Fotó: Agerpres
2011. november 24., 08:512011. november 24., 08:51
A Barclays Capital, amely világszerte 984 nagy intézményi befektetőt vont be a negyedik negyedévi felmérésbe, a vizsgálat eredményeit feldolgozó elemzésében kiemelte, hogy a befektetők szerint Európa leszakad a világ többi nagy gazdasági erőcentrumától, a válaszadók nagy többsége szerint ugyanis jövőre sem az Egyesült Államok, sem Kína nem lesz recesszióban. A felmérésbe bevont alapkezelőknek csaknem a fele arra is számít, hogy már 2012-ben legalább egy tagállam távozik az euróövezetből. A válaszadók 35 százaléka szerint csak Görögország eurótagsága szűnik meg jövőre, de minden huszadik intézményi befektető azt sem tartja kizártnak, hogy az összes perifériális euróövezeti gazdaság feladja valutauniós tagságát 2012-ben.
Az euróövezeti recessziót és a valutaunió valamilyen formájú felbomlását más nagy londoni házak is jelentős eséllyel jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU) decemberre szóló havi globális előrejelzésében közölte, hogy 2012 egészében átlagosan 0,3 százalékos GDP-csökkenést vár az euróövezetben. A cég elemzői közölték azt is, hogy jóllehet a valutaunió szétesése nem a központi előrejelzési forgatókönyvük, a ház azonban továbbra is hozzávetőleg 40 százalékosra taksálja az euróövezet „részleges összeomlásának” esélyét. Az EIU értékelése szerint az európai pénzügyi válság „gyorsan közeledik a végkifejlet felé”, és már nincs messze „az átbillenési ponttól”. A befektetők azt a nézetet vallják, hogy két lehetőség van: a költségvetési integráció vagy a valutaunó felbomlása, és a gyenge növekedési kilátású, magasan eladósodott tagországok hitelezési költségeinek felhajtásával próbálják kierőszakolni az egyik vagy a másik fejleményt – áll az EIU új elemzésében.
A ház a 7 százalék fölé emelkedett olasz kormánykötvényhozamokkal kapcsolatban kiemelte, hogy ez volt az a hozamszint, amelynél Görögország, Írország és Portugália elvesztette tőkepiaci hozzáférését, és külső pénzügyi segítséget volt kénytelen kérni. Az EIU szerint ha Olaszország nem tudja ismét fenntartható hozamokkal biztosítani piaci finanszírozását, annak törlesztésképtelenné válás lesz a következménye, ami valószínűleg egyben az olasz eurótagság végét is jelentené. Ha azonban Olaszország kényszerül távozni az euróövezetből, az elvezethet a valutaunió teljes széteséséhez is – vélekednek a londoni közgazdászok.
A Barclays Capital befektetői felmérésének eredményei szerint ugyanakkor a vizsgálatba bevont intézményi befektetők azon a véleményen vannak, hogy ha Görögország esik ki az euróövezetből, az nem feltétlenül jelentené az euró általános meggyengülését.
A Barclays Capital globális felmérésébe bevont piaci szereplőknek csak a 7 százaléka számít az euróövezet rendezetlen körülmények közepette bekövetkező teljes szétesésére, 20 százalékuk szerint ugyanakkor a mostani adósságválság következményeként létrejön az euróövezeti szintű költségvetési unió.
Az euróövezet egyik következő „ágynak eső” betege Belgium lehet – hangoztatják egyre gyakrabban a belga sajtóban. Erre pedig jó okot szolgáltat az a tény is, hogy tegnap jelentősen emelkedett, és elérte az 5,41 százalékot a tízéves lejáratú belga állampapírok hozama, ami a legmagasabb szint 2008 – az amerikai Lehman Brothers „bedőlésével” kezdődött globális hitelválság kezdete – óta. Ez a fejlemény általános vélekedés szerint összefüggésbe hozható azzal, hogy a héten zsákutcába jutottak az immár több mint ötszáz napja ügyvezető kormánnyal evickélő Belgiumban a már-már ígéretesnek látszó kormányalakítási tárgyalások. A szövetségi országban a tavaly júniusi választások óta nem sikerült politikai felhatalmazással bíró koalíciós kormányt alakítani. Tekintettel arra, hogy az ország külső adósságának összege a bruttó hazai termék (GDP) éves összege körül mozog, minden egyes százalékpont államkötvényhozam-növekedés, ami drágítja az adósság finanszírozását, 390 millió euróval növeli az ország fizetési terheit. A belga kormányalakítási tárgyalások szintén pénzügyi kérdések miatt, a jövő évi költségvetés sarokszámairól folytatott vitában futottak zátonyra. Belgiumnak 3 százalék alá kellene szorítania a költségvetési hiányt, és az Európai Bizottság jelezte: az országnak át kell gondolnia, hogy ragaszkodik-e továbbra is a bérek évenkénti automatikus indexálásához az infláció függvényében. |
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.