Fotó: Környezetvédelmi minisztérium
Megkapta a bukaresti környezetvédelmi tárca jóváhagyását hétfőn a Nagyvárad és Arad között megépítendő, Nagyszalontánál a magyarországi M44-es úttal is összeköttetést teremtő gyorsforgalmi út – jelentette be közösségi oldalán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
2023. október 02., 22:492023. október 02., 22:49
2023. október 02., 22:532023. október 02., 22:53
A tárcavezető felidézte, hogy a kétszer kétsávos, 119 kilométeres autóút a legnagyobb olyan infrastrukturális beruházás Romániában, amelynek a megvalósítását az önkormányzatok átvették a közlekedési minisztériumtól. A Lugos és a Duna-parti Calafat között megépítendő gyorsforgalmi úttal együtt része a Balti-tenger és az Égei-tenger között kialakítandó Via Carpathia közlekedési folyosónak, amelyről a Három Tenger Kezdeményezés országai állapodtak meg – ismertette az MTI.
Az Economedia gazdasági portál szerint a környezetvédelmi engedélyt a tervezettnél később adták ki, így nem valószínű, hogy tartható az eredeti ütemterv, miszerint már idén kiírhatják a versenytárgyalást a gyorsforgalmi út megépítésére, mivel a műszaki tervet is véglegesíteni kell még.
Az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi utat három szelvényre bontják: Nagyvárad-Nagyszalonta, Nagyszalonta-Kisjenő, Kisjenő-Arad. A projekt része egy nagyváradi öt kilométeres és egy aradi három kilométeres bekötőút, valamint az a csaknem tíz kilométeres útszakasz, amely Nagyszalontánál a magyar határhoz vezet, és megteremti az összeköttetést a Békéscsabára vezető M44-es úttal.
A beruházás becsült értéke kétmilliárd euró, a finanszírozást pedig európai unió forrásokból fedezik. Megvalósítására a Bihar és Arad megyei, illetve a nagyváradi és Arad városi önkormányzat partnermegállapodást kötött a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társasággal (CNAIR). Eredetileg az út használatba adását 2026-ra irányozták elő.
Mint arról beszámoltunk, a gyorsforgalmi autóutat szeptemberben az Országos Környezetvédelmi Ügynökség is jóváhagyta. A hatóság szeptember 23-án tudatta, hogy kiadta a környezetvédelmi engedélyt az útszakasz megépítésére.
Ismét közelebb került a megvalósításhoz a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út megépítése, miután az Országos Környezetvédelmi Ügynökség pénteken jóváhagyta a projektet.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
szóljon hozzá!