Új „divatirányzat” a nadrággyárakban: a növekvő minimálbér és a munkaerőhiány átalakítja a romániai könnyűipart

Szorul a hurok. A gyárak egy része áttért a bérmunkáról a teljes termelésre, ők jobban „ellenállnak” •  Fotó: Facebook/Secuiana Adam's

Szorul a hurok. A gyárak egy része áttért a bérmunkáról a teljes termelésre, ők jobban „ellenállnak”

Fotó: Facebook/Secuiana Adam's

Lassú átrendeződés kezdődött a készruhagyártásban: a bérmunkában dolgoztató gyárak egyre kevésbé versenyképesek, így vagy kivonulnak az országból, vagy átszervezik a tevékenységüket.

Bíró Blanka

2019. szeptember 29., 11:262019. szeptember 29., 11:26

2019. szeptember 29., 11:282019. szeptember 29., 11:28

Lassan átalakul a könnyűipar Romániában. Az úgynevezett „loan-rendszer”, vagyis a bérmunka a növekvő minimálbér miatt egyre kevésbé versenyképes. A gyárak egy része így a teljes saját termelésbe „menekült”, hogy jobb árakat tudjon kialkudni, viszont még ilyen körülmények között is előfordul, hogy kénytelenek elbocsátani a dolgozókat, vagy éppen bezárni.

Kovászna megye a „nadrágok völgye” néven vált ismertté, hiszen már a kilencvenes évek óta tucatnyi készruhagyár működik a térségben. Idén viszont bezárt a Rouleau Guichard fehérneműgyártó vállalat sepsiszentgyörgyi munkapontja, a kovásznai TBW (Textile Blue Wash) nadrággyár, ennek ellenére még mindig a készruhagyártó vállalatok a megye legnagyobb alkalmazói.

A lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint a lassú átrendeződés elkezdődött, a bérmunkában dolgoztató gyárak egyre kevésbé versenyképesek, így vagy kivonulnak az országból, vagy átszervezik a tevékenységüket.

Nem jósolnak nagy jövőt

Egyre nehezebben tartják a szintet azok a vállalatok, melyek a készruhagyártásban bérmunkát vállalnak – szögezte le a Krónika megkeresésére Dobra László, a kézdivásárhelyi Secuiana nadrággyár vezérigazgatója. „Egyetértek azzal, hogy a minimálbért, az életszínvonalat növelni kell, ezzel azonban az ágazat számára egyre inkább becsukódik az olló” – fejtette ki a fél évszázados gyár vezetője. Rámutatott,

az év elején 9,5 százalékos minimálbér-növekedés volt, s mivel a bérmunkában dolgozó gyáraknál a bérköltségek teszik ki a kiadások 85 százalékát, ha 10 százalékkal növekednek a fizetések, akkor legalább 8 százalékkal kellene emeljék az áraikat.

„Ez nem lehetséges, jó, ha egyik évről a másikra egy-két százalékos áremelkedést ki tudunk alkudni az ügyfeleinktől” – mondta az igazgató. Hozzátette, kiszámíthatatlan, melyik vállalkozás meddig bírja, hiszen gyakorlatilag már 2004-ben felmerült, hogy a bérmunka „kivonul” Romániából, közben 2019-ben még mindig működnek.

A gyárak egy része áttért a bérmunkáról a teljes termelésre, ők jobban „ellenállnak”, hiszen sokkal nehezebb a bérmunka kis értékéből árnövekedést kiharcolni, mint egy négyszer annyit érő teljes termék árából. Másrészt vannak olyan cégek, melyek a bérmunka mellett más szolgáltatást is vállalnak, például szövetet, kész terméket raktároznak, válogatnak, bevizsgálnak, ezek a szolgáltatások Romániában sokkal olcsóbbak, mint Németországban, ahol általában az anyavállalatok működnek. Ezek a pluszszolgáltatásokkal összességében jobban egyensúlyban tudják tartani a mérleget – mutatott rá Dobra László.

Idézet
Tény, hogy fennáll a lehetősége: ez az iparág lassan kivonul Romániából, mint ahogy Lengyelországból, Magyarországról részben már megtette,

ott inkább a kötöttáru-gyártás maradt, ahol nem a munkaerőn, hanem inkább a technológián van a hangsúly, és akkor versenyképesek tudtak maradni” – részletezte a vezérigazgató. Hozzáfűzte: ez egy általános folyamat, de vannak kivételek, például egyik német ügyfelüknek még mindig van termeltetője Lengyelországban, ahol sokkal magasabbak a bérek, mint Romániában.

A székelyföldi gyárigazgató amúgy nem jósol hosszú jövőt az ágazatnak, szerinte az a legnagyobb gond, hogy az iparág több mint négyezer embert foglalkoztat Háromszéken, és nincsenek olyan vállalatok, melyek ennyi munkaerőt egyik napról a másikra fel tudnak szívni, ezért abban bízik, hogy a folyamat fokozatosan, lassan megy végbe.

Még mindig a legnagyobbak

Kovászna megyében ugyanis a nadrággyárak a legnagyobb foglalkoztatók között vannak, a kereskedelmi és iparkamara tanulmánya szerint a tíz legnagyobb foglalkoztató közül hat a textiliparban tevékenykedik, ezek összesen 3850 embernek adnak munkát. Az elemzésből az is kiderül, hogy 2018-ban az egy évvel korábbi adatokhoz képest, csökkent az ágazatban dolgozók száma, ami azt jelenti, hogy az általános munkaerőhiány ezen a területen is érezteti a hatását, egyre nehezebben találnak alkalmazottat.

Idézet
A könnyűipar nagyszámú alkalmazottat foglalkoztat, egyre nehezebben találnak olcsó munkaerőt, holott az ágazat nagyon érzékeny a bérköltségekre”

– hívta fel a figyelmet Édler András, a kamara elnöke. Rámutatott, ellenpélda is van, hiszen az egyik sepsiszentgyörgyi nadrággyár egy év alatt 35 százalékkal növelte az alkalmazottai számát, ám ez a vállalat családias környezetet teremtett, például óvodát hozott létre az alkalmazottak gyerekeinek. A tíz legnagyobb háromszéki foglalkoztató között az első három nadrággyár, ezek közel ezer alkalmazottal dolgoznak, de a tízes lista közepén, végén álló vállalatok is több száz embernek adnak munkát.

Bezárás, átszervezés, munkaerőhiány

„Idén két gyár és kisebb műhelyek is bezártak, volt hogy átszervezés történt, csökkentették az alkalmazottaik számát, például az egyik helyi gyár a Dâmboviţa megyei telephelyét zárta be, ötven ember maradt munka nélkül” – vont mérleget a pici mozgásokról Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Rámutatott,

általában a megrendelések hiányára hivatkoznak, amikor bezárnak vagy elbocsátanak.

Kovászna megyében egy időben szárnyra kaptak a híresztelések, hogy hiába próbálkoznak a textilipari vállalatok az olcsóbb munkaerővel Ukrajnában, ott nem tudják megfelelő minőségben elvégezni a munkát.

„A visszajelzések szerint ez nem igaz, Ukrajnában ugyanolyan jól dolgoznak, csak olcsóbban, mi meg egyre nehezebben tudjuk biztosítani a gyáraknak a szükséges munkaerőt, emelkednek a bérek, és akik mégis vállalják a munkát már magasabb fizetést, több juttatást kérnek” – szögezte le Kelemen Tibor, aki szerint lassan átrendeződik a háromszéki könnyűipar.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Lefölözné az állam a magánnyugdíjakat is, de elkerülhető a pluszadófizetés

Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.

Lefölözné az állam a magánnyugdíjakat is, de elkerülhető a pluszadófizetés
2025. július 14., hétfő

Felvonulás a megszorítások ellen: egységes fellépést szorgalmaz az Alfa Kartell

Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.

Felvonulás a megszorítások ellen: egységes fellépést szorgalmaz az Alfa Kartell
2025. július 14., hétfő

Pénzügyminiszter: a román államadósság elérheti a GDP 60 százalékát, soha nem volt ilyen rossz a helyzet

Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.

Pénzügyminiszter: a román államadósság elérheti a GDP 60 százalékát, soha nem volt ilyen rossz a helyzet
2025. július 13., vasárnap

Nyaralásos csalások: az olcsó, last minute vakációra vágyó turisták sietségét használják ki a hackerek

A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.

Nyaralásos csalások: az olcsó, last minute vakációra vágyó turisták sietségét használják ki a hackerek
2025. július 13., vasárnap

Elmaradnak a vendégek? Vészharangot kongatnak az idegenforgalomban érdekeltek

Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.

Elmaradnak a vendégek? Vészharangot kongatnak az idegenforgalomban érdekeltek
2025. július 11., péntek

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók

Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók
2025. július 11., péntek

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára

A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára
2025. július 11., péntek

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól

A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól
2025. július 11., péntek

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak

Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak
2025. július 11., péntek

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban