Új „divatirányzat” a nadrággyárakban: a növekvő minimálbér és a munkaerőhiány átalakítja a romániai könnyűipart

Szorul a hurok. A gyárak egy része áttért a bérmunkáról a teljes termelésre, ők jobban „ellenállnak” •  Fotó: Facebook/Secuiana Adam's

Szorul a hurok. A gyárak egy része áttért a bérmunkáról a teljes termelésre, ők jobban „ellenállnak”

Fotó: Facebook/Secuiana Adam's

Lassú átrendeződés kezdődött a készruhagyártásban: a bérmunkában dolgoztató gyárak egyre kevésbé versenyképesek, így vagy kivonulnak az országból, vagy átszervezik a tevékenységüket.

Bíró Blanka

2019. szeptember 29., 11:262019. szeptember 29., 11:26

2019. szeptember 29., 11:282019. szeptember 29., 11:28

Lassan átalakul a könnyűipar Romániában. Az úgynevezett „loan-rendszer”, vagyis a bérmunka a növekvő minimálbér miatt egyre kevésbé versenyképes. A gyárak egy része így a teljes saját termelésbe „menekült”, hogy jobb árakat tudjon kialkudni, viszont még ilyen körülmények között is előfordul, hogy kénytelenek elbocsátani a dolgozókat, vagy éppen bezárni.

Kovászna megye a „nadrágok völgye” néven vált ismertté, hiszen már a kilencvenes évek óta tucatnyi készruhagyár működik a térségben. Idén viszont bezárt a Rouleau Guichard fehérneműgyártó vállalat sepsiszentgyörgyi munkapontja, a kovásznai TBW (Textile Blue Wash) nadrággyár, ennek ellenére még mindig a készruhagyártó vállalatok a megye legnagyobb alkalmazói.

A lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint a lassú átrendeződés elkezdődött, a bérmunkában dolgoztató gyárak egyre kevésbé versenyképesek, így vagy kivonulnak az országból, vagy átszervezik a tevékenységüket.

Nem jósolnak nagy jövőt

Egyre nehezebben tartják a szintet azok a vállalatok, melyek a készruhagyártásban bérmunkát vállalnak – szögezte le a Krónika megkeresésére Dobra László, a kézdivásárhelyi Secuiana nadrággyár vezérigazgatója. „Egyetértek azzal, hogy a minimálbért, az életszínvonalat növelni kell, ezzel azonban az ágazat számára egyre inkább becsukódik az olló” – fejtette ki a fél évszázados gyár vezetője. Rámutatott,

az év elején 9,5 százalékos minimálbér-növekedés volt, s mivel a bérmunkában dolgozó gyáraknál a bérköltségek teszik ki a kiadások 85 százalékát, ha 10 százalékkal növekednek a fizetések, akkor legalább 8 százalékkal kellene emeljék az áraikat.

„Ez nem lehetséges, jó, ha egyik évről a másikra egy-két százalékos áremelkedést ki tudunk alkudni az ügyfeleinktől” – mondta az igazgató. Hozzátette, kiszámíthatatlan, melyik vállalkozás meddig bírja, hiszen gyakorlatilag már 2004-ben felmerült, hogy a bérmunka „kivonul” Romániából, közben 2019-ben még mindig működnek.

A gyárak egy része áttért a bérmunkáról a teljes termelésre, ők jobban „ellenállnak”, hiszen sokkal nehezebb a bérmunka kis értékéből árnövekedést kiharcolni, mint egy négyszer annyit érő teljes termék árából. Másrészt vannak olyan cégek, melyek a bérmunka mellett más szolgáltatást is vállalnak, például szövetet, kész terméket raktároznak, válogatnak, bevizsgálnak, ezek a szolgáltatások Romániában sokkal olcsóbbak, mint Németországban, ahol általában az anyavállalatok működnek. Ezek a pluszszolgáltatásokkal összességében jobban egyensúlyban tudják tartani a mérleget – mutatott rá Dobra László.

Idézet
Tény, hogy fennáll a lehetősége: ez az iparág lassan kivonul Romániából, mint ahogy Lengyelországból, Magyarországról részben már megtette,

ott inkább a kötöttáru-gyártás maradt, ahol nem a munkaerőn, hanem inkább a technológián van a hangsúly, és akkor versenyképesek tudtak maradni” – részletezte a vezérigazgató. Hozzáfűzte: ez egy általános folyamat, de vannak kivételek, például egyik német ügyfelüknek még mindig van termeltetője Lengyelországban, ahol sokkal magasabbak a bérek, mint Romániában.

A székelyföldi gyárigazgató amúgy nem jósol hosszú jövőt az ágazatnak, szerinte az a legnagyobb gond, hogy az iparág több mint négyezer embert foglalkoztat Háromszéken, és nincsenek olyan vállalatok, melyek ennyi munkaerőt egyik napról a másikra fel tudnak szívni, ezért abban bízik, hogy a folyamat fokozatosan, lassan megy végbe.

Még mindig a legnagyobbak

Kovászna megyében ugyanis a nadrággyárak a legnagyobb foglalkoztatók között vannak, a kereskedelmi és iparkamara tanulmánya szerint a tíz legnagyobb foglalkoztató közül hat a textiliparban tevékenykedik, ezek összesen 3850 embernek adnak munkát. Az elemzésből az is kiderül, hogy 2018-ban az egy évvel korábbi adatokhoz képest, csökkent az ágazatban dolgozók száma, ami azt jelenti, hogy az általános munkaerőhiány ezen a területen is érezteti a hatását, egyre nehezebben találnak alkalmazottat.

Idézet
A könnyűipar nagyszámú alkalmazottat foglalkoztat, egyre nehezebben találnak olcsó munkaerőt, holott az ágazat nagyon érzékeny a bérköltségekre”

– hívta fel a figyelmet Édler András, a kamara elnöke. Rámutatott, ellenpélda is van, hiszen az egyik sepsiszentgyörgyi nadrággyár egy év alatt 35 százalékkal növelte az alkalmazottai számát, ám ez a vállalat családias környezetet teremtett, például óvodát hozott létre az alkalmazottak gyerekeinek. A tíz legnagyobb háromszéki foglalkoztató között az első három nadrággyár, ezek közel ezer alkalmazottal dolgoznak, de a tízes lista közepén, végén álló vállalatok is több száz embernek adnak munkát.

Bezárás, átszervezés, munkaerőhiány

„Idén két gyár és kisebb műhelyek is bezártak, volt hogy átszervezés történt, csökkentették az alkalmazottaik számát, például az egyik helyi gyár a Dâmboviţa megyei telephelyét zárta be, ötven ember maradt munka nélkül” – vont mérleget a pici mozgásokról Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Rámutatott,

általában a megrendelések hiányára hivatkoznak, amikor bezárnak vagy elbocsátanak.

Kovászna megyében egy időben szárnyra kaptak a híresztelések, hogy hiába próbálkoznak a textilipari vállalatok az olcsóbb munkaerővel Ukrajnában, ott nem tudják megfelelő minőségben elvégezni a munkát.

„A visszajelzések szerint ez nem igaz, Ukrajnában ugyanolyan jól dolgoznak, csak olcsóbban, mi meg egyre nehezebben tudjuk biztosítani a gyáraknak a szükséges munkaerőt, emelkednek a bérek, és akik mégis vállalják a munkát már magasabb fizetést, több juttatást kérnek” – szögezte le Kelemen Tibor, aki szerint lassan átrendeződik a háromszéki könnyűipar.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 31., szombat

Csak az állam nyerne az áfaemeléssel – A vállalkozók nemet mondanak minden adóemelésre

Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.

Csak az állam nyerne az áfaemeléssel – A vállalkozók nemet mondanak minden adóemelésre
2025. május 30., péntek

Boloș: adóemelés nélkül nem tudjuk előteremteni a deficitcélhoz szükséges 30 milliárd lejt

Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.

Boloș: adóemelés nélkül nem tudjuk előteremteni a deficitcélhoz szükséges 30 milliárd lejt
2025. május 30., péntek

Többek között a különleges nyugdíjak miatt több száz millió eurót tart vissza Brüsszel a helyreállítási alapból

Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.

Többek között a különleges nyugdíjak miatt több száz millió eurót tart vissza Brüsszel a helyreállítási alapból
2025. május 29., csütörtök

Csökkent, de még mindig magas a szegénységi vagy kirekesztettségi kockázatnak kitett gyermekek aránya Romániában

Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.

Csökkent, de még mindig magas a szegénységi vagy kirekesztettségi kockázatnak kitett gyermekek aránya Romániában
2025. május 29., csütörtök

Egy hónap van a deficitcsökkentő intézkedéscsomag elkészítésére

Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.

Egy hónap van a deficitcsökkentő intézkedéscsomag elkészítésére
2025. május 28., szerda

A magyar kormány már kiírta a pályázatot a Debrecen és Nagyvárad közötti új vasútvonal első szakaszának megtervezésére

A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.

A magyar kormány már kiírta a pályázatot a Debrecen és Nagyvárad közötti új vasútvonal első szakaszának megtervezésére
2025. május 28., szerda

Miért éri meg a magyarországiaknak Romániában munkát vállalni? Van néhány ok

Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.

Miért éri meg a magyarországiaknak Romániában munkát vállalni? Van néhány ok
2025. május 28., szerda

Roncsautóprogram: előbb az önkormányzatok és közintézmények, majd a magánszemélyek is pályázhatnak

Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.

Roncsautóprogram: előbb az önkormányzatok és közintézmények, majd a magánszemélyek is pályázhatnak
2025. május 28., szerda

Ilie Bolojan a Nicușor Dannal folytatott konzultáció után: lehet, hogy növelnünk kell az adókat

Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.

Ilie Bolojan a Nicușor Dannal folytatott konzultáció után: lehet, hogy növelnünk kell az adókat
2025. május 27., kedd

„Fájni fog”: szükség lesz adóemelésekre független szakértők szerint

A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.

„Fájni fog”: szükség lesz adóemelésekre független szakértők szerint