Románia az Európai Unió forrásaiból finanszírozza az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhelytől a magyar-román államhatárig tartó szakaszának a befejezését. Erről Răzvan Cuc szállításügyi miniszter beszélt szerdán a Dcnews.ro portál szerkesztőségéből közvetített interjúban.
2017. április 19., 16:472017. április 19., 16:47
2017. április 19., 22:052017. április 19., 22:05
A miniszter elmondta: az észak-erdélyi pálya Kolozsvártól nyugatra eső szakaszainak építését mindeddig az állami költségvetésből finanszírozták. Az elmúlt héten azonban Corina Crețu regionális fejlesztésért felelős biztossal tárgyaltak a pályaépítés EU-s finanszírozásáról.
„Tehermentesíteni akarjuk az állami költségvetést. Megpróbáltuk elérni (a pályaépítés EU-s finanszírozását), és sikerült. Megvan a garancia arra, hogy az erdélyi autópályát is bevonhatjuk a POIM-ba (nagy infrastruktúra operatív program)\" – jelentette ki a miniszter.
Răzvan Cuc hozzátette: biztos benne, hogy a mandátuma végéig, 2020 decemberéig autópályán lehet közlekedni Marosvásárhelytől a Bors-Ártánd határátkelőhelyig. A miniszter elmondta, a jelenlegi költségvetési ciklusban Románia 5,1 milliárd euró értékben hívhat le infrastruktúrafejlesztésre szánt összegeket az EU-tól. Megjegyezte: eddig még a korábbi költségvetési ciklus infrastruktúrafejlesztési operatív programja keretében finanszírozhatták a dél-erdélyi pályaépítéseket. Hozzátette: a régi program keretében be nem fejezett munkálatokat az új programba csoportosították át.
Románia 2003-ban kötött szerződést az amerikai Bechtel társasággal a Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó nyomvonalra tervezett, 415 kilométer hosszú észak-erdélyi sztráda megépítésére. A Năstase-kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kivonta a pályaépítést a közbeszerzési eljárás szabályai alól, és versenytárgyalás nélkül kötött szerződést a Bechtellel. Emiatt az Európai Unió kizárta a pályaépítés finanszírozását.
A román állam 2013-ban bontotta fel a szerződést a Bechtellel. Eddig a pályának a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres Gyalu–Aranyosgyéres szakasza épült meg, és a magyar–román államhatár és Berettyószéplak közötti 64 kilométeres szakaszon végezték el a munkálatok mintegy felét. A szerződésbontás után a román állam elállt attól a szándékától, hogy a pálya Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszát is megépítse.
2013-ban a román kormány elérte, hogy az EU korábbi költségvetési ciklusában fel nem használt forrásokból finanszírozhassa a pálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszát. E szakasznak azonban csak egy nagyon kis részén kezdődhetett el a munka, mert a lejárt környezetvédelmi engedély miatt a hatóságok nem adhatták ki az építési engedélyt a kiválasztott építőknek. Átadás előtt áll a pálya 8,7 kilométeres Gyalu-Magyarnádas szakasza, de még nem választották ki az építőt annak a (Bechtel által félig megépített) Szamos-hídnak a befejezésére, amely ezt a szakaszt összeköti a használatban lévő 52 kilométeres szakasszal.
Romániában az elmúlt másfél évtizedben az EU által finanszírozott autópályáknak az építése haladt gyorsabban. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter 2016 augusztusában arról állapodott meg Sorin Bușe akkori román közlekedési miniszterrel, hogy az autópálya 2018-ban mind a magyar, mind a román oldalon eléri az államhatárt, és az M4-es pálya összekapcsolódik a romániai A3-assal.
Üzemanyag-drágulással szembesülhetnek a töltőállomásokra behajtó gépkocsivezetők az új év első napján, amely aznap nem csupán a piaci mozgásokból, hanem a kormány jövedékiadó-emeléséből fakadhat.
Ismét pusztít az afrikai sertéspestis: a Romániai Hússertéstartók Egyesülete szerint idén ősszel a hatóságok 30 ezer fertőzött állatot altattak el. Az állattelepek tulajdonosai arra panaszkodnak, hogy vontatottan halad a kártérítések kifizetése.
A csütörtökön jegyzett évi 5,92 százalékról 5,93 százalékra nőtt pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Idén szeptemberben 916,758 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 886,983 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Jövőre az országot gazdasági jellegű (magasabb adók és recesszió) és nem gazdasági jellegű (dezinformáció és fegyveres konfliktus) kockázatok is fenyegetik – fogalmazta meg a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
Az Electrica Furnizare, Románia egyik legnagyobb áramszolgáltatója megállapította a jelenleg érvényes ársapka megszűnése, vagyis jelen állás szerint 2025. április 1-je után érvényes árait azon ügyfelei számára, akiknek szerződése az év végén jár le.
A szeptember végi 5,44 százalékról október végére 6,19 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány Romániában – jelentette be kedden a pénzügyminisztérium.
Három nappal az előző drágítás után kedden újra megemelte az üzemanyagok árát a romániai piacvezető, a Petrom. És ez már a sokadik áremelés volt ebben a hónapban.
A nem kormányzati ügyfeleknek nyújtott banki hitelek egyenlege 2024 októberében 0,7 százalékkal 416,063 milliárd lejre nőtt idén szeptemberhez képest – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az EU szociális védelmi kiadása 2023-ban elérte a 4,583 milliárd eurót, ami 6,1 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest. Románia a tagállamok egyike, ahol a szociális védelemre fordított kiadások növekedése jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Látogatottsági adatok