2011. szeptember 22., 14:262011. szeptember 22., 14:26
„Szeretném leszögezni, hogy nem egy új adóról van szó, a „clawback” eddig is létezett és kötelező érvényű volt a gyógyszerpiacon jelenlévő cégek számára. Azonban az eddigi szabályozási rendszer nem bizonyult hatékonynak, nem érte el a célját, ezért szükség volt a pénzügyi mechanizmus módosítására, annál is inkább, hogy idén az elméletileg begyűjthető összegnek csak mintegy 5 százalékát fizették be az érintett gyógyszergyártók” – magyarázta Ritli László egészségügyi miniszter.
A rendelet értelmében, a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének tulajdonosai vagy jogi képviselőjük, negyedévente kötelesek befizetni egy összeget azokért az általuk forgalmazott gyógyszerekért, amelyeket a betegek az országos programokban, illetve ártámogatással vagy ingyenesen kapnak járóbeteg-ellátásban vagy kórházban. A negyedévenkénti befizetés azon eladott gyógyszermennyiségek nyomán kötelező, amelyek túllépik az előzetesen megállapított költségvetési keretet, mind az országos egészségügyi programokban, mind a kórházi kezelésben használt, a járóbeteg-ellátókban recept alapján kiadott, vagy a nyílt rendszerű gyógyszertárakban forgalmazott készítmények esetében. A befizetés mértéke az egyes gyártók piaci részesedésétől függ.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) matematikai képlet alapján számolja ki a cégek által befizetendő pénzösszegek nagyságát: például, ha az állam által előirányzott költségvetés egy negyedévre 100 millió lej, de a reális gyógyszerforgalom értéke 150 millió, akkor az illető gyógyszeripari cég a forgalma 33%-át köteles befizetni.
„Az új szabályozás egyáltalán nem érinti a betegeket, ők továbbra is ugyanannyit fognak fizetni a gyógyszerekért, mint eddig. Ennek az új befizetési mechanizmusnak inkább piacszabályozó szerepe van: meggátolja a költségvetés túllépését, amivel folyamatosan szembesülünk. Az elmúlt évben például az onkológia területén a gyógyszerfogyasztás mintegy húsz százalékkal növekedett, míg a megbetegedések száma csak nyolc százalékkal lett több, ez pedig aránytalan” – nyilatkozta Ritli László egészségügyi miniszter.
Az új szabályozás október elsejétől lép érvénybe. A befolyó pénz kiegészíti az egészségügyi alap költségvetését, és az egészségügyi ellátás, az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek finanszírozására fordítható. A befizetés elmulasztása után büntetőkamatot számolnak fel, a behajtásért az adóhatóság (ANAF) felel. Ha a befizetési határidőt valamely cég több mint 180 nappal lépi túl, a lehetséges büntetések között szerepel az ártámogatott gyógyszerek jegyzékéből való kizárás is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok