Fotó: Bihar Megyei Tanács
Ismét közelebb került a megvalósításhoz a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út megépítése, miután az Országos Környezetvédelmi Ügynökség pénteken jóváhagyta a projektet. A hatóság pénteken tudatta, hogy kiadta a környezetvédelmi engedélyt az útszakasz megépítésére. Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke júliusban arról beszélt: a környezetvédelmi engedély megszerzése az egyik legfontosabb lépés a projektben, mivel az út védett területek mentén halad majd.
2023. szeptember 23., 19:432023. szeptember 23., 19:43
2023. szeptember 23., 19:442023. szeptember 23., 19:44
A hatóság pénteken tudatta, hogy kiadta a környezetvédelmi engedélyt az útszakasz megépítésére. Az engedéllyel kapcsolatos észrevételeket és óvásokat szeptember 28-áig lehet benyújtani.
Ilie Bolojan, a Bihar megyei közgyűlés elnöke júliusban arról beszélt:
A két partiumi megyeszékhelyt összekötő út műszaki tervének uniós finanszírozásáról szerződést idén júliusban írták alá.
A Bihar Megyei Tanács beszámolója szerint ebben a szakaszban fizetnek mintegy 4,4 millió eurót a megvalósíthatósági tanulmányért az infrastrukturális nagyberuházások programjának (POIM) 2014–2020-as alapjából. A műszaki dokumentáció – a megvalósíthatósági tanulmány, a műszaki terv, az építkezési engedélyek és a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó iratcsomó – összesen mintegy 11 millió eurót emészt fel.
így összesen 138 kilométert valósítanak meg a több mint kétmilliárd eurósra becsült munkálatok során.
A nagyszabású beruházás megvalósítása érdekében 2020 novemberében szövetkezett a két határ menti megye és megyeszékhely önkormányzata. A projektben a román országos útügyi hatóság is partnerként vesz részt. Akárcsak a bukaresti és a budapesti kormány, hiszen a határ mentén húzódó partiumi gyorsforgalmit összekapcsolják a magyarországi úthálózattal is. A bukaresti kormány tavaly decemberben hagyta jóvá egy új gyorsforgalmi összeköttetés létesítését Románia és Magyarország között, amely a Magyarországon Békéscsabától Méhkerék felé tovább épülő (M44-es) autóutat köti majd össze a romániai oldalon Nagyszalontánál a Várad és Arad között létesítendő aszfaltcsíkkal.
A magyar hatóságok már akkor jelezték, hogy elkészítették a térség fejlesztési tervét. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, hogy
A jelenleg működő két összeköttetés a magyar M43-as és a romániai A1-es (dél-erdélyi) autópályát összekapcsoló, Csanádpalota–Nagylak II átkelő (2015 óta), illetve a magyar M4-es sztrádát és a romániai A3-ast (észak-erdélyit) összekapcsoló Nagykereki–Bors II átkelő (2020). A harmadik átkelő Csenger (HU) és Óvári (RO) térségében épül meg, az új út Szatmárnémeti körgyűrűjét kapcsolja majd össze az M3-as autópályából leágazó, épülő M49-es autóúttal. A Mátészalka–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út létesítéséről 2021 áprilisában írt alá megállapodást Szijjártó Péter az akkori román gazdasági miniszterrel. Szijjártó idén áprilisban is tárgyalt román tárcavezetőkkel Bukarestben. A Sorin Grindeanu közlekedési miniszterrel folytatott megbeszélés után megerősítette: megállapodás született a Magyarországot Romániával összekötő negyedik gyorsforgalmi útról, amelynek a határmetszési pontja Méhkerék és Nagyszalonta között lesz, és várhatóan 2030-ra készül el. A magyar politikus jelezte: korábbi célkitűzéseik alapján ötévente újabb gyorsforgalmi útkapcsolatot adnak át a két ország között.
Romániában alkalmazott előírások szerint miközben sztrádán 130 kilométer/órás sebesség a felső határ, gyorsforgalmin 120 km/h. Előbbin valamivel szélesebbek a sávok (3,75 méter/3,5 m), és 2,5 méter széles leállósávval is rendelkezik, miközben gyorsforgalmin csak egy 1,5 méteres kiegészítő aszfaltrészt építenek. A menetirányokat elválasztó sáv is szűkebb, tehát a gyorsforgalmi út összfelülete több méterrel keskenyebb. Emiatt
Ennek ellenére Romániában csak a közelmúltban eszméltek fel arra, hogy a sokat húzott-nyúzott-görgetett, számtalanszor kudarcba fulladt sztrádaprojektek helyett-mellett érdemes a célnak ugyanúgy megfelelő gyorsforgalmi utakat is építeni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!