Le kell hívni. A miniszterelnök szerint „egy generációnak talán csak egyszer adatik meg”, hogy ilyen kedvező helyzetben legyen.
Fotó: 123RF
Miután az európai uniós tagállamok miniszterelnökei és államfői Brüsszelben „megvívták a szívek harcát”, és megszületett a megállapodás a hétéves keretköltségvetésről, illetve a helyreállítási pénzügyi csomagról, központi és helyi szinteken is elkezdődött a tervezés.
Annyi európai uniós pénz áll rendelkezésünkre, amennyiről soha nem is álmodtunk – értékelt Ludovic Orban miniszterelnök azt követően, hogy az Európai Unió vezetői hétfő hajnalban rábólintottak az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló keretköltségvetésére és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagra, és az Románia számára mintegy 80 milliárd eurós keretet biztosít. A kormányfő a szerda esti kormányülés elején közölte, hogy ezenkívül a SURE-program és a React-EU kezdeményezés keretében is pénzalapok hívhatók le. Meglátása szerint
Orban arról biztosított mindenkit, hogy „a hatóságok fel lesznek készülve arra, hogy ezt az összeget hatékonyan használják”. Óva intette egyúttal a kabinet tagjait, hogy „azt a hibát kövessék el, mint az előttük járók, akik 5-6 évig semmit sem csináltak, és az utolsó száz méteren kell megoldani mindent”. Felkérte ugyanakkor minisztereit, hogy július 31-éig Marcel Boloş európai alapokért felelős miniszter irányítása alatt dolgozzák ki a 2021–2027-es EU-s keretköltségvetésből finanszírozandó projektek irányvonalát, és készen álljanak az alapok lehívását megelőző tárgyalásokra.
– jelentette be Orban, jelezve, hogy az európai alapokért felelős miniszterrel közösen hozzáfogtak a helyreállítási program kidolgozásához. A programot október elsejéig kell bemutatni az Európai Bizottságnak, ez képezi majd a tárgyalások alapját.
Közben a Megyei Jogú Városok Szövetségének tagjai máris próbálják átalakítani a következő uniós költségvetési ciklus forráselosztási mechanizmusát. Erről Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere számolt be csütörtöki online sajtótájékoztatóján. Mint részletezte,
Míg a nagyvárosok ez utóbbiért lobbiznak, a kisebbek a kohéziós politikára hivatkozva szeretnék, ha a pénzeket 50-50 százalékos arányban hívhatnák le a kétféle mechanizmus alapján.
„Valószínűleg kompromisszumos megoldás fog születni. Jelenleg 25–40 százalék közötti sávban mozog a városok között testvériesen, tehát egyformán elosztható pénzek aránya” – fejtette ki a székelyföldi elöljáró. Emlékeztetett, hogy a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban a nagyvárosok kaptak elkülönített összegeket, a kisebbek a maradékért versenyeztek. A jelenlegi ciklusban sikerült kiharcolni, hogy minden megyeszékhely elkülönített összeget hívhatott le a Regionális Operatív Program révén, ennek felét egyforma arányban kapták meg a mérettől függetlenül, a másik felét pedig lakosságarányosan osztották el. Ez a módszer a kisebb városoknak kedvezett. További egyeztetések zajlanak a program decentralizációjáról, a lehívások eszközeiről.
Testvériesen vagy egyenlően? Antal Árpád bízik az költségvetési források igazságos elosztásában
Fotó: Vargyasi Levente
Antal Árpád különben optimista, meglátása szerint adottak a feltételek arra, hogy az uniós programok időben elinduljanak.
– részletezte a polgármester. Hozzátette: úgy tűnik azonban, ebből tanult a bukaresti politikai elit, és bár még sok elvi vita van a prioritásokról, a kormány már előkészítette a Regionális Operatív Program tervezetét és az ütemtervet. Szeptember 15-ig szeretnék elfogadtatni a program végleges változatát, majd bemutatni azt Brüsszelben. Antal Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy a két költségvetési ciklus egymásra csúszik, hiszen a jelenlegi késése miatt most következik még a pályázatok kivitelezése, közben már kell készíteni a projekteket a következő kiírásokra.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!