Economist: értelmetlenné vált a „Kelet-Európa” fogalom

Soha nem volt nagyon logikus dolog, de a recesszió nyomán végképp kevés értelme maradt az egységes „Kelet-Európa” megjelölésnek – írta hétvégi elemzésében a The Economist. A tekintélyes brit gazdasági-politikai folyóirat Rossz címkével ellátva címet viselő írása szerint Kelet-Európa olyan földrajzi furcsaság, amely magában foglalja a földrész közepén elhelyezkedő Csehországot, a délkeleti végeken meghúzódó Görögországot és Ciprust – amelyeket „Nyugat-Európához” szokás sorolni – azonban nem.

Az elnevezésnek az elemző meglátásában történelmileg sincs sok értelme: egyes térségi országok, köztük Románia, szigorú tervgazdálkodást folytattak, másoknak saját verziójuk volt, mint például Magyarország „gulyáskommunizmusa”.
„A már 1989-ben sem nagyon használható egységes megjelölés mára teljesen értelmetlenné vált, tekintettel a térségi országok sorsának eltérő alakulására a kommunizmus összeomlása óta. Azon országok között, amelyek egykor – saját nevükön vagy másokhoz tartozva – a kommunista jelzőt viselték, ma már több a különbség, mint a hasonlóság” – áll a The Economist elemzésében.

A hetilap szerint a „Kelet-Európa” elnevezés alkalmazása azt sugallja, hogy ezek az országok a totalitárius uralom alatt is azonos sorsot szenvedtek el, és azóta is a rossz kormányzás, a nyomorúságos gazdasági helyzet értelmezését hordozza. A gazdasági visszaesés megmutatta, hogy ez mennyire félrevezető. A lettországi bankválság „járványos terjedésével” kapcsolatos aggodalmak olyan szilárd helyzetű gazdaságokban is emelték a kockázati felárakat, mint Csehország és Lengyelország. „Ez a képtelenség egyes kívülállók más kívülállók félelmeivel kapcsolatos előérzeteire alapult” – fogalmaz a The Economist.

A lap kiemeli, hogy a kontinens legnagyobb pénzügyi felfordulása valójában Izlandon ment végbe, és az EU-n belüli legnagyobb előrejelzett államháztartási hiányokat sem az „exkommunista Kelet”, hanem Nagy-Britannia és Görögország produkálja idén. Az új görög kormánynak legalább 12,7 százalékos GDP-arányos államháztartási deficittel kell küszködnie idén, de a hiány lehet akár 14,5 százalékos is, áll az elemzésben. Az írás hangsúlyozza, hogy a tíz „keleti” EU-tagállam egyike sincs „ekkora pácban”.

Pontosan ugyanezt független londoni befektetési elemzők is  megállapították már. A JP Morgan bankcsoport múlt hónapban kiadott összehasonlító elemzése azt írta, hogy egyetlen közép-kelet-európai gazdaságnak sem olyan rosszak a költségvetési mutatói, mint Görögországnak. A ház december közepi londoni elemzése szerint „történelmi perspektívában tekintve” talán a magyarországi költségvetési konszolidáció a legjobb példa Görögország számára.

Magyarország ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási deficitje a 2006-ban mért 7 százalékról 2008-ban 0,9 százalékra csökkent, 2009-ben pedig az így számított elsődleges egyenleg valószínűleg 2 százalékos többletbe fordult. Ez évente átlagosan 3 százalékpontos javulásnak felelt meg az elmúlt három év során, amivel Magyarország jó eséllyel Európa legambiciózusabb költségvetési kiigazítását hajtotta végre. „Nagyjából ez az a szigorítási mérték”, amelyre Görögországnak is szüksége lenne – állt a JP Morgan nemrégiben kiadott londoni elemzésében.

A The Economist pénteki írása szerint Szlovénia és Csehország életszínvonala most már beérte Portugáliáét. Néhány volt kommunista ország hitelminősítői besorolása jobb, mint egyes régi EU-tagállamoké. Szlovákia és Szlovénia csatlakozott az euróövezethez, Svédország, Dánia és Nagy-Britannia nem. Észtország legalábbis kívülről tekintve – egyike Európa legkevésbé korrupt országainak, és jóval kevésbé korrupt, mint például az EU-alapító Olaszország – sorolja a folyóirat elemzése.

A The Economist szerint az „új tagállam” megjelölés is egyértelműen veszít hasznosságából az évek múlásával. Az oxfordi egyetemnek is van egy „New College” nevű részlege, és ez a megjelölés 1379-ben megfelelő lehetett, ma már azonban kissé furcsán hangzik. A lengyelek, csehek, észtek és a többiek is abban reménykednek, hogy hamarosan elhagyhatják az „új” címkét, és így most már nem múltjuk, hanem érdemeik alapján ítélik majd meg őket – fejeződik be a folyóirat elemzése.