Leszálló ágon. Egyelőre nem hozza a várt eredményt a Tarom átszervezési terve
Fotó: Facebook/Tarom
A román állami tulajdonban levő Tarom légitársaság kevesebbet repült a tavalyi év első felében, ami az állami támogatásnak hála nyereséggel zárult ugyan, a vállalat vezetői azonban úgy vélik, hogy több pénzre van szükség, miközben új finanszírozást nehéz szerezni.
2025. január 29., 16:572025. január 29., 16:57
Az Európai Bizottság által 2024. április végén jóváhagyott, adósságleírást és tőkeinjekciót előirányzó állami támogatás csak részben fedezte a 2024 első félévi működési tevékenység finanszírozási igényét – derül ki a Tarom ügyintézőinek az Economica.net gazdasági portál birtokába jutott jelentéséből. A negatív mérleg miatt így
A Tarom 2024 első félévi tevékenységével kapcsolatos aggodalmak a vállalat pénzügyi eredményeinek könyvvizsgálójától származnak.
„A vállalat megkezdte az átszervezési tervben előírt intézkedéseket. A vállalat működési és pénzügyi teljesítménye 2024 első félévében azonban nem azt mutatja, hogy a tervben felvázolt források elegendőek lennének. Ha a vállalat nem éri el a tervben kitűzött célokat, akkor további finanszírozásra lesz szükség, amelyet viszont nem biztos, hogy megkap. Ilyen körülmények között a hatás a működés végleges leállítása vagy jelentős korlátozása lehet, ami a társaság eszközeinek és kötelezettségeinek könyv szerinti értékének jelentős kiigazítását tenné szükségessé” – áll a Tarom 2023-as pénzügyi eredményeit auditáló független könyvvizsgáló, Baker Tilly tavaly ősszel közzétett, az Economica.net által idézett jelentésében.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A most ismertetett dokumentum szerint a működésből, azaz a szállítási tevékenységekből származó bevétel 562 millió lej volt, ami elmaradt a költségvetésben előirányzott 688,8 millió lejes várakozástól. A 2023 első félévéhez képest a bevételek 12 millió lejjel voltak magasabbak.
„2024 első félévében a légi közlekedésből realizált bevétel a menetrend szerinti belföldi és külső járatokon 4,14 százalékkal magasabb az előző év első félévében regisztrált bevételnél, és 17,48 százalékkal (110,7 millió lejjel) elmarad a költségvetésben tervezett szinttől” – vont mérleget a dokumentum.
A pénzügyi bevételek között szerepel továbbá egy 68,2 millió lejes összeg, amely az állami támogatásként nyújtott kölcsön kamatát jelenti. Ezekkel a bevételek között elszámolt összegekkel a Tarom 166,8 millió lejes nyereséget jelentett 2024 első félévére, szemben a 2023 első félévében jegyzett több mint 50 millió lejes veszteséggel.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelentés szerint 2024 első hat hónapjában a Tarom kevesebbet repült, és még üresebb repülőgépekkel tette ezt, mint 2023 azonos időszakában.
A kevesebb üzemeltetett járat miatt az utasok száma egymillió fő alá csökkent. Vagyis a tavalyi első félévben 959 379 utast szállítottak, ami közel 13 százalékkal kevesebb, mint a 2023 első félévére jelentett eredmény. Ugyanakkor a Tarom repülőgépei egyre üresebbek: bár 2024 első félévére 84,12 százalékos kihasználtságot terveztek a 2023 azonos időszakában elért 80,62 százalék után, ez végül alig 75 százalékos volt.
Az elemzés kitér ugyanakkor arra is, hogy november elején a Tarom flottája 14 repülőgépből állt, amelyből hat saját tulajdonú és nyolc lízingelt: négy Boeing 737-800, négy Boeing 737-700, négy ATR 72-600 és két 72-500.
A 2024-es beruházási tervből pedig még kiderül, hogy a Tarom június 26-án 8,54 millió dollárt fizetett előlegként egy B737 MAX 8 típusú repülőgép lízingszerződéssel történő megvásárlására.
A veszteségek ellenére nincs szó arról, hogy a román állam lemondjon a Tarom állami légitársaságról, kiemelt fontosságú, hogy az többségi állami tulajdonrész mellett megmaradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
A Taromnak az üzleti tevékenységének racionalizálása érdekében hozott intézkedései között szerepelt a Heathrow repülőtér résidejének tavalyi eladása, a Tarom Globe Ground (37%) és Romanian Fueling Services (50%) részvényeinek felértékelése, valamint a vállalat tulajdonában lévő 12 000 négyzetméteres terület és irodaépület hosszú távú bérbeadása Otopeni-ben.
A jelentés szerint a vállalat eladta négy Airbus A318-as repülőgépét, és szerződést kötött két Boeing 737 MAX 8-as repülőgép megvásárlására. „A Tarom jelenleg tárgyalási szakaszban van további két Boeing 737 MAX 8 típusú repülőgép lízing keretében történő megvásárlására vonatkozó szerződésekről” – mutat rá a vállalat igazgatói jelentése a 2024-es év első félévének pénzügyi eredményeiről.
Emellett az átszervezési terv szerint „a Tarom politikájának célja a kereskedelmi terjeszkedés elkerülése, új útvonalak nyitásának elkerülése, valamint a versenytársakban vagy más, azonos tevékenységi területen működő üzemeltetőkben való részesedésszerzés elkerülése” – áll a gazdasági portál által szemlézett jelentésben.
A Tarom október 27-től nem indít több járatot a londoni Heathrow repülőtérre, mivel a résidőket a Qatar Airwaysnek adták el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!