Vendégekre szomjaznak az éttermek, bárok

Egy lépéssel előrébb. Magyarországon már hétfőtől fogadják a vendégeket az éttermek, kávézók a létesítmények teraszain •  Fotó: MTI

Egy lépéssel előrébb. Magyarországon már hétfőtől fogadják a vendégeket az éttermek, kávézók a létesítmények teraszain

Fotó: MTI

Úgy tűnik, június elseje előtt biztosan nem nyithatják meg a teraszaikat a romániai vendéglők, kávézók, bárok. Pedig az ágazat képviselői két hónap kényszerszünet után nagyon várják, hogy újra vendégeket fogadhassanak. A tervek szerint három szakaszban valósulhat meg a nyitás, a legoptimistább forgatókönyv szerint június elsejétől kezdődően.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. május 10., 10:532020. május 10., 10:53

2020. május 10., 10:592020. május 10., 10:59

Vendéglátásban érdekelt vállalkozók és a két hónapnyi szobafogság után a kávét vagy sört nem futártól rendelni kívánó fogyasztók egyaránt hiába vártak arra, hogy a magyarországi példához hasonlóan a szükségállapot során bevezetett kijárási korlátozások május 15-ei feloldása nyomán megnyithatnak Romániában a vendéglők, kávézók teraszai. Noha ezt az ágazat képviselői több ízben is kérték a nemzeti liberális párti (PNL) kormánytól,

Ludovic Orban miniszterelnök határozottan kitart amellett, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében május 15-étől nem nyithatnak ki a teraszok sem.

Arra a kérdésre viszont, hogy mégis mikor számíthatunk a teraszok, majd a fokozatosság jegyében a belső terek megnyitására, a kormány részéről egyelőre konkrét választ senki nem adott.

Közben Dragoș Petrescu, a romániai vendéglősöket tömörítő HORA egyesület elnöke – az ágazat képviselőinek a kormányfővel folytatott egyeztetését követően – a Profit.ro gazdasági portálnak elmondta: azt kérték, hogy legalább június elsejétől nyithassák meg a teraszokat, de a miniszterelnök egyelőre nekik sem adott választ. Dragoș Petrescu elmondása szerint valamikor május közepén várhatóak konkrétumok.

Abba viszont a portál cikke szerint Orban beleegyezett, hogy az ágazatban a nyitás három szakaszban valósuljon meg. Első körben megnyílnának a teraszok, a másodikban a belső terek is elkezdenének 50 százalékos kapacitással vendégeket fogadni, végül pedig minden visszaállna a régi kerékvágásba – természetesen a járvány miatt foganatosított óvintézkedések betartásával.

Lehetett volna áthidaló megoldás

„Ha sokáig elhúzódik az éttermek, vendéglők megnyitása, félő, hogy nem lesz, akivel újraindítani az ágazatot, mert a szakácsok, pincérek elmennek külföldre, ahol már lazítottak a korlátozó intézkedéseken” – irányította rá a figyelmet megkeresésünkre Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátók Szövetségének (SVESZ) elnöke. Arra is kitért, hogy bár a május 15-étől várható helyzetben a szállodák, panziók megnyithatnak, nem fogják tudni ellátni a vendégeket, ha a hozzájuk tartozó éttermeket, kávézókat zárva tartják.

Idézet
Nem küldhetjük el egy szálloda vendégeit a boltba, hogy vásároljanak élelmet maguknak”

– mutatott rá a helyzet visszásságára a vállalkozó. Meglátása szerint az lenne áthidaló megoldás, ha a szállodák, éttermek, bárok teraszain, kertjében engedélyeznék az étel és ital felszolgálását. Akár úgyis, ha ezt egyszer használatos kartontányérral, pohárral oldanák meg, mint a házhoz szállítás esetében. Kovács István szerint a tulajdonosok vállalnák: rendszeresen letesztelik az alkalmazottaikat, hogy szavatolják a vendégek biztonságát.

Van, akinek a félgőz nem mentőöv

A teraszok megnyitása visszafogott forgalmat eredményez, nem biztos, hogy kitermeli a működési költségeket – fogalmazta meg eközben a Krónika kérdésére Kovács Gábor, aki Sepsiszentgyörgyön éttermet, rendezvénytermet és bisztrót is működtet. Meglátása szerint ha engedélyezik a teraszok megnyitását, mindenképpen élnek a lehetőséggel, hiszen a szükségállapot ideje alatt házhoz szállítással próbálták felszínen tartani a vállalkozást. Ám ha egy hónap alatt bebizonyosodik, hogy a „félgőzzel” működtetett tevékenység nem termeli ki a költségeket, inkább bezárnak, és áttérnek egyébre, többek között a húsfeldolgozást latolgatják.

Kovács Gábor nagyon fontosnak tartja, hogy amíg nem tudnak teljes üzemmódban újraindulni, az állam folyósítsa a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bérét, mert ezzel tudják szavatolni, hogy a vendéglátóipar túlélje a járványhelyzetet. A vállalkozónak harminc alkalmazottja van, minimálbérrel számolva is ez 60 ezer lejes havi bérköltséget jelent.

A szükségállapotban öten dolgoznak, huszonöten vannak kényszerszabadságon. A házhoz szál­lításból az öt munkatárs bérét is csak szűkösen tudták kigazdálkodni.

A teraszokra beülő vendégekkel a működési költségek töredékét tudnák kihozni, hiszen az éttermekben a nagy forgalmat és bevételt a rendezvények szavatolják. Egy esküvőn annyi a vendég és a fogyasztás, mint két hét alatt az étterem rendes forgalma – mutatott rá a vállalkozó, aki attól tart, ha csak a részleges újraindítást engedélyezik, és az állam nem támogatja a kényszerszabadság intézményét, kénytelen lesz elbocsátani az alkalmazottai egy részét.

Továbbra is csak elvitelre. Még egy ideig biztos nem ülhetünk be kedvenc kávézónkba •  Fotó: Pixabay Galéria

Továbbra is csak elvitelre. Még egy ideig biztos nem ülhetünk be kedvenc kávézónkba

Fotó: Pixabay

A bulihelyszínek még jobban megsínylik

A vendéglőknél is rosszabb helyzetben vannak eközben a kávézók, bárok, kult- vagy diákkocsmák, amelyek – érthető módon – nem tudtak átállni a házhoz szállításra. Ugyan néhány kávézó a nagyobb városokban elvitelre kínálja vagy szállít is haza a különlegességeiből, alapvetően nem ez jellemző a piacra.

„A vendéglátásnak a szórakoztatóipar része az, amelyet teljes mértékben le kellett állítani, és nem sikerült átszervezni a megszorítások időtartama alatt, az éttermekkel ellentétben, amelyek a futárszolgálatok segítségével próbáltak megoldást találni erre a nehéz helyzetre. Természetesen mi is örülnénk annak, ha újra be tudnánk legalább részlegesen indítani a tevékenységünket” – jelentette ki lapunk megkeresésére Pósa Tibor, a rendezvényeket és bulikat is szervező nagyváradi Gekko Pub menedzsere.

A főként diákok, egyetemisták által frekventált hely vezetői terveztek ugyan azzal, hogy nagyobb felületeket nyissanak meg, és a termekben, ahol eddig rendezvényeket vagy éjszakai bulikat tartottak, kihasználják a tereket, viszont erre nem lesz lehetőség. „A vendéglátósoknak fontos lenne minél hamarabb tudni, hogy melyek azok a feltételek, amelyeknek eleget kell tenni az újrainduláshoz.

Idézet
Ha kijelentenék, hogy csak a teraszt működtethetjük, legalább készülni tudnának rá, és az alkalmazottakban is megmaradna a remény, hogy újra munkába tudnak majd állni, ugyanis ez az a szakma, ahol a home office nem megoldás”

– fogalmazta meg a menedzser. Meglátása szerint a teraszok megnyitása részmegoldást jelentene a kávézóknak a fennmaradáshoz, ugyanis a helyszűke miatt a vendégek kapacitása sok esetben megfeleződik, és továbbra is kérdés marad, hogy az emberek ki fognak-e mozdulni.

„Azok a vendéglátóipari egységek, amelyek főleg az éjszakai életre fókuszáltak, sokkal rosszabb helyzetben vannak. Az ilyen típusú helyeken a tömeg adja a szociális hangulatot, és ha még újra is lehet nyitni ezeket a helyeket, a bevétel a távolságtartás miatt lényegesen kisebb lesz. Elfogadjuk, hogy ennek a szektornak a megnyitása nem prioritás, és potenciális veszélyt jelent a vírus terjedésére. Kivárunk. Ennek ellenére örülnénk, ha a sörcsapok is nemsokára megnyílnának” – mondta Pósa Tibor.

Volt idő felújításra

A kultkocsmaként működő, szintén nagyváradi Lokal tulajdonosa, Fésüs Levente egyelőre nem is számított arra, hogy az első lazításnál megnyithatnák legalább a teraszokat. Szerinte ez jó döntés.

Idézet
Persze jó lenne mielőbb. De csak 2-3 hét után lesz látható, hogy a feloldás mekkora bajt szült. Most fontosabb a vírus megállítása, az emberek élete”

– szögezte le. Hozzátette: ők is várják viszont az újranyitáshoz szükséges előírásokat, hogy fel tudjanak készülni.

Amúgy a kényszerszünet idején sem tétlenkednek, kihasználták az időszakot teraszfelújításra, festésre, és most az illemhelyek korszerűsítésére készülnek. Anyagilag pedig természetesen megsínylették a kiesést, egy másik üzleti tevékenységből származó bevételből, illetve a tartalékokból jutott beruházásra. „Ki tudja, mi lesz majd a nyitás után is, hogyan fognak reagálni az emberek?” – tette fel ugyanakkor a kérdést Fésüs Levente, aki mindenképp úgy számol, hogy csökkenni fog a forgalom a korábbi nyarakhoz képest.

A kiszállítóplatformok a járvány nyertesei

Az étteremkereső és házhoz szállító platformok az egyértelmű nyertesei a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett kijárási korlátozásoknak. Mint az egyik piaci szereplő nagyváradi munkatársa a Krónikának elmondta, egy kis időnek ugyan el kellett telnie, amíg azok is megtanulták a szabályokat, akik a Covid-19 begyűrűzése után töltötték le az applikációt, de aztán felpörgött a forgalom.

Idézet
Jelenleg ezen a magas szinten stagnál a forgalom, rengeteg a munka”

– tette hozzá. Kérdésünkre, hogy például tavalyhoz viszonyítva ez mit jelent, leszögezte, több a rendelés, és többen is dolgoznak cégüknél. Ugyanakkor nőtt azoknak a vendéglőknek a száma is, amelyek csatlakoztak a platformhoz, vagy ha eddig ott is voltak, most saját futárjaik helyett a kiszállítócég biciklis, motoros vagy autós futárjait veszik igénybe.

A kártyás fizetések számának növekedését firtató kérdésünkre alanyunk leszögezte, valóban van olyan nap, amikor egyetlen ügyfele sem fizet készpénzzel. Ám ebből nem lehet általánosítani, „túlságosan megszokták az emberek a készpénzt”. Nem sokan élnek ugyanakkor azzal a lehetőséggel sem, hogy a lábtörlőn kapják meg a kiszállított ételt, a nagy többség továbbra is a futártól veszi át a csomagot. Tény, hogy a futárok kötelező módon rendszeresen fertőtlenítenek, maszkot, kesztyűt viselnek – vannak olyan éttermek, amelyek ezek nélkül át sem adják nekik a kiszállításra szánt csomagot.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 09., péntek

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint

Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint
2025. május 08., csütörtök

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP
2025. május 08., csütörtök

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint

Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint
2025. május 08., csütörtök

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen

Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen
2025. május 08., csütörtök

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat

Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat
2025. május 08., csütörtök

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre
2025. május 07., szerda

Magyarországon terjeszkedik egy romániai fogászati cég

Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Magyarországon terjeszkedik egy romániai fogászati cég
2025. május 07., szerda

Nem tetszik az Európai Bizottságnak, hogy kevesebbet fizetünk a gázért, az ársapka kivezetését követeli

Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.

Nem tetszik az Európai Bizottságnak, hogy kevesebbet fizetünk a gázért, az ársapka kivezetését követeli
2025. május 07., szerda

Borús kilátások: 5,09 lejre nőtt az euró árfolyama, gyors tempóban emelkedik a ROBOR szintje is

Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.

Borús kilátások: 5,09 lejre nőtt az euró árfolyama, gyors tempóban emelkedik a ROBOR szintje is
2025. május 06., kedd

Átlagbérek Európában: Luxemburg és Svájc a jövedelmi lista élén, Románia az uniós átlag alatt

Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.

Átlagbérek Európában: Luxemburg és Svájc a jövedelmi lista élén, Románia az uniós átlag alatt