Legalább jókor jön a szükséges rossz – Hogyan készüljünk a villanyárplafon kivezetésére?

– kezdte az energetikai szakértő, aki röviden összefoglalta a Krónikának az ársapka kivezetését övező történéseket. A kompenzációs rendszer három év és három hónapig volt érvényben – pontosabban még szűk két hétig érvényben van –, ami gyakorlatilag valamennyi fogyasztó számára valamiféle ársapkát garantált ebben az időszakban.

A jelenleg a magánszektorban dolgozó szakember szerint egyértelmű, hogy az árplafon kivezetése a legérzékenyebben azokat a háztartásokat érinti, amelyek az elmúlt időszakban 68 baniért kaptak egy kilowattóra (kwh) villamos energiát, azaz ahol havonta kevesebb mint 100 kwh-t fogyasztottak. A 9 millió romániai háztartási fogyasztó mintegy fele ebbe a kategóriába esik.

„Ezt az árszintet nem tudja tartani egyik szolgáltató sem. Akik eddig ennyiért kapták az áramot, azok július elsejétől garantáltan nagyobb számlára számíthatnak. De még azok is, akik 80 baniért kapták: a 100-250 kwh-s havi fogyasztással rendelkezők számára sem lehet biztosítani szabadpiaci körülmények között olyan beszerzési árat a nagykereskedelmi piacon, hogy a végső fogyasztói ár ezeket a szinteket tartsa” – hangsúlyozta a Ciga Energy Rt. energiapiacokért felelős igazgatója.

Minden szolgáltatónak június 10-ig értesítenie kellett ügyfeleit arról, hogy kivezetik az ársapkát, milyen opcióik vannak július elsejétől, milyen árak várhatók a szerződésben. Fel kellett hívják a figyelmet arra, hogy működik egy ár-összehasonlító az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság honlapján, amelyet bárki használhat. Azért kellett június 10-ig, mert a törvény legtöbb 21 napban határozza meg azt az időintervallumot, amely idő alatt bárki szolgáltatót válthat. Tehát aki időben informálódott, utánanézett az ajánlatoknak, az július 1-ig kiválaszthatja a számára megfelelőt.

Nagy-Bege Zoltán lapunknak kiemelte:

Ezek után két nagy kategóriát lehet megfigyelni: az egyetemes szolgáltatói ajánlatok (serviciul universal), a másik pedig a szabadpiaci ajánlatok (piața concurențială).

„A legtöbb esetben a szabadpiaci árak picivel az egyetemes díjszabások alatt vannak. A kettő között csak annyi a különbség, hogy az egyetemes szolgáltatói ajánlat mögött a hatóság által jóváhagyott keretszerződést kötelesek használni, és nem lehet eltérni az előírásoktól, míg a szabadpiaci ajánlatoknál az egyes szolgáltatók által sajátkezűleg kidolgozott szerződéseket kínálják” – vázolta.

Egy ilyen számla eddig 34 lejt tett ki. Ez most 70 lej lesz, ami aprópénznek tűnhet, de azzal is számolni kell, hogy éves szinten ez több száz lejes pluszköltség, ami bizonyos családoknak nagyon számít.

Éppen ezért az energiaügyi minisztérium dolgozik egy újabb támogatási rendszeren a rászorulók számára, amit már közvitára bocsátottak, és ha meglesz az új kormány, akkor valószínűleg a prioritások között lesz ennek az elfogadása. „Ez a rendszer arról szól, hogy csak azoknak a háztartásoknak biztosítsanak támogatást, amelyek valóban rászorulnak, energiaszegénységben vagy ahhoz közeli állapotban élnek. Ez fix összeg lesz havonta, de még nem tudjuk, hogy mennyi, ez nem jelenik meg a tervezetben. Viszont vannak jövedelemhatárok” – tájékoztatott Nagy-Bege Zoltán.

Ez július elsejétől beindulhat, és egyelőre jövő március végéig lenne érvényben. Nyilván költségvetési korlátok is vannak, de lesz támogatás azok számára, akik a leginkább igénylik.

Felvetettük, hogy bár 2021-ben megpróbálták liberalizálni a piacot, 2022 óta folyamatosan fenntartották az energia-árplafonokat, többször halasztották az állami kompenzáció eltörlését, a valódi energiaár-liberalizációt. Megkérdeztük a szakértőtől: szerinte már régen meg kellett volna lépni, most van a megfelelő pillanat vagy még várhatott volna az ársapka kivezetése?

Többek között az Európai Bizottság is felszólította Romániát. Több európai állam hasonló intézkedéseket vezetett be az energiaválság hatására, de gyakorlatilag mindenki más már kivezette ezeket, Románia maradt az utolsó” – válaszolta Nagy-Bege Zoltán, hangsúlyozva: az ársapka pénzügyileg és európai jogi szempontból sem volt fenntartható.

Ugye tavasszal, nyár elején, nyáron általában az energiapiaci árak alacsonyabbak, és akiknek most sikerül egy fix áron egy évre leszerződniük, azok előnyösebb helyzetben vannak azokhoz képest, akik mondjuk ezt télen teszik meg, tél elején, amikor az árak picit magasabbak” – árulta el Nagy-Bege Zoltán.

Ugyanakkor a szolgáltatók is látják, milyen árak vannak most a piacon, és ha tudják, hogy nekik X számú kliensük van Y fogyasztással, egy évre lekötött szerződéssel, akkor a vállalat azt az energiamennyiséget megveszi a mostani, alacsonyabb áron, és akkor azt az árat tartani tudja a kliens felé, ahogyan egy évig vállalta.

– szögezte le. Mint ismeretes, a legolcsóbb ajánlat a többségében állami tulajdonban lévő Hidroelectrica vállalaté, Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társaságáé, ahová naponta több ezren állnak át. Megkérdeztük a szakértőt: szerinte meddig tudja tartani a vállalat ezt a sokkal kecsegtetőbb ajánlatot, illetve elbír-e ennyi ügyféllel.

„Az egyik kérdés az, hány kérést tud feldolgozni az Electrica. Az első nagy hullám, ami őket érte, 2021-2022-ben volt, amikor beléptek a háztartási piacra. Akkor csak nagy erőfeszítések révén tudtak eleget tenni a kéréseknek, nem volt meg a megfelelő informatikai rendszerük sem a szerződéskötésre, számlázásra. Úgy gondolom, ez most már rendben van, pontra tették, viszonylag operatívak” – tudatta. Ugyanakkor még ha a legnagyobb szolgáltató is, napi több ezer kérés esetén „senki nincs arra méretezve, hogy ezeket zökkenőmentesen kezelni tudja”. „Mindenképp számítok pici fennakadásra” – adott hangot véleményének.

Hiszen hozzá kell tegye a saját költségeihez a piacról nyilván drágábban vásárolt elektromos energia árát, amivel a költségek magasabbak lesznek. De nem tudom, ez mikor következhet be” – vélekedett.

Hozzátette: azt tudjuk, hogy a tavalyi éve nem volt túl acélos a Hidroelectricának, 2023-hoz képest több mint 30 százalékkal csökkent a termelése. Egyelőre ez az év nem néz ki rosszul, elég csapadékos volt, valószínűleg a sok víz nagyobb energiatermelést jelent, de még csak az év felénél vagyunk, szárazság akármikor jöhet, és nem lehet tudni, meddig tart.

Nagy-Bege Zoltán szerint nehéz megmondani, hogy a piac merre fog elmozdulni.

– húzta alá.

Arról is érdeklődtünk, van-e remény arra, hogy a kompenzáció megszűnte után megmaradó pénzt az országos hálózat fejlesztésébe fektesse az állam valamilyen formában, hiszen az egyre nagyobb teret nyerő megújuló energia egyre nagyobb nyomást helyez a rendszerre.

Az energetikai szakember kifejtette, az elosztóhálózat-kezelők mindegyike magántulajdonban van, még az Electrica is többségben tőzsdén jegyzett cég, az államnak 49 százalékos részedése van, a többi vállalatot is lassan 20 éve privatizálták. Egy ilyen szállítóvállalatnak megvannak a kötelezettségei és a forrásai arra, hogy fejlessze a hálózatot.

Az állam szerepét tekintve az elmúlt két-három évben „dicséret illeti” az energiaügyi minisztériumot, mert körülbelül 2 milliárd euró értékben garantáltak az uniós finanszírozású modernizációs alapból hálózatfejlesztési munkálatokat, ami vissza nem térítendő támogatás, és ezekre nagy szükség van. „De állami költségvetésből nem fognak hálózatot fejleszteni, nem így van kitalálva a rendszer” – tájékoztatott Nagy-Bege Zoltán.