„Amit lehet, azt állami egyetemen kell megvalósítani” – Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese a magyar oktatás 150 évéről

így a központi ünnepséget ezen a napon kezdtük háromnapos konferenciával. 1872-ben elég bonyolultul indult a magyar oktatás az egyetemen, viszont utána igen jó minőségű oktatás és kutatás folyt. Annyira, hogy az itt tanító matematikusok – Riesz Frigyes, Fejér Lipót vagy Farkas Gyula – nevével mindenki találkozik, aki matematikát tanul szerte a világon. Ezt a minőséget egyetemünk próbálja megőrizni és továbbvinni.

Ezért az október 12-én tartott ünnepi megnyitó után konferenciát szerveztünk, ahol három kollégát és három alumnust (véndiákot) – akik a világ különböző részein folytatnak oktatói és kutatói tevékenységet – gyűjtöttünk össze „egy csokorba”, és bemutattuk a tanári karnak, diákoknak és a külső hallgatóságnak, hogy a minőség mai napig része egyetemünknek.

Október 13–14-én a tudományos ülésszakok keretében történeti visszatekintés zajlott, ahol a megalakulásra és az akkori karok tevékenységére tekintettünk vissza kolozsvári, szegedi vagy budapesti kollégák munkája révén.

Egy másik kötetet is bemutattunk, mely az alapítás forrásait és sajtóvisszhangját dolgozza fel szegedi és kolozsvári kollégák közreműködésével. Gaal György helytörténész kötetének az ismertetésére is sor került, ez szintén most jelent meg az egyetemalapítás kapcsán. És készítünk egy-egy kötetet minden akkori karról – Matematika és Természettudományok, Jog, Orvosi és Bölcsésztudományok –, ezek bemutatására is idén kerül sor. De az ünnepi megemlékezés sorába tartozik az a kiállítás is, mely a magyar oktatás kezdeteikor megjelent munkákat mutatja be, egy részük nyomtatásban jelent meg, más része viszont úgy, hogy a diákok lejegyzetelték a professzor előadását, majd letisztázott formában, kézírással megjelent.

És megtekinthetők az egyetem díszjelvényei is, a karok és a rektor szimbólumát a budapesti Nemzeti Múzeumban őrzik, de kölcsönkaptuk őket a kiállításra. Korabeli diplomákat is láthatnak a látogatók igen díszes kiadásban, az egyetem akkori pecsétnyomóit is; ezeket a kolozsvári múzeumok kölcsönözték a tárlat idejére.

Az ünnepi eseménysorozat ezzel nem ér véget: nyár elején elkezdtük azokat az előadásokat, melyeket kollégáink tartanak saját kutatási szakterületükről, hetente kerülnek fel az egyetem médiatárába, kommunikációs felületeire. Ezeket év végéig folytatni szeretnénk, hiszen olyan gazdag a kínálatunk, hogy talán további folytatást is igényelnek majd.

Kikerült a Farkas utcába az egyetemalapításnak emléket állító négynyelvű tábla, melyet a Szegedi Tudományegyetemmel helyeztünk ki. Idén pedig a magyar oktatás 150. évfordulóját is méltó módon ünnepeljük.

– Hogyan tudta kihasználni a magyar tagozat az elmúlt időszakot, amióta nem kell ellenszélben dolgozni?

– A magyar oktatás az egész egyetemet átszövi: a 22 karból 17-en magyar nyelven is folyik oktatás. Két karon kizárólag magyar nyelvű oktatás zajlik: a Református Tanárképző és Zeneművészeti Karon, illetve a Római Katolikus Teológiai Karon, ahol papképzés és vallástanárképzés is folyik.

Vannak olyan karok, ahol nem nyelvi szempontok szerint szerveződtek az intézetek, ezt minden fakultás maga döntötte el. Azt látjuk, hogy a kollégák és a diákok is értékelik ezt a struktúrát, melynek keretében 70 akkreditált alapképzéses és 48 mesterképzéses szakunk van.

Az informatikusképzés, a gazdasági informatika és minden egyéb szak, mely ezekhez kapcsolódik, népszerű. Nagyon népszerű a pszichológia is, ahol sok hazai és legalább évi száz magyarországi diák is van.

– Ön felel az oktatásért. Hogyan látja, mennyire felel meg az egyre változó, a digitalizáció irányába eltolódó elvárásoknak a BBTE nyújtotta oktatási paletta?

– Az oktatás minőségét felügyelő szervezet (ARACIS) a különböző karokon különböző százalékarányban hagyta jóvá az online oktatási részt. Viszont

Tehát megőrizzük az online által kínált lehetőségeket – ahol észszerűen tudjuk használni, a továbbiakban is megtesszük, főleg a távoktatásban –, de alapvetően a szemtől szembeni oktatást támogatjuk.

– A magyar múlt felvállalása együttműködést eredményezett a „testvér” Szegedi Tudományegyetemmel. Miben áll ez az együttműködés, mennyire mutat túl a közös ünneplésen?

– Több annál, mint a közös rendezvényeken való ünnepélyes megjelenés. Van olyan közös programunk, például a doktori képzésben, hogy valaki mindkét doktori iskolának a tagja lehet, és kölcsönösen elismerjük a krediteket, amelyek alapján a diplomáját megszerezheti.

Tehát van ennek az együttműködésnek ünnepi jellege, de konkrét hozadéka is. Ahol nagy hagyománya van az együttműködésnek, az a közös történetfeldolgozás, a korábban említett történeti munkák is a két egyetem kutatóinak közös kiadványai.

Ezek beindítását már 1872-ben is szerették volna a kolozsváriak, de ennek nem voltak meg a feltételei, így nem alakultak meg. És lehet, hogy ezért hiányoznak mai napig az egyetem kínálatából. Van egy-kettő a kémia vagy fizika szakon, de általánosan nincs mérnöki szak a BBTE-n. Ilyen hiányszakokat létre lehet hozni máshol, de nagyon fontos, hogy ne legyen párhuzamos oktatás, és amit lehet, azt a hazai költségvetésből valósítsuk meg.

korábban írtuk

Magyar egyetemen születnek nemzetstratégiai célok – Tonk Márton, a Sapientia rektora a felsőoktatás kihívásairól

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nem diplomagyár – szögezte le a Krónikának adott interjúban a 2001-ben alakult, 32 alap- és 12 mesterszakán 2400 diákot oktató felsőoktatási intézmény rektora.

– Jelenleg létezik egyeztetés erről a magyar felsőoktatási intézmények között?

– Természetesen, egyeztetés szokott lenni. De fontos, hogy mindenki tudja elfogadni az említett szempontokat.

– Hogyan tud megbirkózni a BBTE az energiaválság okozta megemelkedett anyagi terhekkel? Vannak vagy terveznek-e emiatt korlátozásokat az egyetemen, illetve emelték-e emiatt a tandíjat, a bentlakási költségeket?

– Az egyetem szabályzata szerint a különböző díjszabások, költségek módosítása egy évvel korábban történik. Idén a pandémiára és a gazdasági nehézségekre való tekintettel nem emeltük a tandíjakat, bentlakási költségeket.

– Beszéltünk a múltról, tekintsünk kicsit a jövőbe is. Milyen kihívásoknak kell a magyar tagozatnak megfelelni, milyen terveik vannak a jövőben?

– Egyetemünk mindenféle nemzetközi megmérettetésen a Kárpát-medence szintjén jó helyet foglal el, része vagyunk a Eutopia egyetemi konzorciumnak (Európai Egyetemek Szövetsége) és a Guild akadémiai társaságnak is. Ahhoz, hogy ez a tagság megmaradjon és jól teljesítsünk, fejlődjünk, a magyar tagozatnak is ki kell vennie ebből a maga részét. Azt látjuk, hogy eddig a szám­arányának megfelelően, sőt a fölött teljesít a minőségi munkában, akár oktatásról, akár kutatásról van szó.

Fontos, hogy ezt kihasználják a diákok, hiszen ez a biztosíték arra, hogy nagy valószínűséggel itt maradnak, még ha utólag is elmehetnek, hiszen nyitottak a határok. Azt szeretnénk, hogy Erdélynek és a romániai magyarságnak olyan értelmiségi réteget adjunk, amely a minőségi fennmaradásunkat biztosítja.

korábban írtuk

Magyar egyetemen születnek nemzetstratégiai célok – Tonk Márton, a Sapientia rektora a felsőoktatás kihívásairól

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nem diplomagyár – szögezte le a Krónikának adott interjúban a 2001-ben alakult, 32 alap- és 12 mesterszakán 2400 diákot oktató felsőoktatási intézmény rektora.

korábban írtuk

Akadémiai otthon a magyar közösségnek – Tudományos ülésszakkal ünneplik a 150 éves magyar oktatást a BBTE-n

„Azt szeretnénk, hogy érezze az erdélyi magyar közösség: itt van az ő akadémiai otthona” – jelentette ki Daniel David, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora a magyar tagozat 150. jubileumi ünnepségén.