Meglepetésszerű légisiker

Mindezt olyan körülmények között, hogy a legolcsóbb bruttó jegyárak időközben 165 euróra ugrottak. A január közepén eredetileg három járattal induló magyar légitársaság előbb áprilisban növelte négyre menetrend szerinti járatait. A növekvő utasforgalom nemcsak Marosvásárhelyt és Erdélyt érinti: az eddigi heti hat helyett immár kilenc járat közlekedik Temesvárra, Konstancára pedig három. A leglátványosabban a két főváros közötti légi forgalom fejlődött: az eddigi kettő helyett a Malév immár napi négy járatot indít Bukarestbe.

Nyereségessé vált
a vásárhelyi járat
„Bár több millió forintos veszteséggel számoltunk, a marosvásárhelyi járat minden várakozásunkat fölülmúlta. Eleinte úgy gondoltuk: ezzel a járattal kötelességünk segíteni az erdélyi utasokat, de alig néhány hónap után nyereséget termel a járat” – mondta Hónig Péter. Lapunk kérdésére a Malév elnöke beismerte: Románia gazdasági fejlődése már korábban is indokolttá tette volna a két város közötti járat beindítását, a halogatás azonban nem a magyar légitársaságon múlt. Állítását Molnár Mihály is megerősítette, szerinte ugyanis a Marosvásárhely–Budapest járat beindítását a román fél politikai okokból akadályozta. Ugyanakkor egy új útvonal beiktatása a repülőgépek átcsoportosítását is jelenti, magyarázta Hónig.

Fuvarozók kerestetnek
A Malév sikere nemcsak a cég vezetőinek és az utazóközönségnek, hanem Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármesternek, valamint ªtefan Runcannak, a vidrátszegi repülőtér parancsnokának is elégtételt jelent. A két elöljáró évek óta szorgalmazza a légi kapcsolat megteremtését, a tárgyalásokon pedig konkrét adatokkal támasztották alá a járat beindításának indokoltságát. „Beigazolódott, hogy egy ilyen járatot nem csupán érzelmi, hanem gazdasági megfontolásból is érdemes működtetni” – fogalmazott lapunknak Csegzi Sándor.
A Malév elnöke belátta, hogy Romániában bizonyos hiányosságokkal számolnak. Székelyföldi hivatalosságok és üzletemberek azt nehezményezték, hogy kevés turisztikai iroda árusítja a Malév repülőjegyeit, másrészt egyetlen szállítási vállalat sem indított buszjáratot a vidrátszegi repülőtérre, amely nem rendelkezik őrzött parkolóval. Hónig Péter szerint a problémák megoldása nem tartozik a légitársaság hatáskörébe, ennek ellenére a Malév igyekszik orvosolni a gondokat. Az elnök felhívást is intézett a szállítókhoz: aki marosvásárhelyi járatot szeretne indítani Székelyföldről a Malév gépeihez, jelentkezzen a cég budapesti vagy vásárhelyi irodájánál.

A turizmus fellendülésében bíznak Szovátán
A marosvásárhelyi Malév-járat jótékony hatása máris érződik a szovátai gyógyturizmusban. „Egyelőre csak az egyéni piacon érezzük ezt, reményeink szerint azonban idén ősztől, legkésőbb a 2007-es idénytől a csoportos turizmust is fellendíti a Malév-járat” – fejtette ki Bándoli Attila, a Fürdővállalat Rt. üzemeltetési igazgatója. A szovátaiak főként a világ legnagyobb utazóiként ismert németeket és izraelieket próbálják ide csalogatni, de szállodakomplexumukat és kezelőbázisukat bemutatták már a skandináv országból érkező szakembereknek is. Bándoli szerint a németek és az izraeliek törik majd meg a jeget, de három éven belül a keleti tömbből is érkeznek csoportok.