Tonk Márton szerint olyan szakokat kell fenntartani, amelyekkel a munkaerőpiaci elhelyezkedésen túl fontos segítséget nyújtanak a közösségnek
Fotó: Haáz Vince
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nem diplomagyár – szögezte le a Krónikának adott interjúban a 2001-ben alakult, 32 alap- és 12 mesterszakán 2400 diákot oktató felsőoktatási intézmény rektora. Tonk Mártonnal az új tanév kapcsán arról beszélgettünk, mit jelent az önálló magyar tanintézet életében a Romániában sokat hangoztatott egyetemi autonómia, továbbá hogy a Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön működő Sapientia miként tud megbirkózni az erdélyi magyar elvárásokkal.
2022. október 07., 13:252022. október 07., 13:25
– A romániai felsőoktatást felügyelő minőségbiztosítási intézmény idén a legmagasabb minősítésben részesítette a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. Mit jelent ez a tanintézet életében?
– Ha arra gondolok, hogy a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) elődjének küldöttségi tagjai a kétezres évek elején milyen összevont szemöldökkel érkeztek újonnan létesített magánegyetemünkre, hogy kiderítsék, kik vagyunk, illetve miért akarunk újabb egyetemet Romániában – amelyben magyar oktatás folyik, és ráadásként Budapestről finanszírozzák –, nos, ilyen előzmények után nagyon szép teljesítményt tudunk felmutatni. A román egyetemi világgal kiépített interakció, a sokrétű szakmai kapcsolatok meghozták az eredményt: az idei legmagasabb szintű besorolással, amit Romániában felsőoktatási intézmény kaphat, sokkal inkább az állami egyetemekhez hasonlítanak bennünket, mint a magánegyetemi oktatáshoz.
Egy tudományos impaktfaktoros listán a Sapientia EMTE tudományos teljesítménye nagyobb, mint az összes romániai magánegyetemé együttvéve.
Közzétette a Román Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség (ARACIS) a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem legfrissebb, 5 évente sorra kerülő periodikus minőségi felmérésének eredményét.
– A Sapientián tanuló 2400 diák számára a mindennapi egyetemi életben miben mutatkozik meg ez az elismerés?
– Elsősorban abban, hogy több romániai egyetemtől eltérően a Sapientia nem diplomagyár. Vannak szakjaink, ahol sokkal több diákot felvehetnénk, mégsem tesszük. Példaként a jogászképzést szoktam felhozni, ahol igen szigorú és kemény követelmények vannak. Amikor dékán voltam, megkérdezte a tanszékvezető: nem baj, ha kibuknak diákok? Azt válaszoltam, ha az évfolyamról öt olyan jogász kap diplomát, akinek az esze és a szíve a helyén van, akkor teljesítettük a missziónkat. A sapientiás képzés sikerére a munkaerőpiac a legjobb példa. Ha az ember körbejár Erdélyben, és bemegy középiskolákba, vállalkozásokhoz vagy informatikai céghez, nagy valószínűséggel szembejön vele olyan szakember, aki nálunk végzett.
Persze, nem volt egyszerű dolog Csíkszeredában vagy Sepsiszentgyörgyön megtelepedni, ahol nincsenek felsőoktatási tradíciók, de ha valami nem egyszerű, az nem azt jelenti, hogy nem fontos, illetve nincs rá szükség.
– A Sapientia indulása az 1989-es rendszerváltást követő egy évtizedes küzdelmet váltotta fel, amelyet az államilag támogatott önálló magyar egyetemért folytatott – sikertelenül – az erdélyi magyar közélet. A magyar állami támogatással működő magánegyetem megoldotta-e ezt a kérdést?
– Annyiban oldotta meg, hogy nem román, hanem magyar állami támogatással létrejött egyetem alakult Erdélyben, azonban az erdélyi magyar kisebbségi adófizetői logika szerint változatlanul szükség van egy teljes képzési spektrumú felsőoktatási palettára. A Romániában élő magyar nemzetiségű állampolgároknak ingyenes hozzáférése kell legyen minden olyan szakhoz, amelyen román fiatalok anyanyelvükön tanulhatnak, az erdélyi magyar fiatalok viszont nem. Állatorvosin, illetve számos műszaki egyetemi szakon továbbra sincs magyar nyelvű képzés Erdélyben, ami diszkrimináció a magyar anyanyelvű diákokkal szemben.
Fotó: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
– Amikor Romániában magyarellenes lépésre vállalkozik egy tanintézet – például a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem (egykori MOGYE) önkényes átalakításának ügye –, a romániai hivatalosságok az egyetemi autonómiára hivatkoznak. A Sapientia mennyire tud élni a sokat hangoztatott egyetemi autonómiájával?
– Minden szempontból meg kell felelni a törvényességnek, de nyilván oktatási, kisebbségpolitikai és nemzetstratégiai szempontból teljesen más működési logikát feltételez egy olyan egyetem, ahol a döntés lehetősége a mi kezünkben van. Ezért tartom változatlanul fontosnak az erdélyi magyar közösség azon igényét, hogy önálló állami magyar egyeteme legyen.
Ilyen a magyar nyelvű jogászképzés, amely jól működő, sikeres szakunk. Jellegzetes kisebbségi ügyeinktől a restitúciós kérdésekig számos olyan erdélyi magyar jogi eljárás vár megoldásra, amely az ügyvédek részéről igen komoly szakmai kompetenciákat jelent. Ezt csak elkötelezett hozzáállással lehet művelni: olyan jogászokra van szükségünk, akik szakmailag jól felkészültek, ugyanakkor a szívük is a helyén van! Csíkszeredában elindítottuk a román–angol szakot, mert meggyőződésünk, hogy a székelyföldi középiskolákban jóval hatékonyabb magyar anyanyelvű tanárként tanítani a román nyelvet és irodalmat. Ide sorolnám a Kolozsváron működő diplomáciai mesterszakot is, amely az erdélyi magyarok számára eddig nehezen megközelíthető karrierre készíti fel a fiatalokat. Ha egyetemi autonómiáról beszélünk, meg kell említenem a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés melletti kiállásunkat is. Olyan körülmények között, amikor a román kormány ezt európai bíróságokon támadta meg, egy román vezetésű egyetemen nehezen képzelhető el közösségi ügyünk nyílt felvállalása.
– Az Egyetem Napján elhangzott beszédében kiemelte, hogy a Sapientia 2,5 millió eurós európai uniós támogatást nyert el. A magyar állami támogatás mellett mennyire sikerül más forrásokhoz hozzájutni?
– Az Országos Helyreállítási és Reziliencia Tervből hatvan romániai egyetem kapott támogatást, közöttük mi is. A pályázati forrást egyetemi és oktatási digitalizációra fordíthatjuk. Oktatási tartalmak fejlesztésére ilyen nagyságrendű forrást még nem nyertünk el, de több kutatási témájú pályázatra kaptunk már európai uniós pénzeket. A román költségvetésből külön állami támogatáshoz nem juthatunk hozzá: az elnyert uniós pályázatok adják a Sapientia éves költségvetésének mintegy 30 százalékát, a hetven százalékot kitevő nagyobb rész a magyar állami költségvetésből származik.
Az Egyetem Napját ünnepelték Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti épületében. A magyar kormány képviseletében Hankó Balázs helyettes államtitkár elmondta: az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat mintegy ötmilli
– Milyen esély van arra, hogy román állami támogatáshoz is hozzájussanak?
– Az RMDSZ parlamenti képviselőin keresztül eljuttattunk egy javaslatot a készülő új tanügyi törvénytervezet számára. Azt szeretnénk, hogy olyan felsőoktatási szakok esetében, ahol állami egyetemeken nincs magyar nyelvű kínálat, de létezik magánegyetemeken, ezt a képzést a román állam finanszírozza. Érvünk az, hogy olyan közfeladatokat látunk el, amit ebben a formában más romániai magánegyetemek nem végeznek. Hírek szerint a lemondott tanügyminiszter helyébe lépő új tárcavezető folytatja az elődje által elkezdett tanügyi törvénytervezet útját a törvényhozásban.
– Vannak, akik a román egyetemeken hiányzó mérnöki és állatorvosi szakok mellett a magyar nyelvű orvosképzést is a Sapientia keretében látnák szívesen. Milyen bővítéseket terveznek a következő években?
– Nyilvánvaló, hogy növelnünk kell azt a kínálatot, ahol nagyságrendben tanulnak román nyelvű képzésben magyar fiatalok, hosszabb távon ebbe az irányba szeretnénk tovább menni. Marosvásárhelyen a mérnöki szakok tekintetében van továbblépési lehetőség, az építőmérnöki képzés terén folyik előkészítő munka. Az orvosképzés ügye sokszor elhangzik a Sapientiával kapcsolatban, de ezt az elvárást nem mi, sapientiások fogalmazzuk meg. A magyar nyelvű orvosképzésről sem rövid, sem középtávú stratégiánk nincs. Ezzel együtt minden, ami az erdélyi magyar közösség igényeként, céljaként megfogalmazódik, és annak megvalósításához a Sapientia hozzá tud járulni, nyitottak vagyunk a közös útkeresésre.
Az intenzív fejlesztés kapcsán elsősorban a doktori iskolák indítására helyezem a hangsúlyt. Amikor a rektori programom elkészült, még nem tudhattuk, hogy Európában háború lesz, aminek nyomán ma már evidencia a gazdasági recesszió is.
Fotó: Sapientia EMTE
– Játsszunk el a gondolattal: ha a román politikum megvilágosodna, és Bukarest nyitottá válna az államilag támogatott önálló magyar felsőoktatásra, ez milyen átfogó változásokat hozhatna az erdélyi magyar egyetemi életben?
– A követelést és célkitűzést változatlanul fenn kell tartani. Amennyiben egy ilyen nyitásra a közeljövőben valóban sor kerülne, ezt már nem lehet úgy megvalósítani, ahogyan azt az 1990-es években elképzeltük. Olyanszerű konzorcium lehetne a megoldás a különböző egyetemek között, mint amilyent idén nyáron kötött a Sapientia EMTE, a Partiumi Keresztyén Egyetem és a Protestáns Teológiai intézet, ahol a felsőoktatásban részt vevő romániai magyar diákok 33 százaléka tanul. A három állami egyetem magyar tagozata alakíthatna ki szoros együttműködési és oktatási stratégiát a jelenleg magánegyetemi státusban működő három másik egyetemmel. A román közszolgálati tévécsatorna műsorvezetője kérdezte erről a napokban Markó Bálintot, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesét és engem, hogy miként alakulhatna közöttünk szoros együttműködés. Mindketten egyetértettünk abban, hogy ennek nem volna akadálya.
– A mai magyar nyelvű egyetemi oktatásban nem csak román állami egyetemek és a három magyar magánegyetem vesz részt, hanem kihelyezett tagozatokkal több magyarországi felsőoktatási intézmény is toboroz erdélyi diákokat. Jót tesz ez a nagy választék a rohamosan fogyatkozó diáklétszámnak?
– Egyértelmű, hogy a 2011-es népszámlálási adatok szerint a bő tíz évvel ezelőtt itt élő 1,2 millió magyar embernél ma kevesebben vagyunk. Nem jó felsőoktatási politika, ha a fogyásról nem veszünk tudomást. A Magyar Rektori Konferencia múlt heti rendes ülésén a magyar egyetemek Erdélybe kihelyezett tagozataival kapcsolatban arra kértem a rektorokat, ha ilyen szándékaik vannak, azokat velünk együttműködésben indítsák el, legyen közöttünk egyeztetés, kommunikáció. A jelenleg Erdélyben magyar nyelvű felsőoktatási képzésben részt vevő 10 800 diák mellett mintegy hatszázan tanulnak magyarországi egyetemek kihelyezett erdélyi tagozatain, ami arányaiban magas szám. A Sapientia és a Pécsi Tudományegyetem között létrejött már egy megállapodás az Erdélyben hiányszaknak számító magyar nyelvű festő- és szobrászképzés területén. A két tanintézet azon dolgozik, hogy a Sepsiszentgyörgyön működő szakot belátható időn belül a Sapientia EMTE szakjaként tudjuk akkreditálni. Az együttműködés már meghozta gyümölcsét, hiszen a Pécsi Egyetem helyi képzőművészeket vett fel saját doktori iskolájába, akikből a leendő oktatók kerülnek ki.
Fotó: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
– Gazdasági és energiaválság sújtja Romániát, ami a felsőoktatást is negatívan befolyásolja. Több egyetem ismét távoktatásban gondolkodik, amivel megspórolhatja a téli fűtésszámlákat. Milyen utat választ a Sapientia?
– A nyáron az oktatási minisztérium törvényileg szabályozta ennek lehetőségét, ami azt jelenti, hogy az egyetemeken az elméleti oktatás legtöbb 45 százaléka történhet online formában, és az egyetemekre bízta, hogy ki milyen módszert választ. A Sapientia EMTE keretében az a döntés született, hogy valamennyi szakunkon az online oktatás aránya nem haladhatja meg a tíz százalékot. Ezt úgy osztottuk el, hogy a december elejéig folyó jelenléti oktatást december 16-ig kéthetes online oktatás váltja fel. Egyetemünkön nincs vita arról, hogy az igazi megoldás a jelenléti oktatás: a távoktatás csak bizonyos esetekben jelenthet alternatívát.
A Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Tanulmányi Központjában pénteken 136 hallgatónak kezdődött meg a tanév, közülük 50-en elsőévesek.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának elsőéves hallgatói az egyetem teljes jogú polgáraivá váltak, miután a hétfői tanévnyitón ünnepélyes esküt tettek. Az idei tanévben 334 hallgató kezdi meg tanulmányait.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!