Le kell hívni. A miniszterelnök szerint „egy generációnak talán csak egyszer adatik meg”, hogy ilyen kedvező helyzetben legyen.
Fotó: 123RF
Miután az európai uniós tagállamok miniszterelnökei és államfői Brüsszelben „megvívták a szívek harcát”, és megszületett a megállapodás a hétéves keretköltségvetésről, illetve a helyreállítási pénzügyi csomagról, központi és helyi szinteken is elkezdődött a tervezés.
Annyi európai uniós pénz áll rendelkezésünkre, amennyiről soha nem is álmodtunk – értékelt Ludovic Orban miniszterelnök azt követően, hogy az Európai Unió vezetői hétfő hajnalban rábólintottak az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetésére és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagra, és az Románia számára mintegy 80 milliárd eurós keretet biztosít. A kormányfő a szerda esti kormányülés elején közölte, hogy ezenkívül a SURE-program és a React-EU kezdeményezés keretében is pénzalapok hívhatók le. Meglátása szerint
Orban arról biztosított mindenkit, hogy „a hatóságok fel lesznek készülve arra, hogy ezt az összeget hatékonyan használják”. Óva intette egyúttal a kabinet tagjait, hogy „azt a hibát kövessék el, mint az előttük járók, akik 5-6 évig semmit sem csináltak, és az utolsó száz méteren kell megoldani mindent”. Felkérte ugyanakkor minisztereit, hogy július 31-éig Marcel Boloş európai alapokért felelős miniszter irányítása alatt dolgozzák ki a 2021–2027-es EU-s keretköltségvetésből finanszírozandó projektek irányvonalát, és készen álljanak az alapok lehívását megelőző tárgyalásokra.
– jelentette be Orban, jelezve, hogy az európai alapokért felelős miniszterrel közösen hozzáfogtak a helyreállítási program kidolgozásához. A programot október elsejéig kell bemutatni az Európai Bizottságnak, ez képezi majd a tárgyalások alapját.
Közben a Megyei Jogú Városok Szövetségének tagjai máris próbálják átalakítani a következő uniós költségvetési ciklus forráselosztási mechanizmusát. Erről Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere számolt be csütörtöki online sajtótájékoztatóján. Mint részletezte,
Míg a nagyvárosok ez utóbbiért lobbiznak, a kisebbek a kohéziós politikára hivatkozva szeretnék, ha a pénzeket 50-50 százalékos arányban hívhatnák le a kétféle mechanizmus alapján.
„Valószínűleg kompromisszumos megoldás fog születni. Jelenleg 25–40 százalék közötti sávban mozog a városok között testvériesen, tehát egyformán elosztható pénzek aránya” – fejtette ki a székelyföldi elöljáró. Emlékeztetett, hogy a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban a nagyvárosok kaptak elkülönített összegeket, a kisebbek a maradékért versenyeztek. A jelenlegi ciklusban sikerült kiharcolni, hogy minden megyeszékhely elkülönített összeget hívhatott le a Regionális Operatív Program révén, ennek felét egyforma arányban kapták meg a mérettől függetlenül, a másik felét pedig lakosságarányosan osztották el. Ez a módszer a kisebb városoknak kedvezett. További egyeztetések zajlanak a program decentralizációjáról, a lehívások eszközeiről.
Testvériesen vagy egyenlően? Antal Árpád bízik az költségvetési források igazságos elosztásában
Fotó: Vargyasi Levente
Antal Árpád különben optimista, meglátása szerint adottak a feltételek arra, hogy az uniós programok időben elinduljanak.
– részletezte a polgármester. Hozzátette: úgy tűnik azonban, ebből tanult a bukaresti politikai elit, és bár még sok elvi vita van a prioritásokról, a kormány már előkészítette a Regionális Operatív Program tervezetét és az ütemtervet. Szeptember 15-ig szeretnék elfogadtatni a program végleges változatát, majd bemutatni azt Brüsszelben. Antal Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy a két költségvetési ciklus egymásra csúszik, hiszen a jelenlegi késése miatt most következik még a pályázatok kivitelezése, közben már kell készíteni a projekteket a következő kiírásokra.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
November 4-étől, hétfőtől ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben – írja az Economedia.ro a bukaresti energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
szóljon hozzá!