Béke-Nobel-díj: Kína folytatja a vádaskodást

Csiang Jü szóvivő aláhúzta: a szuverenitás kölcsönös tisztelete és a belügyekbe való be nem avatkozás a nemzetközi kapcsolatok alapvető normái. Egyben kifejezte reményét, hogy az érintett országok betartják ezeket a normákat és többet tesznek a kölcsönös bizalom és az együttműködés érdekében.

A kínai média nem adott hírt a béke-Nobel-díj átadásáról, az angol nyelvű kínai lapok internetes változatán viszont szombaton az első oldalon szerepeltek a témában írt korábbi kommentárok és a hivatalos reakciók. Pénteken pedig elsötétültek a képernyők, amikor a CNN, a BBC és a TV5 tudósításokat adott a díjátadással kapcsolatban. A CNN honlapjára sem lehetett egyáltalán rákapcsolódni - közölte az amerikai hírtelevízió pekingi irodájának vezetője. A norvég NRK tévé adását sem lehetett nézni, csakúgy, mint október 8-án, amikor a Nobel Bizottság bejelentette, hogy Liunak ítélte a díjat.

A CCTV kínai állami televízió említést sem tett a díjról. Eközben a Liu házaspár lakását rejtő nyugat-pekingi épületkomplexumot nagyszámú rendőr és rendőrautó vette körül, s felírták az ott várakozó újságírók nevét. A pár sok közeli ismerőse és emberjogi aktivisták pénteken nem voltak elérhetők, vagy szigorú felügyelet alá kerültek – közölték jogvédő szövetségek. Egyeseket eltávolítottak Pekingből az oslói díjátadás idejére, mások maguk döntöttek a távozásról, elkerülendő a problémákat. A Kínai Emberi Jogok Védelmezői (CHRD) nevű szervezet közölte, hogy Csang Cu-huát, aki Liuval együtt társszerzője volt a Charta 08 kiáltványnak, még csütörtökön elvitték otthona közeléből a rendőrök. Más kínai emberjogi aktivistákat is „kivontak a forgalomból”.

Mint arról beszámoltunk, Oslóban pénteken jelképesen adták át a béke-Nobel-díjat Liu Hsziao-po bebörtönzött kínai ellenzékinek. Mivel a pekingi hatóságok még azt is megakadályozták, hogy legalább Liu hozzátartozói elmehessenek az átadásra, az ünnepségen egy üres székre helyezték a Nobel-emlékérmet. Mint ismeretes, a kínai hatóságok tavaly tizenegy év börtönre ítélték „államellenes felforgatás” vádjával az 54 esztendős irodalomkritikus Liut, aki az ország egyik legismertebb ellenzéki személyisége. A Nobel Bizottság közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Kína nem szerez érvényt a teljes körű emberi jogoknak, akkor gazdasági és társadalmi válsággal kell szembesülnie, aminek következményei lesznek az egész világra nézve. A bizottság elnöke, Thorbjörn Jagland elmondta, hogy Liu 1989 „elvesztett lelkeinek” ajánlja a Nobel-díjat. 1989-ben a kínai hadsereg brutálisan lépett fel a pekingi Mennyei Béke téren a demokráciát követelőkkel szemben. Szemtanúk beszámolói szerint több százan vesztették életüket. A pénteki ünnepségen Liv Ullmann norvég színésznő olvasott fel abból a beszédből, amelyet Liu mondott el tavalyi perében.

„Nincsenek ellenségeim, és nincs bennem gyűlölet. Nem ellenségem a rendőrség, amely megfigyelt, letartóztatott és kihallgatott. Nem ellenségeim az ügyészek sem, akik vád alá helyeztek, sem a bírák, akik engem elítéltek. Bár semmiképpen nem tudom elfogadni a megfigyelést, a letartóztatást, a vád alá helyezést és az ítéleteket, tiszteletben tartom az Önök foglalkozását és integritásukat...” – mondta Liu. „A gyűlölet elsorvasztja az ember értelmét és lelkiismeretét” – fűzte hozzá, majd arról a meggyőződéséről beszélt, hogy országa politikai fejlődése nem áll meg és hogy hisz a szabad Kína eljövetelében. Barack Obama amerikai elnök pénteken sajnálkozásának adott hangot, hogy sem Liu, sem felesége nem lehetett jelen az oslói ünnepségen, és felszólította Pekinget, tegyen többet a demokrácia kiépítésére, és minél előbb engedjék szabadon Liut.

A kínai vádaskodások kapcsán pedig Jagland leszögezte, hogy az idei béke-Nobel-díj odaítélése a kínai ellenzéki Liu Hsziao-pónak nem Kína ellen irányuló gesztus. „A díj a kínai nép dicsőségére válik” – szögezte le a bizottság elnöke az átadási ceremónia előtti napon. Szerinte figyelemre méltó a kínai gazdasági fejlődés, de – mint hangoztatta – nyomást kell gyakorolni az ázsiai országra, hogy politikai reformokat is megvalósítson és nyisson a civil társadalom felé.

A norvég bizottság október 8-án döntött arról, hogy az idei díjban a bebörtönzött kínai ellenzéki részesül. A döntés alaposan felbőszítette Pekinget, s a kínai hatóságok azóta igyekeznek Norvégiát kellemetlen helyzetbe hozó intézkedéseket hozni. Kétoldalú találkozókat mondtak le, és befagyasztottak egy szabadkereskedelmi projektet is. Kína emellett több országot kért arra, hogy ne képviseltesse magát az oslói díjátadási ünnepségen.