Ursula Von der Leyen
Fotó: Twitter/vonderleyen
Az élelmiszer bekerült az orosz rezsim terrorfegyver-arzenáljába, csak így lehet azt jellemezni, hogy Moszkva blokád alá vont 20 millió tonna ukrajnai gabonát, és a szántóföldeket támadja, ellehetetlenítve az ukrán gazdák munkáját – jelentette ki Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban.
2022. június 08., 16:142022. június 08., 16:14
A május 30-31-i rendkívüli uniós csúcs eredményeit összefoglaló parlamenti vita keretében az elnök elmondta: az oroszok által okozott élelmiszerválság miatt mintegy 250 millió embert fenyeget élelemhiány.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszív háborúja az, ami az élelmiszerbiztonságot fenyegeti, semmi más” – nyomatékosította Von der Leyen.
A bizottság elnöke arról is beszélt, hogy a hatodik uniós szankciós csomag, amely embargót vezet be az orosz olaj 90 százalékára, „nagy előrelépés, azonban most a gázt kell célba venni”. Mint mondta, ennek megvalósításához a 300 milliárd euró költségvetésű RePowerEU projektet terjesztette elő a bizottság. Mint mondta, fontos hogy megbízhatóbb szállítótól – például az Egyesült Államoktól – szerezzen be az EU, és következetesen ruházzon be a megfelelő infrastruktúrákba.
Felhívta a figyelmet az energiatakarékosságra is: „ha az EU-ban 2 Celsius-fokkal kevesebbre fűtünk, azzal megtakarítjuk az Északi Áramlat 1 vezeték által szállított gáz teljes volumenét”.
„Míg az EU-ban egy évtized alatt 19 százalékkal növeltük a védelmi költségvetést, addig az az Egyesült Államokban 65 százalékkal, Oroszországban 300, Kínában pedig 600 százalékkal emelkedett” – hívta fel a figyelmet.
Ehhez globális megközelítés szükséges, mind a 27 uniós tagállamnak együtt kell működnie – tette hozzá.
„Nem engedhetjük, hogy Moszkva a szovjetek módjára elkobozza a gabonát, sürgős megoldásokra van szükség, főleg a déli félteke lakóinak élelmiszerellátása szempontjából” – hangsúlyozta. Michel felszólította az élelmiszerválsággal sújtott országokat, hogy ne higgyék el az orosz propagandát, miszerint az uniós szankciók okozzák a válságot.
Arra is kitért, hogy Ukrajnának sürgősen anyagi forrásokra van szüksége. Mint mondta, az EU 9 milliárd euró makrofinanciális segélyt nyújt Kijevnek, de miután Oroszország dúlta fel az országot, magától értetődő hogy Moszkva fizesse meg az újjáépítés költségeit.
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában azt mondta: Magyarország odaadással segíti a naponta tízezrével érkező ukrán menekülteket, és történelmének legnagyobb humanitárius támogatását nyújtja, amikor segít Ukrajnának.
„Elítéljük az orosz agressziót, és a háborús bűncselekmények kivizsgálását követeljük” – húzta alá.
„Ezért nyíltan merte vállalni álláspontját, de végig kereste a közös megoldást. Így a vezetékeken keresztüli kőolajszállítás marad; ahogy a ciprusiak, a máltaiak és a görögök tartályhajóikon továbbra is szállíthatnak orosz olajat” – hangsúlyozta.
„Mi, magyarok, a békét akarjuk megnyerni. Békét akarunk, ezért nem támogatjuk egyházi vezetők szankcionálását” – tette hozzá Gál Kinga felszólalása végén, utalva arra, hogy a hatodik szankciós csomag eredetileg tartalmazott volna Kirill orosz pátriárka elleni büntetőintézkedéseket is.
Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.
Hiába várják sokan hosszú évek óta, a közeljövőben nem fognak látványosan csökkenni a hatalmasra duzzadt kolozsvári ingatlanárak – vallják a Krónika által megkérdezett szakemberek, akik szerint több tényező együttállása alakította az árakat.
Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai.
Akárcsak tavaly ősszel, az idei hideg évszak kezdetén is azzal dicsekszenek a bukaresti hatóságok, hogy meghaladja a 100 százalékot Románia gáztározóinak a telítettsége. De hogyan lehetséges mindez? Szakember szolgált magyarázattal.
Tavaly az Európai Unió (EU) mezőgazdasági termelésének összértéke 537,1 milliárd eurót tett ki, ami 1,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyekben nőtt a mezőgazdasági termelés értéke.
Kihirdette szerdán Klaus Iohannis államfő a minimálbér kiszámításának európai uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvényt.
Az idei év elejétől szeptember végéig 3,69 százalékkal 5,362 milliárd euróra nőtt Romániában a külföldi közvetlen tőkeberuházások értéke 2023 azonos időszakához képest – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
A romániai webáruházak az idei fekete pénteken a tavalyinál 5 százalékkal több rendelést regisztráltak, és az árleszállítások időszakában elkönyvelt bevételük 18 százalékkal haladta meg a múlt évit – derül ki a MerchantPro szerdán közzétett elemzéséből.
Hiába hirdettek győztest az észak-erdélyi autópálya legnehezebb, Szilágy megyei szakaszának megépítésére kiírt pályázaton, az építés tovább csúszhat, miután az egyik jelentkező megóvta az eredményt.
A PayU GPO Románia adatai szerint partnerkereskedőik több mint 1,15 millió tranzakciót bonyolítottak le a november 8-ai fekete pénteken, összesen 660 millió lej értékben; a legnagyobb értékű rendelés meghaladta a 75 000 lejt.
1 hozzászólás