Fotó: Gábos Albin
Nagyjából 81 ezer, a köz- és a versenyszférában dolgozó romániai munkavállalót sikerült azonosítania a bukaresti pénzügyminisztériumnak, akiknek a havi jövedelme meghaladja az államelnök 25 ezer lejes keresetét. Azt egyelőre nem tudni pontosan, hányan dolgoznak közülük a közszférában. Elemzők ugyanakkor egybehangzóan azt állítják, nemhogy nem tömné be a költségvetésen tátongó lyukat ezeknek a jövedelmeknek a kormány által tervezett többletadója, hanem éppen csak „aprópénzt” és plusz fejtörést jelentene.
2023. április 27., 20:372023. április 27., 20:37
2023. április 27., 20:552023. április 27., 20:55
Elemzést kell készítenie a bukaresti kormánykoalíció felkérésére a pénzügyminisztériumnak arról, hogy hány személy van Romániában, akinek a havi jövedelme meghaladja az államelnök bruttó 25 ezer lejnek megfelelő fizetését. Felmerült ugyanis, hogy esetükben nem a 10 százalékos egységes adókulcsot alkalmaznák a jövőben, hanem 16 százalékra növelnék a jövedelemadó értékét a 25 ezer lej feletti összegekre. Az intézkedés egyike azoknak a lépéseknek, amelyeket a Ciucă-kabinet fontolgat a 2023-as évi állami költségvetés hiányának lefaragása érdekében.
És itt nem csak a 25 ezer lejt meghaladó fizetésekről van szó, hanem valamennyi havi jövedelemről. Tehát azok is nagyobb adót lehetnek kénytelenek befizetni az államkasszába, akik a havi bérük mellett juttatást kapnak azért, mert helyet kapnak valamely állami vállalat igazgatótanácsában, vagy éppen egyszerre kapnak közalkalmazotti fizetést és állami nyugdíjat, azok értéke pedig meghaladja a 25 ezer lejt.
A Profit.ro gazdasági-pénzügyi portál most arról számolt be, hogy a munkaügyi felügyelőség adatai szerint összesen 42 315 olyan munkaszerződést tartana nyilván Romániában, amelyben a havi fizetés meghaladja a 25 ezer lejt, ezek közül pedig alig 2300 a közszférában. Azt írják, ez azt jelenti, hogy nagyon sok ilyen jövedelem az Országos Adóhatóság (ANAF) és a pénzügyminisztérium adatbázisában található meg, nem pedig a Revisalban vagy a munkaügyi felügyelőségnél.
A törvény értelmében nincsenek regisztrálva az alkalmazottak elektronikus nyilvántartási rendszerében (Revisal) a katonák, a belügyminisztérium alkalmazottai, a hírszerző szolgálatoknál dolgozók, a honatyák, egyes köztisztviselők, a polgármesterek, a bírák, valamint az ügyészek.
Sokan visznek haza ugyanakkor 25 ezer lejnél nagyobb összeget az európai uniós alapok kezelésével foglalkozó alkalmazottak, az egészségügyben, illetve az oktatás területén dolgozók közül is – állítják a Profit.ro forrásai. Az írás ugyanakkor emlékeztet, abból adódnak a munkaügyi felügyelőség és az ANAF adatai közötti különbségek, hogy előbbinél mindössze a munkaszerződésben szereplő összegekről vannak nyilvántartások, míg utóbbi, a D112-es űrlap révén tud minden legális jövedelemről.
Különadó kivetését javasolta a kormánykoalíció hétfői ülésén Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az államfő fizetését meghaladó bérekre, az intézkedést nem csak a közszférában, hanem a versenyszférában is alkalmaznák – értesült a News.ro.
A Profit.ro amúgy úgy számol, hogy az államfői fizetést meghaladó jövedelmek 25 ezer lej feletti részére tervezett 16 százalékos
A másik nagy gazdasági portál, az Economedia.ro is úgy számol eközben, hogy a nagy jövedelmek többletadója nem oldaná meg a román költségvetés gondjait, csak „aprópénzt” jelentene, ami egy év alatt sem tömné be a büdzsén tátongó lyukat. Még két kilométer autópálya megépítésére sem lenne elég, ha a Romániában jelenleg zajló legdrágább sztrádaépítést vesszük viszonyítási alapnak.
A portál a munkaügyi minisztérium adatbázisában szereplő adatokat ismerteti, amelyek szerint 30 754 romániai munkavállalónak van az államfő fizetését meghaladó bruttó havi bére, akik közül nagyjából 13 ezren lehetnek közalkalmazottak, körülbelül 17 ezren pedig a versenyszférában tevékenykednek.
A romániai adórendszer egészét új alapokra kell helyezni és fenntarthatóvá kell tenni – vallja Klaus Iohannis államfő.
Mivel a pénzügyminisztérium elemzése még nem ismert, az Economedia.ro elemzője néhány hipotetikus számítással illusztrálta, hogy mennyire nem lenne nyertese a költségvetés a meglebegtetett többletadónak.
Ezután az összeg után ma 5750 lej adót kell fizetni. Amennyiben a 25 ezer lej fölötti részre már 16 százalékos adókulcsot alkalmaznának, akkor alkalmazottanként 1950 lejjel több, vagyis 7700 lej adó folyna be az államkasszába. Ez azt jelenti, hogy a 13 ezer közalkalmazott után, éves szinten 300 millió lej (60 millió euró) folyna be.
Ebben az esetben az alkalmazottra eső adó havi szinten a jelenlegi 6500 lejről 8900 lejre nőne, ami évi 28 800 lejes plusz bevételt jelentene az államkassza számára. Tehát egy, a valóságtól elrugaszkodottnak tűnő szcenárió mentén is 375 millió lejjel (75 millió euró) gyarapodna a büdzsé. Ha pedig – a hivatalos cáfolatoktól eltérően – mégis kiterjesztenék az intézkedést arra a 17 ezer munkavállalóra, aki a versenyszférában keres 25 ezer lejnél többet,
Elemzők ugyanakkor arra is ráirányítják a figyelmet, hogy ma még az sem igazán világos, „mennyibe fájna” évente a román államnak a többletadó kezelése.
Tizenhat százalékos adót vethet ki a kormány minden olyan közalkalmazott jövedelmére, aki többet visz haza, mint az államelnök havi fizetése, legyen szó havi bérről, vagy bér és nyugdíj halmozásáról – legalábbis erről is zajlanak egyeztetések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!