Brassó megye nemcsak Erdély, de az egész ország leglátogatottabb megyéje
Fotó: Pinti Attila
Alaposan megtépázta a koronavírus-járvány az idegenforgalmat a tavalyi évben, a trend pedig folytatódott a téli, 2020. november – 2021. április időszakban is. A Bánságban és Közép-Erdélyben volt a legnagyobb visszaesés, a székelyföldi turizmus kevésbé érezte meg a válságot. „De magasról lehet nagyobbat zuhanni” – erősítette meg Deák Attila, az Erdélystat munkatársa, aki szerint az is fontos, hogy egy adott hely üzleti vagy szabadidős turizmus célpontja volt a járványt megelőző időben.
2021. július 15., 13:312021. július 15., 13:31
Bár az országos átlagnál mérsékeltebb csökkenést mutatott, Erdélyben is megsínylette a koronavírus-világjárványt a turizmus a téli szezonban, vagyis tavaly novembertől idén április végéig – derül ki az Erdélystat friss adatsoraiból. Mint az erdélyi statisztikai szolgálat az elemzést összefoglaló közleményében rámutat,
Az év egészét tekintve, 2019-hez viszonyítva, 2020-ban Erdélyben a turistaforgalom 53 százalékkal csökkent.
Mint a most közzétett adatsorokból kiderül, a hivatalosan bejegyzett turisztikai fogadóegységek 1 308 877 turistaérkezést regisztráltak 2020. november és 2021. április között Erdélyben, ami 414 527 fővel (24,1 százalékkal) alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A vendégéjszakák száma ugyanebben a periódusban 2 518 305 volt, ami 999 607-tel (28,4 százalékkal) kevesebb, mint a 2019/20-as téli szezonban.
Országos összehasonlításban Erdély a romániai turistaérkezések és vendégéjszakák több mint felét adta (51,5 százalék és 52,8 százalék).
Az Erdélystat is emlékeztet, hogy a koronavírus-járvány már az előző téli szezon turistaforgalmát is negatívan érintette, megtörve az előző évek növekedési trendjét. Az előző szezon csökkenése elsősorban a koronavírus-járvány február–áprilisra tehető megjelenésének, felgyorsulásának és a válaszintézkedések meghozatalának a következménye. Ezt követően a turizmus a járvány körülményei között lassan újraindult, viszont továbbra is a járvány előtti utolsó téli szezonhoz (2018/19) viszonyítva az idei idényben az erdélyi turistaforgalom valamivel kevesebb, mint felére esett vissza (46 százalékos csökkenés a turistaérkezésekben és 48,7 százalékos csökkenés a vendégéjszakákban). Az elemzők szerint ez valamivel mérsékeltebb csökkenés, mint az országos átlag (–48,8 százalék és –51,8 százalék). Az erdélyi régiók közül a legnagyobb – jóval 50 százalék fölötti – visszaesés a Bánságban és Közép-Erdélyben történt, miközben a legkisebb Székelyföldön (–40% alatti csökkenés).
A téli időszakban az erdélyi turistaforgalom nagy részét, a turistaérkezések 44,5 százalékát és a vendégéjszakák 43,2 százalékát továbbra is a dél-erdélyi megyékben regisztrálták.
További 15,3 százalékkal járult hozzá az erdélyi vendégéjszakák számához a két közép-erdélyi megye, Kolozs és Maros, valamint 13–13 százalékkal a Bánság és Partium.
Az erdélyi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága a téli szezonban 16,3 százalékos volt, amely valamivel magasabb az országos átlagnál, viszont jelentősen elmarad az előző év azonos időszakában regisztrált értéktől. A mutató a partiumi régióban a legmagasabb, 18,2 százalékos aránnyal, míg Észak-Erdélyben a legalacsonyabb (11,3 százalék).
Az elemzés aláhúzza, éves összesítés alapján is látható, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány hogyan vetette vissza a turistaforgalom 2010 óta tartó stabil növekedését Erdélyben.
A Székelyföldön eközben a téli szezonban 98 100 turistaérkezést – 46 652 Kovászna és 51 448 Hargita megyében – és 229 972 vendégéjszakát – 129 132 Kovászna és 100 840 Hargita megyében – regisztráltak. Az előző év azonos időszakához viszonyítva ez az erdélyi átlagnál jelentősen enyhébb, 3 százalékos csökkenést jelent a turisták, valamint 19 százalékos csökkenést a vendégéjszakák számában. A két székelyföldi megye közül a mérsékeltebb csökkenés Kovászna megyében történt (–15,4 százalék a vendégéjszakák számában), de Hargita megyében is jóval átlag alatti a csökkenés (–23,3 százalék). Ezzel Székelyföld a teljes erdélyi turistaérkezések 7,5 százalékát és a vendégéjszakák 9,1 százalékát adta, ami enyhe bővülést jelent az előző évekhez mérve.
Várható módon csökkenő tendenciát mutatott a székelyföldi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága is az előző idényhez viszonyítva. Ez az érték a 2020/21-as szezonban 17 százalék, míg egy évvel korábban 23,7 százalék volt. A mutató Kovászna megyében a jelentős csökkenés ellenére az erdélyi megyék közül továbbra is kiemelkedő, 24,3 százalékos, miközben Hargita megyében az előző évi 16,9 százalékról 12,3 százalékra mérséklődött.
A másik, jelentős arányban magyarok lakta erdélyi régióban, a Bihar, Szatmár és Szilágy megyékből összesített
Ez továbbra is elsősorban a kiemelkedő Bihar megyei vendégforgalomnak köszönhető (259 449 vendégéjszaka).
Az előző év téli időszakához viszonyítva a régió turisztikai forgalmának visszaesése –18,8 százalék a turistaérkezésekben és –27,8 százalék a vendégéjszakák számában. A szálláshelyek kapacitáskihasználtsága (18,2 százalék) jelentősen csökkent a régióban, viszont az erdélyi és országos átlag fölött maradt.
Az elmúlt téli időszakban, a Bánság mellett, Kolozs és Maros megyében volt a legjelentősebb vendégforgalom-csökkenés. A turistaérkezések száma 215 879 volt, ami 36,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a vendégéjszakák száma pedig 385 117 volt, ami 40,3 százalékos visszaesést jelent.
Ugyanakkor a régióban átlagos a szálláshelykapacitás-kihasználtság mértéke: 15 százalék (Kolozs megyében 12,4 százalék, Maros megyében pedig 18,5 százalék). Ezek az értékek az előző évhez viszonyítva ebben a régióban is jelentős csökkenést jelentenek – von mérleget az Erdélystat.
Jól hangzik, hogy a székelyföldi turizmus kevésbé esett vissza, mint a bánsági vagy a közép-erdélyi, de a számadatok is azt mutatják, hogy magasról lehet nagyot zuhanni – erősítette meg felvetésünket Deák Attila, az erdélyi statisztikai szolgálat munkatársa.
– húzta alá a szakember. Ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy a visszaesés mértéke közötti különbség a székelyföldi turizmus profiljának is betudható. „A legnagyobb visszaesés a Temesvár központú Bánságban és a Kolozsvárt, Marosvásárhelyt magába foglaló közép-erdélyi régióban volt, ahol nem a szabadidős, hanem többnyire az üzleti turizmus dominált a járvány előtti időben, amit erőteljesebben érintett a válság. A szabadidős utazások viszont belföldre fókuszálódtak, de nem maradtak el, így például a hegyi üdülőzónákat annyira nem érintette a válság, mint a hasonló városokat és más turisztikai profilú régiókat” – fogalmazta meg Deák Attila.
A kutatás eredményei kapcsán pedig megjegyezte, lassan indul újra a járvány által erősen megrengetett turizmus, a tavalyi nyári időszakban is láthattuk, hogy a pandémia előtti időszak felére esett vissza az idegenforgalom, ezt láthatjuk a téli idényben is, és a teljes 2020-ra vonatkozó adatok is 50 százalék körüli visszaesést mutatnak.
– mondta a szakember.
Felvetésünkre, hogy a mostani, május–július időszakban úgy tűnik, az emberek bátrabban elindultak, ilyen körülmények között pedig számíthatunk arra, hogy ez az időszak kiugróan teljesít az előző hónapok pangásához képest, Deák Attila így reagált: arra számít, hogy amint kilábalunk a járványból, úgy nő fokozatosan a turizmus is, bátrabban utaznak az emberek. „Arra számítok, hogy az idei nyári szezon mindenképp növekedést fog hozni a tavalyihoz képest” – közölte az Erdélystat munkatársa. Ezt a lendületet viszont a küszöbön álló negyedik hullám újfent megtörheti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!