Az Európai Unió Prágában, Bukarestben és Szegeden megvalósuló lézeres nagyberuházása világszínvonalú kutatási környezetet teremt Közép-Európában – jelentette ki Corina Crețu regionális politikáért felelős biztos pénteken a csongrádi megyeszékhelyen.
2016. április 08., 16:262016. április 08., 16:26
2016. április 08., 18:272016. április 08., 18:27
A három helyszínen megvalósuló kutatóközpont a maga nemében a világ legnagyobb tudományos létesítménye lesz – mondta az uniós biztos az MTI szerint a szegedi helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Hozzátéve: a projekt teljes költsége 850 millió euró, amely jelentős részét az unió regionális fejlesztési alapja fedezi.
A politikus hangsúlyozta, az Európai Bizottság elkötelezett a régiók támogatásában, hogy jó feltételeket teremtsenek a növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez. Corina Crețu kifejtette, megbeszéléseket folytatott biztostársával, Navracsics Tiborral arról, mit lehetne tenni az elsősorban a tudomány és az egészségügy területén tapasztalható agyelszívás ellen, amely hátrányosan érinti a régiót.
Három ország szoros együttműködése
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta, a szegedi lézerközpont Magyarország legnagyobb kutatás-fejlesztési projektje, amely az európai integrációnak köszönhetően valósulhat meg. A fejlesztéshez nemcsak az unió jelentős anyagi támogatására volt szükség, hanem Románia, Csehország és Magyarország szoros együttműködésére is – tette hozzá.
A beruházás kivitelezésén túl közös lesz a kutatóközpontokban folyó innovációs tevékenység is, amely eredménye az érintett országok gazdasága mellett egész Európa számára fontos lehet – hangsúlyozta a politikus.
Közölte, jelentős a szakmai és gazdasági érdeklődés a szegedi lézerközpont és a szomszédságába tervezett innovációs ipari park iránt, amely a kutatási létesítményben dolgozó több száz embernél lényegesen nagyobb foglalkoztatás-bővülést hoz.
Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a tudományos nagyberuházás az első, amely uniós költségvetési ciklusokon átnyúlva valósulhat meg, és egyben az első ilyen fejlesztés az újonnan csatlakozott országokban. Egyedülálló az is, hogy a prágai, bukaresti és szegedi központ közös tudományos irányítás alatt működik majd.
Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. koordinációs igazgatója tudatta, a 70 milliárd forintos összköltségvetésű beruházás második, mintegy 40 milliárd forintba kerülő fázisára is megkötötték már a támogatási szerződést, így biztosított a fejlesztés finanszírozása.
A kivitelezéssel párhuzamosan folyik a leendő szakemberek toborzása, a központ alkalmazottainak száma már meghaladja a kétszázat. Az utánpótlás biztosítása érdekében pedig már számos együttműködést kötöttek hazai és külföldi egyetemekkel, kutatóközpontokkal.
Crețu: fontos bemutatni az uniós források felhasználásának jó példáit
Fontos bemutatni a jó példákat, miként lehet az uniós forrásokat felhasználni az emberek életminőségének javítására – jelentette ki Corina Crețu később Szegeden. A város nagyon jól szerepelt az uniós források felhasználásában – mondta a regionális politikáért felelős biztos azt követően, hogy találkozott Botka László (MSZP) polgármesterrel.
Crețu támogatásáról biztosította a kettős – közúti és vasúti – felhasználású szegedi déli híd építését, amely a román–magyar együttműködés szempontjából is jelentős. Az Európai Bizottság kiemelten támogatja a határon átnyúló együttműködési programokat, melyek fontosak a tagországok közötti kapcsolatok megteremtésében.
Köszönet az új magyar–román határétkelőhelyekért
Corina Crețu pénteken Makón találkozott Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel is. Közös sajtótájékoztatójukon Lázár köszönetet mondott Crețu segítségéért, hogy a közeljövőben megnyílhat négy határátkelőhely Magyarország és Románia között, olyan utakon, amelyek uniós forrásból épültek.
Elhangzott, támogatni fogják a magyar–román együttműködést, hozzátéve, májusban elindulhatnak azok a két ország közötti, határ menti kapcsolatokat erősítő pályázatok, amelyek hozzájárulnak a térségben lakók életminőségének javításához. Corina Crețu kitért arra, kilenc új határátlépési pont kialakítására lenne szükség a két ország között, olyan utak mentén, amelyek abban a reményben épültek, hogy az átadáskor Románia már a schengeni övezet tagja lesz. Hangsúlyozta, mind a két kormány elkötelezett abban, hogy a lehető legkorábban megoldást találjanak.
Patriciu Achimaș-Cadariu egészségügyi miniszter a találkozón közölte, Romániában a jövő héten indul a daganatos betegségek megelőzésére átfogó program. Ennek során számítanak a magyar szakemberek tapasztalataira, a többi között arra a tudásra, amelyet a 2008 óta folyó – a mellrák okozta halálozás megelőzése szempontjából kulcsfontosságú – mammográfiás szűrés során szereztek.
Lázár és Crețu találkozóján egyébként Magyarország számára előnyös, politikai megegyezés született a magyar kormány és az Európai Bizottság között az aszfaltügyben, a felek nem fordulnak bírósághoz, a megállapodás nem jár nettó veszteséggel – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A 2007–2013-as uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban hat auditügy van függőben, ezek közül a legjelentősebb az „aszfaltügy”, amely miatt mintegy 500 milliárd forint kifizetése áll – közölte a politikus. Az ügy arról szól, hogy aszfaltkeveréssel is foglalkozó cégek kartellezhettek, ami miatt az Európai Bizottság szabálytalansági eljárást indított.
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
szóljon hozzá!