Jelentősen nő a villamos energia ára az árplafon eltörlése után
Fotó: Gecse Noémi
Jelentősen nő a villamos energia ára a fogyasztók számára július elsejétől, amikor érvényét veszti a bukaresti kormány által alkalmazott, áprilistól csupán három hónappal meghosszabbított árplafon. A jelenlegi piaci ajánlatok szerint az áramszolgáltatók többsége mintegy kétszeres díjszabást alkalmazhat az árplafon eltörlése után.
2025. március 05., 10:502025. március 05., 10:50
A versenyzői piac július elsejétől, azaz a fogyasztók számára mesterségesen fenntartott árplafon „lebontásától” érvényes díjszabásait a Profit.ro gazdasági portál összesítette. A főbb áramszolgáltatók aktuális szabadversenyes ajánlatai 1,45 és 1,6 lej/kilowattóra közötti végső ár (adókkal együtt) között mozognak. Az egyetlen kivétel a Hidroelectrica, amely az aktív energia árának 60 százalékos növelése ellenére is 1-1,1 lej/kWh-s díjszabást jelzett előre.
Mint ismeretes, ezen kategória számára a kormány eddig 0,68 lej/kWh-ban maximálta az elektromos energia végső árát. Eközben a 100–255 kWh közötti havi villanyfogyasztást produkáló háztartások – amely eddig 0,8 lejt fizettek egy kilowattóráért – az eddigi számla csaknem kétszeresére számíthatnak az árplafon eltörlése után.
Mégpedig azért, mert a fő villamosenergia-szolgáltatók versenypiaci ajánlatai 0,8 lej/kWh körüli aktív energiaárat irányoznak elő – leszámítva Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társaságát, a többségében állami tulajdonban lévő Hidroelectricát, mely az adók és illetékek nélkül 0,45 lej/kWh-t alkalmaz (a jelenlegi 0,28 lej/kWh-s árat 60%-kal növelve).
A Profit.ro összesítése szerint ehhez képest például az E.ON ajánlatában az aktív energia ára 0,83 lej/kWh, ami mintegy 1,5 lej/kWh-ra növeli az adókkal együtt számított végső árat (ez változó a regionális elosztóhálózat-üzemeltetőtől függően). A PPC (korábban Enel) 0,79 lej/kWh-s aktívenergia-díjszabást kínál, a végső ár pedig 1,44 és 1,53 lej/kWh között mozog. Az Electrica 0,80 lej/kWh aktívenergia-árral 1,45–1,53 lej/kWh közötti díjszabást ajánl.
Visszatérve a Hidroelectricára: az aktív energia árának 60 százalékos növelése a végső árban nem jelent ekkora emelkedést, végül mintegy 25%-os növekedés lesz. A végső ár azonban így is minden fogyasztó számára 1 lej/KWh fölé fog ugrani, függetlenül a fogyasztási helytől és az elosztóhálózat-kezelőtől. És egyelőre attól is, hogy egy-egy háztartásnak mennyi a jövedelme.
Amint arról beszámoltunk, a kormány múlt héten jóváhagyta az áram- és a gázárkorlátozás meghosszabbítását, amely április elsején járt volna le. Az áram árának korlátozását három hónapra, a földgázét egy évre hosszabbították meg. Az intézkedés célja „a lakosság védelme és a gazdaság támogatása”. Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint a kormány intézkedik a piacon lévő energiamennyiség növeléséről is, amivel „alacsonyan lehet tartani az energiaárakat”.
Bár a kormány ismét a fogyasztók segítségére sietett, köztudott volt, hogy a 2021-ben bevezetett ársapkás rendszert – mely óriási állami kiadásokat generált, hiszen a piaci ár fennmaradó részét közpénzből kell állni – előbb-utóbb megszüntetik, ami alaposan megégeti a lakosság zsebét.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter a napokban arról beszélt, hogy drasztikus mértékben nőnének a villanyszámlák, ha a kormány nem hosszabbítaná meg három hónappal az elektromos áram ársapkáját: „akár 100 százalékkal” is drágulna az áram áprilistól. Azt viszont „nem tudta”, mi lesz júliustól – a jelek szerint ugyanaz, mint amitől most „megmentettek” három hónapra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kötelezettségvállalások betartása és a döntések következetessége az egyetlen módja annak, hogy Románia hosszú távon visszanyerje hitelességét és kiszámíthatóságát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő.
Durván beszólt Ilie Bolojan miniszterelnöknek Daniel Zamfir, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője, aki szerint vannak más lehetőségek is az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására, mint a kormányfő által bejelentettek.
A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.
Csúcson lesz ősszel a változó kamatlábak kiszámításához viszonyítási alapként használt index, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC), így a változó kamatú bankkölcsönt törlesztő ügyfeleknek havirészlet-növekedésre kell számítaniuk októberben.
Nincs más megoldás a 9 százalékos költségvetési hiány leszorítását célzó gazdasági megszorító intézkedések helyett – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy vas&a
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!