kérték fel, mutatott rá Gulyás Gergely.

A társadalmi bizottság – amelynek tagja Boross Péter, Pálinkás József, Pozsgay Imre, Schöpflin György és Szájer József – a kormányfő számára ad tanácsokat az új alaptörvény előkészítésével kapcsolatban, míg a parlament alkotmány-előkészítő bizottsága több állami intézménytől, illetve civil szervezettől vár javaslatokat. Utóbbi testület véleményezésre kérte fel például a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, továbbá a Legfelsőbb Bíróság, valamint a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács és a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, illetve az állampolgári jogok biztosát. A bizottság várhatóan még az idén benyújtja alkotmányjavaslatát az Országgyűlés elé.