Vírusállóbbnak bizonyult a székelyföldi turizmus – Megtépázta, de nem egyformán sújtotta a járvány a különböző régiókat

Bár az országos átlagnál mérsékeltebb csökkenést mutatott, Erdélyben is megsínylette a koronavírus-világjárványt a turizmus a téli szezonban, vagyis tavaly novembertől idén április végéig – derül ki az Erdélystat friss adatsoraiból. Mint az erdélyi statisztikai szolgálat az elemzést összefoglaló közleményében rámutat,

országos szinten 33,1 százalékkal esett vissza a vizsgált időszakban az idegenforgalom az előző év azonos periódusához képest, addig Erdélyben „mindössze” 27,8 százalékos csökkenésről beszélhetünk.

Az év egészét tekintve, 2019-hez viszonyítva, 2020-ban Erdélyben a turistaforgalom 53 százalékkal csökkent.

Mint a most közzétett adatsorokból kiderül, a hivatalosan bejegyzett turisztikai fogadóegységek 1 308 877 turistaérkezést regisztráltak 2020. november és 2021. április között Erdélyben, ami 414 527 fővel (24,1 százalékkal) alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A vendégéjszakák száma ugyanebben a periódusban 2 518 305 volt, ami 999 607-tel (28,4 százalékkal) kevesebb, mint a 2019/20-as téli szezonban.

Egy turista átlagosan 2 napot töltött egy erdélyi szálláshelyen a téli időszakban.

Országos összehasonlításban Erdély a romániai turistaérkezések és vendégéjszakák több mint felét adta (51,5 százalék és 52,8 százalék).

Az Erdélystat is emlékeztet, hogy a koronavírus-járvány már az előző téli szezon turistaforgalmát is negatívan érintette, megtörve az előző évek növekedési trendjét. Az előző szezon csökkenése elsősorban a koronavírus-járvány február–áprilisra tehető megjelenésének, felgyorsulásának és a válaszintézkedések meghozatalának a következménye. Ezt követően a turizmus a járvány körülményei között lassan újraindult, viszont továbbra is a járvány előtti utolsó téli szezonhoz (2018/19) viszonyítva az idei idényben az erdélyi turistaforgalom valamivel kevesebb, mint felére esett vissza (46 százalékos csökkenés a turistaérkezésekben és 48,7 százalékos csökkenés a vendégéjszakákban). Az elemzők szerint ez valamivel mérsékeltebb csökkenés, mint az országos átlag (–48,8 százalék és –51,8 százalék). Az erdélyi régiók közül a legnagyobb – jóval 50 százalék fölötti – visszaesés a Bánságban és Közép-Erdélyben történt, miközben a legkisebb Székelyföldön (–40% alatti csökkenés).

A téli időszakban az erdélyi turistaforgalom nagy részét, a turistaérkezések 44,5 százalékát és a vendégéjszakák 43,2 százalékát továbbra is a dél-erdélyi megyékben regisztrálták.

Brassó megye továbbra is nemcsak Erdély, de az egész ország magasan a leglátogatottabb megyéje, egymaga adta az ország teljes turistaérkezéseinek 16,4 százalékát a téli idényben.

További 15,3 százalékkal járult hozzá az erdélyi vendégéjszakák számához a két közép-erdélyi megye, Kolozs és Maros, valamint 13–13 százalékkal a Bánság és Partium.

Az erdélyi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága a téli szezonban 16,3 százalékos volt, amely valamivel magasabb az országos átlagnál, viszont jelentősen elmarad az előző év azonos időszakában regisztrált értéktől. A mutató a partiumi régióban a legmagasabb, 18,2 százalékos aránnyal, míg Észak-Erdélyben a legalacsonyabb (11,3 százalék).

Az elemzés aláhúzza, éves összesítés alapján is látható, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány hogyan vetette vissza a turistaforgalom 2010 óta tartó stabil növekedését Erdélyben.

2019-hez viszonyítva mind a turistaérkezések, mind a vendégéjszakák száma 53 százalékkal csökkent, amivel a turistaforgalom a 2011-es szintre esett vissza.

A Székelyföldön eközben a téli szezonban 98 100 turistaérkezést – 46 652 Kovászna és 51 448 Hargita megyében – és 229 972 vendégéjszakát – 129 132 Kovászna és 100 840 Hargita megyében – regisztráltak. Az előző év azonos időszakához viszonyítva ez az erdélyi átlagnál jelentősen enyhébb, 3 százalékos csökkenést jelent a turisták, valamint 19 százalékos csökkenést a vendégéjszakák számában. A két székelyföldi megye közül a mérsékeltebb csökkenés Kovászna megyében történt (–15,4 százalék a vendégéjszakák számában), de Hargita megyében is jóval átlag alatti a csökkenés (–23,3 százalék). Ezzel Székelyföld a teljes erdélyi turistaérkezések 7,5 százalékát és a vendégéjszakák 9,1 százalékát adta, ami enyhe bővülést jelent az előző évekhez mérve.

Várható módon csökkenő tendenciát mutatott a székelyföldi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága is az előző idényhez viszonyítva. Ez az érték a 2020/21-as szezonban 17 százalék, míg egy évvel korábban 23,7 százalék volt. A mutató Kovászna megyében a jelentős csökkenés ellenére az erdélyi megyék közül továbbra is kiemelkedő, 24,3 százalékos, miközben Hargita megyében az előző évi 16,9 százalékról 12,3 százalékra mérséklődött.

A másik, jelentős arányban magyarok lakta erdélyi régióban, a Bihar, Szatmár és Szilágy megyékből összesített

Partiumban az erdélyi átlaghoz közeli csökkenést regisztráltak: 165 356 turistaérkezést és 326 176 vendégéjszakát.

Ez továbbra is elsősorban a kiemelkedő Bihar megyei vendégforgalomnak köszönhető (259 449 vendégéjszaka).

Az előző év téli időszakához viszonyítva a régió turisztikai forgalmának visszaesése –18,8 százalék a turistaérkezésekben és –27,8 százalék a vendégéjszakák számában. A szálláshelyek kapacitáskihasználtsága (18,2 százalék) jelentősen csökkent a régióban, viszont az erdélyi és országos átlag fölött maradt.

Az elmúlt téli időszakban, a Bánság mellett, Kolozs és Maros megyében volt a legjelentősebb vendégforgalom-csökkenés. A turistaérkezések száma 215 879 volt, ami 36,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a vendégéjszakák száma pedig 385 117 volt, ami 40,3 százalékos visszaesést jelent.

Ugyanakkor a régióban átlagos a szálláshelykapacitás-kihasználtság mértéke: 15 százalék (Kolozs megyében 12,4 százalék, Maros megyében pedig 18,5 százalék). Ezek az értékek az előző évhez viszonyítva ebben a régióban is jelentős csökkenést jelentenek – von mérleget az Erdélystat.

Jól hangzik, hogy a székelyföldi turizmus kevésbé esett vissza, mint a bánsági vagy a közép-erdélyi, de a számadatok is azt mutatják, hogy magasról lehet nagyot zuhanni – erősítette meg felvetésünket Deák Attila, az erdélyi statisztikai szolgálat munkatársa.

– húzta alá a szakember. Ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy a visszaesés mértéke közötti különbség a székelyföldi turizmus profiljának is betudható. „A legnagyobb visszaesés a Temesvár központú Bánságban és a Kolozsvárt, Marosvásárhelyt magába foglaló közép-erdélyi régióban volt, ahol nem a szabadidős, hanem többnyire az üzleti turizmus dominált a járvány előtti időben, amit erőteljesebben érintett a válság. A szabadidős utazások viszont belföldre fókuszálódtak, de nem maradtak el, így például a hegyi üdülőzónákat annyira nem érintette a válság, mint a hasonló városokat és más turisztikai profilú régiókat” – fogalmazta meg Deák Attila.

A kutatás eredményei kapcsán pedig megjegyezte, lassan indul újra a járvány által erősen megrengetett turizmus, a tavalyi nyári időszakban is láthattuk, hogy a pandémia előtti időszak felére esett vissza az idegenforgalom, ezt láthatjuk a téli idényben is, és a teljes 2020-ra vonatkozó adatok is 50 százalék körüli visszaesést mutatnak.

– mondta a szakember.

Felvetésünkre, hogy a mostani, május–július időszakban úgy tűnik, az emberek bátrabban elindultak, ilyen körülmények között pedig számíthatunk arra, hogy ez az időszak kiugróan teljesít az előző hónapok pangásához képest, Deák Attila így reagált: arra számít, hogy amint kilábalunk a járványból, úgy nő fokozatosan a turizmus is, bátrabban utaznak az emberek. „Arra számítok, hogy az idei nyári szezon mindenképp növekedést fog hozni a tavalyihoz képest” – közölte az Erdélystat munkatársa. Ezt a lendületet viszont a küszöbön álló negyedik hullám újfent megtörheti.