Fotó: MTI
2010. május 11., 10:112010. május 11., 10:11
Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes lesz, Varga Mihály pedig a Miniszterelnökséget vezeti államtitkárként. Ez a nyolc tárca úgynevezett csúcsminisztérium, valamennyi alárendeltségébe több, különböző szakterületért felelős államtitkár kerül majd.
Orbán Viktor, a Fidesz–KDNP miniszterelnök-jelöltje 1963. május 31-én született Székesfehérvárott. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1987-ben. 1988 márciusában többedmagával megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz), amelynek nevét 1995 áprilisában Fidesz – Magyar Polgári Pártra, 2003-ban Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatták. 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál, a Hősök terén elmondott beszéde nyomán – amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását követelte – országosan ismert politikussá vált. 1990 óta országgyűlési képviselő. 1998-ban a választásokat pártja, a Fidesz – Magyar Polgári Párt nyerte meg. 1998. július 8. és 2002. május 27. között ő vezette a Fidesz–FKGP–MDF koalíciós kormányt. A 2000. januári Fidesz-kongresszus szétválasztotta a pártelnöki és a miniszterelnöki posztot, s így a párt vezetését Kövér László vette át. A 2002-es parlamenti választások után országgyűlési képviselőként dolgozott. 2003 óta ismét ő a párt elnöke. 2002-től az Európai Néppárt alelnöke.
Semjén Zsolt általános miniszterelnökhelyettes-jelölt 1962. augusztus 8-án Budapesten született. 1990-ben a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián teológusként végzett. 1990 és 1994 között az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottja, a KDNP-frakció hivatalvezetője, frakciótitkára és szóvivője. 1992-ben az ELTE-n szociológus diplomát szerzett. 1989 tavaszán a Kereszténydemokrata Néppárt alapító tagja. Varga László halála után, 2003 végén a KDNP elnökévé választották, majd 2006-ban megerősítették pártelnöki posztján. 1994-ben a KDNP országos listájáról került be a parlamentbe. A frakció 1997-es megszűnése után független képviselő lett, majd novemberben az MDF-képviselőcsoporthoz csatlakozott. Az első Orbán-kormány idején, 1998-tól a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkáraként dolgozott. 2002 áprilisában Fidesz–MDF közös országos listáról szerzett újabb mandátumot.
Varga Mihály – aki várhatóan a Miniszterelnökséget vezeti államtitkárként –1965. január 26-án született Karcagon. 1989-ben a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem áruforgalmi szakán kapott oklevelet. 1990 óta országgyűlési képviselő, kétszer országos listán, majd 1998-tól minden ciklusban, így idén is, Karcag egyéni választókerületéből jutott a parlamentbe. Az első Orbán-kormány idején, 1998–2000-ben a Pénzügyminisztérium politikai államtitkáraként, majd 2001–2002-ben pénzügyminiszterként dolgozott.
Navracsics Tibor – aki várhatóan a közigazgatásért és az igazságügyért felel majd kormányfő-helyettesként – 1966. június 13-án született Veszprémben. 1990-ben az ELTE állam- és jogtudományi karán kapott diplomát. 2003-tól a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöki kabinetfőnöke, 2006 májusától a párt elnökségének tagja. A 2006. évi országgyűlési választásokon Veszprém megyei területi listán szerzett mandátumot. 2010-ben Veszprém megye 7. számú választókerületében ismét képviselővé választották.
Martonyi János – aki ezentúl a Külügyminisztériumot irányíthatja – 1944. április 5-én született Kolozsvárott. A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1967-ben summa cum laude doktorált. 1966-tól ügyvédjelölt, jogtanácsos, majd 1979-től a Brüsszeli Kereskedelmi Kirendeltség kereskedelmi titkára, 1984-től a Kül- majd Kereskedelmi Minisztériumban főosztályvezető, 1989 nyarától privatizálási kormánybiztos volt. Az Antall-kormányban 1990-től a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, majd 1991–94 között a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, s közben, 1990–92-ben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökhelyettese volt. Az első Orbán-kormány idején, 1998–2002 között a Külügyminisztériumot irányította. 1996–98-ban a Magyar Nemzet, majd a Heti Válasz szerkesztőbizottságának tagja. 2003 óta a Fidesz tagja, a párt külpolitikai programjának kidolgozója.
Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt 1948. július 3-án Budapesten született. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán kezdte, 1978-ban a Rendőrtiszti Főiskolán, majd 1986-ban az ELTE jogtudományi karán diplomázott. Kezdetben a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként dolgozott, 1972-től Zuglóban segédnyomozóként tevékenykedett. 1978 és 1985 között az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának előadója, majd főelőadója, 1985-től a Budai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, megbízott kapitányságvezető, 1988-tól a Pest Megyei Főkapitányság vizsgálati osztályvezetője, 1990-től a megyei főkapitány közbiztonsági helyettese, 1991 márciusától Budapest főkapitánya, majd 1991 szeptembertől 1996 végéig országos rendőrfőkapitány volt. 1991-ben vezérőrnaggyá, 1993-ban altábornaggyá léptették elő. 1996 végén nyugdíjba vonult. 1997-től az OTP Bank Rt. biztonsági tanácsadója, s az igazgatóság tagja volt. Az első Orbán-kormány idején, 1998–2002-ben a Belügyminisztériumot irányította.
Fellegi Tamás – aki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója lehet – 1956-ban született Budapesten. Az ELTE állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát, majd ösztöndíjjal a Harvard Egyetemen tanult. Hazatérve a Társadalomtudományi Intézetben dolgozott, majd egyik alapítója az ELTE Társadalomtudományi, későbbi nevén Bibó István Szakkollégiumnak, ahol kurzusvezető tanár volt. Alapítója és szerkesztője a Századvég folyóiratnak. 1993–94-ben a Fidesz elnökének politikai tanácsadója volt. 1995-től a kommunikációs és politikai tanácsadással foglalkozó EuroAtlantic Kft. ügyvezetője, 1996-tól a Matáv Rt. kormányzati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese, 2000-től az EuroAtlantic Tanácsadó Rt. vezérigazgatója. 2007-től a Kapsch Telematic Services ügyvezetője. 2009-ben egy dán céggel közösen megalapította az Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt.-t, amely 100 százalékos tulajdonosa a Heti Válasz kiadójának, valamint a Lánchíd Rádiónak és kisebbségi tulajdonosa a Class FM országos kereskedelmi rádiónak. Az Infocenter.hu-ban lévő többségi tulajdonát 2010. április 23-án eladta.
Réthelyi Miklós – aki a nemzeti erőforrásokért felelős tárcát vezetheti – 1939. június 8-án született Zalaegerszegen. 1963-ban a pécsi orvostudományi egyetemen kapott diplomát. 1963-tól a Budapesti, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. és II. számú Anatómiai Intézetében dolgozott, 1986-tól egyetemi tanár, 1994–2004-ben az I. számú Anatómiai Intézet igazgatója. 1991-ben, az első szabad rektorválasztáson, négy jelölt közül őt választották a SOTE vezetőjének. 2000 óta a Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolájának a vezetője. Dolgozott Ukrajnában, Párizsban és több alkalommal az Egyesült Államokban. 1990-ben a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője, 1998–99-ben az Oktatási Minisztérium tudományos ügyek főosztályának vezetője. 1994–2000-ben az MTA közgyűlési képviselője, az Elméleti Orvostudományi Tudományos Bizottság, valamint az Informatikai Bizottság tagja. A Nemzetközi Agykutatási Szervezet magyar nemzeti bizottság titkára.
Matolcsy György – aki a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezeti majd – 1955. július 18-án született Budapesten. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ipari karán kapott diplomát 1977-ben, ezután az Ipargazdasági és Iparszervezési Intézetben helyezkedett el. 1978-ban a Pénzügyminisztériumba került, ahol először a magyar szénhidrogénipar finanszírozásával foglalkozott, majd a megélénkülő gazdasági reform-előkészítő munkákban vett részt. 1985-től a Pénzügykutatási Intézetben a tulajdonreform lehetőségeit kutatta. 1986-ban, az intézet felszámolása után a Pénzügykutató Rt.-ben dolgozott részben kutatóként, részben tanácsadóként, a nagy visszhangot keltett Fordulat és Reform című tanulmány egyik szerzője volt. 1989 végén a Magyar Demokrata Fórum elnökének felkérésére bekapcsolódott egy későbbi kormányprogram kidolgozásába. 1990 májusában Antall József miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadójává nevezte ki, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, egyben a Gazdaságpolitikai Titkárság vezetője és a Gazdasági Kabinet titkára lett. 1990 decemberében államtitkári tisztségéről lemondott. 1991. januártól a Privatizációs Kutatóintézet ügyvezető igazgatói tisztségét töltötte be. 1991 októberétől három éven át a magyar kormány képviselőjeként a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsában dolgozott, 1994-ben a bank igazgatója volt. 1995-ben a Privatizációs Kutatóintézet, majd az ebből alakult Növekedési Intézet igazgatója lett. A Fidesz gazdasági szakértőjeként 1998-ban ő készítette a párt gazdasági programját, 1998 végétől Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja volt. Az első Orbán-kormány idején, 2000–2002-ben gazdasági miniszterként dolgozott.
Fazekas Sándor – aki a vidékfejlesztési miniszteri tisztség várományosa – 1963. május 3-án született Karcagon. 1987-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát cum laude eredménnyel végezte el. Ezután a SZIM Karcagi Gépgyár Rt. jogi előadója, majd jogtanácsosa lett, 1990 óta Karcag város polgármestere. 1989 óta a Fidesz tagja, Jász-Nagykun-Szolnok megyei alelnöke. 1998–2002-ben, majd 2006 óta Jász-Nagykun-Szolnok megyei országgyűlési képviselő. 1994–98-ban, majd 2002-től a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés tagja, 1994–98-ban, illetve 2002–2006-ban a Fidesz-frakció vezetője volt. 2010-ben a parlamenti választások első fordulójában a Fidesz–KDNP területi listáján kapott mandátumot. 1998-tól a Kunszövetség elnöke, 2009-től a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke.
Hende Csaba – aki a Honvédelmi Minisztériumot irányíthatja – 1960. február 5-én született Szombathelyen. 1983-ban az ELTE-n kapott jogi diplomát, majd Szombathelyen ügyvédként kezdett dolgozni. 1991-től a Honvédelmi Minisztérium parlamenti titkára, jogi főosztályvezetője, majd kabinettitkára volt. 1994–98 között ismét egyéni ügyvédként dolgozott Szombathelyen, majd az első Orbán-kormányban, 1998–2002 között az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára, 2002-től Orbán Viktor kabinetfőnöke, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2002–2005-ben a polgári körök koordinátora volt. 1988 novemberétől a Magyar Demokrata Fórum tagja, 1991-től az országos választmány, 1996–2002 között az elnökség tagja, 2000-től alelnök, 2001–2002-ben általános alelnök. 2001 nyarán ő volt a Fidesz és az MDF közötti választási együttműködés egyik kidolgozója. 2002 nyarán lemondott az MDF-ben betöltött általános alelnöki posztjáról és elnökségi tagságáról, és Orbán Viktor felkérésére a Polgári Körök mozgalmának irányítójaként dolgozott. 2004 júniusában kilépett az MDF-ből, majd szeptemberben a Fidesz tagja, a Vas megyei elnökség tagja lett. 2002-ben az MDF országos listájáról lett országgyűlési képviselő. 2004 nyarán kilépett az MDF-frakcióból, majd félévnyi függetlenség után csatlakozott a Fidesz-frakcióhoz. 2006-ban, majd 2010-ben is Szombathelyen egyéni képviselőként szerzett újra mandátumot. Számos parlamenti bizottságban dolgozott, többek között 2004–2006-ban a honvédelmi, 2009 óta a nemzetbiztonsági bizottságban. 2005-től az Országgyűlés jegyzője volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió új károsanyag-kibocsátási normája véget vethet a fapados repüléseknek, ugyanis 2026-tól a légitársaságoknak is fizetniük kell a kibocsátási kvótáért, aminek az árát várhatóan rá fogják terhelni a fogyasztókra.
Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína béketeremtőként lép fel az ukrajnai háborúban.
Ferenc pápa hivatalos búcsúztatás után vasárnap elutazott Budapestről, gépe nem sokkal délután hat óra után szállt fel a Liszt Ferenc-repülőtérről. A katolikus egyházfő háromnapos apostoli látogatást tett Magyarországon.
A kommunizmus veszélyeit váltó konzumizmus veszélyeire figyelmeztetett Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) információs technológiai és bionikai karán mondott beszédében vasárnap délután.
Magyarország magatartása és Oroszországgal való kapcsolata nem felel meg NATO-szövetséges státusának – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn, svéd, dán és norvég újságíróknak a hétvégén adott interjújában.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint ,,szerencsére” nem az ukrán elnök dönti el, hogy Magyarország viselkedése NATO-tagországként megfelelő-e.
Öt szomszédja lelövésével gyanúsított férfi után kutatnak a hatóságok az Egyesült Államok Texas államában.
Árokba borul Kiskunhalas térségében szombat reggel egy szerbai autóbusz. A magyarországi balesetnek kilenc sérültje van.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság igyekszik megnyugtatni az embereket, hogy nem került közfogyasztásba szennyezett ukrán gabona. Ezzel szemben Szlovákiában 1500 tonnás tételben koboztak el súlyosan szennyezett búzát.
Magyar bank ügyfeleinek a banszámláit fosztotta ki két ukrán férfi, akik telefonos adathalászással szerezték meg az áldozatok adatait. A magyar rendőrség által őrizetbe vett bűnözök több ezer megtévesztő sms-t küldtek szét az országba.
Látogatottsági adatok