Jövedelembevallás támogatással

Ugyan nem mindenki köteles kitölteni az Országos Adóügyi Hivatal (ANAF) által az elmúlt idõszakban kiküldött ûrlapot, az adótörvénykönyv elõírásai szerint minden magánszemély rendelkezhet jövedelemadójának két százalékával egy, a 2000/26-os rendelet alapján bejegyzett civil szervezetnek utalva át azt. A dokumentumot és a jövedelmet, illetve az adófizetést igazoló, a cégek által kiállított iratokat kétféleképpen lehet eljuttatni az ANAF területi kirendeltségeihez: ajánlott levélként, az ország valamely postai hivatalából, az ANAF által kiküldött borítékban, illetve annál az adóügyi hivatalnál lehet leadni, amelyhez az adófizetõ polgár állandó lakhelye alapján tartozik.

Melyik ûrlapot kell kitölteni?

Az ANAF által mindenkinek kiküldött boríték három típusú jövedelembevallási ûrlapot tartalmaz, amelyeket a jövedelemszerzés formája alapján kell kitölteni. A 200-as típusnyomtatványt többek között azoknak a magánszemélyeknek kell kitöltve visszajuttatniuk az adóügyi hivatalhoz, akik egyéni gazdasági tevékenységet folytattak, vagy ingatlanok bérbeadásából tettek szert jövedelemre. A 201-es ûrlap mindazokra a romániai állandó lakhellyel rendelkezõ román állampolgárokra vonatkozik, akik külföldön dolgoztak. A 221-es típusnyomtatvány a mezõgazdasági tevékenységbõl származó jövedelem bevallását célozza. Ezt kell mindazoknak a polgároknak visszajuttatniuk, akik mezõgazdasági tevékenységbõl származó anyagi vagy természetbeni juttatásban részesültek.

Azoknak sem kell aggódniuk, akik nem kapták kézhez az ANAF-borítékot, a helyi adóügyi hivatalból lehet igényelni a szükséges ûrlapot, illetve valamennyi típusnyomtatványt le lehet tölteni az ANAF honlapjáról.

Ki köteles bevallani jövedelmét?

Mindazok a magánszemélyek, akiknek csupán fizetésbõl, nyugdíjból, ingatlaneladásból, szerencsejátékokból, valamint beruházásokból (kamat, részesedés) származó jövedelmük volt, nem kell kitölteniük, és az adóügyi hivatalhoz visszajuttatniuk a 200-as ûrlapot. Ám akik kereskedelmi, szolgáltatói egyéni tevékenységet folytattak, szerzõi vagy feltalálói jogdíjat kaptak, ingatlant, házat, telket, jármûvet adtak bérbe, kötelesek bevallani jövedelmüket. Hasonló helyzetben vannak az ügyvédek, a közjegyzõk, illetve a könyvelõk is.

Civil szervezetek támogatása

Az adótörvénykönyv elõírásai szerint minden magánszemély rendelkezhet jövedelemadójának két százalékával egy, a 2000/26-os rendelet alapján bejegyzett civil szervezetnek utalva át azt. A támogatás lebonyolításához csupán ki kell tölteni az adóügyi hivataltól postán érkezõ ûrlap megfelelõ paragrafusait. A jövedelemadó 2 százalékának a szervezethez való átjuttatásához az alapítvány nevére, az adószámra (cod fiscal), valamint az IBAN-kódra van szükség – valamennyi adatot a kiválasztott szervezettõl is lehet kérni. Az ûrlaphoz továbbá mellékelni kell a munkaadó cég által kibocsátott, az adófizetést igazoló dokumentumot (fisa fiscalã). Amenynyiben valaki szeretné kihasználni a támogatás lehetõségét, civil szervezetek széles skáláján válogathat a kulturális, szakmai érdekvédelmi, szociális, környezetvédelmi, vallási szervezetek, alapítványok közül, amelyek egyaránt lehetnek országos, regionális vagy helyben mûködõ intézmények. Amennyiben egy szervezet tevékenységi köre megnyerõ, de valaki kíváncsi esetleg arra, hogy a vezetõség mennyire költötte el hatékonyan és céljainak megfelelõen a korábbi években a rendelkezésére álló pénzösszegeket, ezekrõl információkat lehet igényelni az illetõ szervezettõl. A civil szervezet alkalmazottai pedig a jogszabályok értelmében kötelesek az érdeklõdõk rendelkezésére bocsátani a kért adatokat. A jövedelemadó 2 százalékának odaítélésérõl szóló jogszabály ugyanakkor szigorúan tiltja, hogy a szervezet az „adóadományokat” üzleti célokra használja fel, mint ahogy azt is, hogy valaki jövõbeni fizetségért ajánlja ezt fel, vagy pedig a munkáltató szabja meg, az alkalmazott milyen célszervezetet írjon adóbevallásába.