2011. november 03., 15:432011. november 03., 15:43
A Reuters hírügynökség által megkérdezett elemzők arra számítottak, hogy az EKB mostani ülésén még nem, de az év végéig, azaz decemberben csökkent irányadó kamatlábán. Egyes szakértők még 50 bázispontos kamatvágást sem tartottak elképzelhetetlennek.
A bejelentés hatására gyengült az euró a legfontosabb nemzetközi devizanemekkel szemben a bankközi piacon. Az euró dollár árfolyama mintegy 0,5 százalékkal 1,3805 dollárról 1,3723 dollárra esett. Az euró svájci frank árfolyama 1,2161 frankról 1,2148 frankra csökkent.
Az euróövezeti alapkamat július óta állt 1,50 százalékon. Az EKB kormányzótanácsa áprilisban, majd júliusban 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre az erősödő inflációs nyomás miatt, azt követően, hogy közel két évig rekord alacsony, 1,00 százalékos szinten tartotta az alapkamatot.
Az EKB kormányzótanácsának ülését először elnökölte Mario Draghi, a szervezet november elsejével kinevezett új elnöke. Draghi a francia Jean-Claude Trichet-t váltotta, akinek nyolc éves mandátuma járt le október végén.
Az euróövezeti infláció - az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostat hétfői gyorsbecslése szerint - stagnált októberben, a szeptemberihez hasonló évi 3,0 százalék volt. Augusztusban éves szinten még 2,5 százalékkal nőttek az euróövezeti fogyasztói árak. Az EKB \"2 százalék körüli, ám azt meg nem haladó\" inflációs célt követ.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.