Megtartanák. A közlekedési miniszter szerint fontos a nemzeti légitársaság megőrzése
A veszteségek ellenére nincs szó arról, hogy a román állam lemondjon a Tarom állami légitársaságról, kiemelt fontosságú, hogy az többségi állami tulajdonrész mellett megmaradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
2024. július 15., 19:002024. július 15., 19:00
A tárcavezető az Adevărul napilapnak adott interjút annak kapcsán, hogy múlt héten a béreikkel elégedetlen pilóták egynapos munkabeszüntetést tartottak, amely nyomán az egyébként veszteségesen működő állami cég menedzsmentje 1500 eurós béremelést hagyott jóvá számukra. A miniszter elismerte:
„A veszteségek csökkenése az Európai Bizottság által engedélyezett helyreállítási terv következménye, és a javuló tendencia azt mutatja, hogy a Tarom jó úton halad, és van esélye ismét nyereségessé válni” – mondta Grindeanu.
A miniszter emlékeztetett: a román és az európai jog szerint a Tarom egy versenypiacon működő vállalat, amelynek saját bevételeiből kell fenntartania magát, és csak kivételes esetekben kaphat állami támogatást.
„Ez az egyetlen állami támogatás, amelyet a Tarom kapott, eltekintve attól, amelyet a világjárvány idején kapott, amikor számos, pénzügyileg sokkal jobb helyzetben lévő európai légitársaságnak volt szüksége pénzügyi támogatásra” – mutatott rá.
Grindeanu elmondta,
A társaság havonta átlagosan mintegy 1000 menetrend szerinti járatot üzemeltet, és 2023-ban ezek 40 százaléka belföldi célállomásokra, a fennmaradó részük pedig külső célállomásokra irányult. Romániában a Tarom a nagybányai, a kolozsvári, a jászvásári, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a szucsávai és a temesvári repülőtérre üzemeltet járatokat, külföldön pedig európai, törökországi és közel-keleti célállomásokra repül a társaság.
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Grindeanu egyértelműen kiállt amellett, hogy a román államnak meg kell tartania a céget.
Ellenkező esetben a helyzet nehezebbé válik, és a vállalatot nehéz figyelembe venni a közép- és hosszú távú nemzeti gazdasági stratégiák kidolgozásakor. (…) A vállalat jövője a jelenlegi igazgatótanács teljesítményétől függ, hogy végrehajtja-e a szerkezetátalakítási tervet. A közlekedési minisztérium a rendelkezésére álló jogi eszközökkel felügyeli az egész folyamatot” – hangsúlyozta a miniszter.
„Szeretném, ha a Tarom ismét a légi közlekedés mércéjévé válna Európa ezen részén, és magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtana az utasoknak. Ez egy román márka, amelynek megmentéséért küzdünk!
Emlékezzünk a világjárvány idején történt esetekre, vagy a Blue Air csődje által okozott helyzetekre, vagy nemrégiben az izraeli konfliktushelyzetre, amikor román utasok rekedtek a tel-avivi repülőtéren” – emlékeztetett a miniszter.
Grindeanu elismerte, hogy
„Nem titkolom Önök előtt, hogy megvitattuk ezt a lehetőséget, az európai jogszabályok által előírt feltételek figyelembe vételével. A román állam nem veszítheti el az ellenőrzést a vállalat felett. Az biztos, hogy a vállalat iránt érdeklődő befektetők nagy hangsúlyt fektetnek az országunk repülőtéri infrastruktúrájára a terminálok építésétől/meghosszabbításától/korszerűsítésétől kezdve a mozgási felületek (kifutópályák, gurulóutak, terminálok) rehabilitációjáig-modernizálásáig vagy bővítéséig” – hangsúlyozta Sorin Grindeanu.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!