Nagy tervek. 4,5 milliárd euró jut sztrádaépítésre és a környezetbarát közlekedés népszerűsítésére/Archív felvétel
Fotó: Haáz Vince
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását célzó projektekre jut az egyik legtöbb pénz az országos helyreállítási tervből (PNRR), amelyről pénteken tárgyal első olvasatban a Cîţu-kabinet. De jelentős összegeket fordíthat a román állam környezetvédelemre, oktatásra, valamint digitalizációra is.
2021. március 19., 12:292021. március 19., 12:29
2021. március 19., 13:272021. március 19., 13:27
A 13 órakor kezdődő kormányülés napirendjén szereplő dokumentumra a korábbi bejelentések értelmében már rábólintottak a kormánykoalíció vezetői a témában a Cotroceni-palotában megtartott szerdai egyeztetésen. A Klaus Iohannis államfő által kezdeményezett találkozón részt vett Florin Cîţu kormányfő, Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a képviselőház elnöke, Dan Barna kormányfőhelyettes, az USR–PLUS társelnöke, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, valamint Cristian Ghinea európai uniós forrásokért felelős tárca vezetője.
Klaus Iohannis az egyeztetés után úgy nyilatkozott, a koalícióban megállapodás született az országos helyreállítási terv végleges formájáról, az ezáltal lehívható 30 milliárd euró pedig meglátása szerint fejlesztésekre és a sok éve halogatott reformok megvalósítására ad. A dokumentumot még jóvá kell hagynia a Cîțu-kabinetnek, majd elküldik az Európai Bizottsághoz.
„Az a mintegy 30 milliárd euró, amelyben e terv révén részesülhetünk, nagy esélyt jelent Románia fejlesztésére, hozzásegíti a román gazdaságot és társadalmat ahhoz, hogy jobban helytálljon a jelenlegihez hasonló válságok esetén. Ugyanakkor f
– fogalmazott Iohannis. Kiemelte, a terv értelmében
Emellett 1,3 milliárd eurót fordítanak a megújuló energiaforrások támogatására, 1,5 milliárdot erdősítésre, 4 milliárd eurót a szárazság hatásainak mérséklésére és öntözőrendszerek kiépítésére, továbbá 5 milliárd eurót a fenntartható közlekedés népszerűsítésére a vasúti infrastruktúra fejlesztése révén. Mindemellett jelentős összegeket szánnak a közszolgáltatások digitalizációjára, a városi környezet javítására, a tömbházak hőszigetelésére, az épületek földrengésbiztossá tételére, illetve olyan beruházásokra, amelyek révén új munkahelyek létesülnek, elsősorban a járvány által leginkább érintett ágazatokban.
A koalíciós tárgyalások után az RMDSZ a Tíz perc Bukarest címmel rendszeresített kormányzati tájékoztatójában számolt be a megállapodásról, külön hangsúlyt fektetve arra, hogy a projekt keretében egyebek mellett oktatási infrastruktúrafejlesztési program indul. A biztonságos és egészséges iskoláknak dedikált programot a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök fogja koordinálni.
„A pénzalap – amelynek fele közvetlen támogatás, másik fele kedvezményes kölcsön – óriási lehetőség olyan infrastrukturális fejlesztések és beruházások elvégzésére, amelyek megalapozzák a gazdaság növekedését, megerősítik az oktatást, az egészségügyi szolgáltatásokat” – fogalmazott Kelemen Hunor a szövetség Facebook-odalán közzétett videófelvételen. Rámutatott:
„Romániában több ezer olyan iskola és óvoda működik, amely nem rendelkezik vízvezetékkel, csatornázással, a mellékhelyiség az épületen kívül van, tehát óriási beruházások következnek, amelyek előkészítésénél és megvalósításánál az oktatási, az egészségügyi, a fejlesztési és a belügyminisztérium összehangolt munkájára lesz szükség” – részletezte Kelemen Hunor.
Az RMDSZ-es Tánczos Barna által vezetett környezetvédelmi tárcánál eközben erdősítési, hulladékgazdálkodási, az emberek életminőségét javító programok indulnak.
ugyanis éveken keresztül a kisvárosokat „mostohán kezelték”, eddig kevés lehetőségük volt uniós pénzeket lehívni – magyarázta Kelemen Hunor. Hozzátette: arra törekszenek, hogy a végrehajtás során egyszerű szabályok legyenek, kevés bürokráciával, tehát a pályáztatásnál azok az önkormányzatok lesznek előnyben, amelyeknek kész, megvalósítható terveik vannak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!