Vendégekre szomjaznak az éttermek, bárok

Egy lépéssel előrébb. Magyarországon már hétfőtől fogadják a vendégeket az éttermek, kávézók a létesítmények teraszain •  Fotó: MTI

Egy lépéssel előrébb. Magyarországon már hétfőtől fogadják a vendégeket az éttermek, kávézók a létesítmények teraszain

Fotó: MTI

Úgy tűnik, június elseje előtt biztosan nem nyithatják meg a teraszaikat a romániai vendéglők, kávézók, bárok. Pedig az ágazat képviselői két hónap kényszerszünet után nagyon várják, hogy újra vendégeket fogadhassanak. A tervek szerint három szakaszban valósulhat meg a nyitás, a legoptimistább forgatókönyv szerint június elsejétől kezdődően.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. május 10., 10:532020. május 10., 10:53

2020. május 10., 10:592020. május 10., 10:59

Vendéglátásban érdekelt vállalkozók és a két hónapnyi szobafogság után a kávét vagy sört nem futártól rendelni kívánó fogyasztók egyaránt hiába vártak arra, hogy a magyarországi példához hasonlóan a szükségállapot során bevezetett kijárási korlátozások május 15-ei feloldása nyomán megnyithatnak Romániában a vendéglők, kávézók teraszai. Noha ezt az ágazat képviselői több ízben is kérték a nemzeti liberális párti (PNL) kormánytól,

Ludovic Orban miniszterelnök határozottan kitart amellett, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében május 15-étől nem nyithatnak ki a teraszok sem.

Arra a kérdésre viszont, hogy mégis mikor számíthatunk a teraszok, majd a fokozatosság jegyében a belső terek megnyitására, a kormány részéről egyelőre konkrét választ senki nem adott.

Közben Dragoș Petrescu, a romániai vendéglősöket tömörítő HORA egyesület elnöke – az ágazat képviselőinek a kormányfővel folytatott egyeztetését követően – a Profit.ro gazdasági portálnak elmondta: azt kérték, hogy legalább június elsejétől nyithassák meg a teraszokat, de a miniszterelnök egyelőre nekik sem adott választ. Dragoș Petrescu elmondása szerint valamikor május közepén várhatóak konkrétumok.

Abba viszont a portál cikke szerint Orban beleegyezett, hogy az ágazatban a nyitás három szakaszban valósuljon meg. Első körben megnyílnának a teraszok, a másodikban a belső terek is elkezdenének 50 százalékos kapacitással vendégeket fogadni, végül pedig minden visszaállna a régi kerékvágásba – természetesen a járvány miatt foganatosított óvintézkedések betartásával.

Lehetett volna áthidaló megoldás

„Ha sokáig elhúzódik az éttermek, vendéglők megnyitása, félő, hogy nem lesz, akivel újraindítani az ágazatot, mert a szakácsok, pincérek elmennek külföldre, ahol már lazítottak a korlátozó intézkedéseken” – irányította rá a figyelmet megkeresésünkre Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátók Szövetségének (SVESZ) elnöke. Arra is kitért, hogy bár a május 15-étől várható helyzetben a szállodák, panziók megnyithatnak, nem fogják tudni ellátni a vendégeket, ha a hozzájuk tartozó éttermeket, kávézókat zárva tartják.

Idézet
Nem küldhetjük el egy szálloda vendégeit a boltba, hogy vásároljanak élelmet maguknak”

– mutatott rá a helyzet visszásságára a vállalkozó. Meglátása szerint az lenne áthidaló megoldás, ha a szállodák, éttermek, bárok teraszain, kertjében engedélyeznék az étel és ital felszolgálását. Akár úgyis, ha ezt egyszer használatos kartontányérral, pohárral oldanák meg, mint a házhoz szállítás esetében. Kovács István szerint a tulajdonosok vállalnák: rendszeresen letesztelik az alkalmazottaikat, hogy szavatolják a vendégek biztonságát.

Van, akinek a félgőz nem mentőöv

A teraszok megnyitása visszafogott forgalmat eredményez, nem biztos, hogy kitermeli a működési költségeket – fogalmazta meg eközben a Krónika kérdésére Kovács Gábor, aki Sepsiszentgyörgyön éttermet, rendezvénytermet és bisztrót is működtet. Meglátása szerint ha engedélyezik a teraszok megnyitását, mindenképpen élnek a lehetőséggel, hiszen a szükségállapot ideje alatt házhoz szállítással próbálták felszínen tartani a vállalkozást. Ám ha egy hónap alatt bebizonyosodik, hogy a „félgőzzel” működtetett tevékenység nem termeli ki a költségeket, inkább bezárnak, és áttérnek egyébre, többek között a húsfeldolgozást latolgatják.

Kovács Gábor nagyon fontosnak tartja, hogy amíg nem tudnak teljes üzemmódban újraindulni, az állam folyósítsa a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bérét, mert ezzel tudják szavatolni, hogy a vendéglátóipar túlélje a járványhelyzetet. A vállalkozónak harminc alkalmazottja van, minimálbérrel számolva is ez 60 ezer lejes havi bérköltséget jelent.

A szükségállapotban öten dolgoznak, huszonöten vannak kényszerszabadságon. A házhoz szál­lításból az öt munkatárs bérét is csak szűkösen tudták kigazdálkodni.

A teraszokra beülő vendégekkel a működési költségek töredékét tudnák kihozni, hiszen az éttermekben a nagy forgalmat és bevételt a rendezvények szavatolják. Egy esküvőn annyi a vendég és a fogyasztás, mint két hét alatt az étterem rendes forgalma – mutatott rá a vállalkozó, aki attól tart, ha csak a részleges újraindítást engedélyezik, és az állam nem támogatja a kényszerszabadság intézményét, kénytelen lesz elbocsátani az alkalmazottai egy részét.

Továbbra is csak elvitelre. Még egy ideig biztos nem ülhetünk be kedvenc kávézónkba •  Fotó: Pixabay Galéria

Továbbra is csak elvitelre. Még egy ideig biztos nem ülhetünk be kedvenc kávézónkba

Fotó: Pixabay

A bulihelyszínek még jobban megsínylik

A vendéglőknél is rosszabb helyzetben vannak eközben a kávézók, bárok, kult- vagy diákkocsmák, amelyek – érthető módon – nem tudtak átállni a házhoz szállításra. Ugyan néhány kávézó a nagyobb városokban elvitelre kínálja vagy szállít is haza a különlegességeiből, alapvetően nem ez jellemző a piacra.

„A vendéglátásnak a szórakoztatóipar része az, amelyet teljes mértékben le kellett állítani, és nem sikerült átszervezni a megszorítások időtartama alatt, az éttermekkel ellentétben, amelyek a futárszolgálatok segítségével próbáltak megoldást találni erre a nehéz helyzetre. Természetesen mi is örülnénk annak, ha újra be tudnánk legalább részlegesen indítani a tevékenységünket” – jelentette ki lapunk megkeresésére Pósa Tibor, a rendezvényeket és bulikat is szervező nagyváradi Gekko Pub menedzsere.

A főként diákok, egyetemisták által frekventált hely vezetői terveztek ugyan azzal, hogy nagyobb felületeket nyissanak meg, és a termekben, ahol eddig rendezvényeket vagy éjszakai bulikat tartottak, kihasználják a tereket, viszont erre nem lesz lehetőség. „A vendéglátósoknak fontos lenne minél hamarabb tudni, hogy melyek azok a feltételek, amelyeknek eleget kell tenni az újrainduláshoz.

Idézet
Ha kijelentenék, hogy csak a teraszt működtethetjük, legalább készülni tudnának rá, és az alkalmazottakban is megmaradna a remény, hogy újra munkába tudnak majd állni, ugyanis ez az a szakma, ahol a home office nem megoldás”

– fogalmazta meg a menedzser. Meglátása szerint a teraszok megnyitása részmegoldást jelentene a kávézóknak a fennmaradáshoz, ugyanis a helyszűke miatt a vendégek kapacitása sok esetben megfeleződik, és továbbra is kérdés marad, hogy az emberek ki fognak-e mozdulni.

„Azok a vendéglátóipari egységek, amelyek főleg az éjszakai életre fókuszáltak, sokkal rosszabb helyzetben vannak. Az ilyen típusú helyeken a tömeg adja a szociális hangulatot, és ha még újra is lehet nyitni ezeket a helyeket, a bevétel a távolságtartás miatt lényegesen kisebb lesz. Elfogadjuk, hogy ennek a szektornak a megnyitása nem prioritás, és potenciális veszélyt jelent a vírus terjedésére. Kivárunk. Ennek ellenére örülnénk, ha a sörcsapok is nemsokára megnyílnának” – mondta Pósa Tibor.

Volt idő felújításra

A kultkocsmaként működő, szintén nagyváradi Lokal tulajdonosa, Fésüs Levente egyelőre nem is számított arra, hogy az első lazításnál megnyithatnák legalább a teraszokat. Szerinte ez jó döntés.

Idézet
Persze jó lenne mielőbb. De csak 2-3 hét után lesz látható, hogy a feloldás mekkora bajt szült. Most fontosabb a vírus megállítása, az emberek élete”

– szögezte le. Hozzátette: ők is várják viszont az újranyitáshoz szükséges előírásokat, hogy fel tudjanak készülni.

Amúgy a kényszerszünet idején sem tétlenkednek, kihasználták az időszakot teraszfelújításra, festésre, és most az illemhelyek korszerűsítésére készülnek. Anyagilag pedig természetesen megsínylették a kiesést, egy másik üzleti tevékenységből származó bevételből, illetve a tartalékokból jutott beruházásra. „Ki tudja, mi lesz majd a nyitás után is, hogyan fognak reagálni az emberek?” – tette fel ugyanakkor a kérdést Fésüs Levente, aki mindenképp úgy számol, hogy csökkenni fog a forgalom a korábbi nyarakhoz képest.

A kiszállítóplatformok a járvány nyertesei

Az étteremkereső és házhoz szállító platformok az egyértelmű nyertesei a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett kijárási korlátozásoknak. Mint az egyik piaci szereplő nagyváradi munkatársa a Krónikának elmondta, egy kis időnek ugyan el kellett telnie, amíg azok is megtanulták a szabályokat, akik a Covid-19 begyűrűzése után töltötték le az applikációt, de aztán felpörgött a forgalom.

Idézet
Jelenleg ezen a magas szinten stagnál a forgalom, rengeteg a munka”

– tette hozzá. Kérdésünkre, hogy például tavalyhoz viszonyítva ez mit jelent, leszögezte, több a rendelés, és többen is dolgoznak cégüknél. Ugyanakkor nőtt azoknak a vendéglőknek a száma is, amelyek csatlakoztak a platformhoz, vagy ha eddig ott is voltak, most saját futárjaik helyett a kiszállítócég biciklis, motoros vagy autós futárjait veszik igénybe.

A kártyás fizetések számának növekedését firtató kérdésünkre alanyunk leszögezte, valóban van olyan nap, amikor egyetlen ügyfele sem fizet készpénzzel. Ám ebből nem lehet általánosítani, „túlságosan megszokták az emberek a készpénzt”. Nem sokan élnek ugyanakkor azzal a lehetőséggel sem, hogy a lábtörlőn kapják meg a kiszállított ételt, a nagy többség továbbra is a futártól veszi át a csomagot. Tény, hogy a futárok kötelező módon rendszeresen fertőtlenítenek, maszkot, kesztyűt viselnek – vannak olyan éttermek, amelyek ezek nélkül át sem adják nekik a kiszállításra szánt csomagot.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 31., csütörtök

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben

Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben
2024. október 31., csütörtök

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest
2024. október 31., csütörtök

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat

A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat
2024. október 31., csütörtök

Lefoglalták a Tarom egyik repülőgépének üzemanyagát a felhalmozott adósságok miatt Hollandiában

A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.

Lefoglalták a Tarom egyik repülőgépének üzemanyagát a felhalmozott adósságok miatt Hollandiában
2024. október 30., szerda

Inkább az új építésű lakásokat keresik azok, akik hitelből vesznek ingatlant

A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.

Inkább az új építésű lakásokat keresik azok, akik hitelből vesznek ingatlant
2024. október 30., szerda

Kezdő vállalkozókat és zöldségtermesztőket támogat, innovációs vouchert vezet be a kormány

A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.

Kezdő vállalkozókat és zöldségtermesztőket támogat, innovációs vouchert vezet be a kormány
2024. október 30., szerda

Félmillió gazda már megkapta a mezőgazdasági támogatások előlegét

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.

Félmillió gazda már megkapta a mezőgazdasági támogatások előlegét
2024. október 29., kedd

Még hátra van a fekete péntek, de az eMAG tulajdonosát máris közel félmillió lejre bírságolta a fogyasztóvédelem

A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.

Még hátra van a fekete péntek, de az eMAG tulajdonosát máris közel félmillió lejre bírságolta a fogyasztóvédelem
2024. október 29., kedd

Két kézzel szórja a pénzt a kormány, aggasztó a hiány Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának régi-új tagja szerint

Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.

Két kézzel szórja a pénzt a kormány, aggasztó a hiány Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának régi-új tagja szerint
2024. október 29., kedd

Kit gazdagít a vissza nem váltott betétdíj? Több mint egymilliárd lej „úszhatott el”

Bár az utóbbi hónapokban nőtt a betétdíjas csomagolások visszaváltási aránya, az éves átlag azt mutatja, hogy az összes csomagolás több mint fele a hulladéklerakóban vagy a természetben végzi.

Kit gazdagít a vissza nem váltott betétdíj? Több mint egymilliárd lej „úszhatott el”