Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk jövőre egyes vendéglátóipari egységek működtetőinek: a januártól hatályba lépő különleges adó egy városi étterem esetében meghaladhatja majd a 15 ezer lejt, Bukarestben pedig 22 ezer lej is lehet, függetlenül attól, hogy mekkora profitot termel. A legkisebb vidéki kocsmát eközben évi 300 lej körüli összeg befizetésére köteleznék. Az úgynevezett specifikus adó összegét ugyanis többek között a létesítmény – étterem, bár, szálloda – mérete és a település besorolása alapján fogják meghatározni. Éves illetékről van szó, amelyet két részletben kell majd lepengetni.
2016. november 08., 14:222016. november 08., 14:22
Nem lesz könnyű
A törvény elolvasása után több kérdés is felmerült, amelyekre az alkalmazási módszertan ad csak választ – jelentette ki érdeklődésünkre Mituleci Katalin, a csíkszeredai pénzügyi hivatal vezetője. Mint ecsetelte, a törvény október 7-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben, az előírások szerint pedig az ettől számított 90 napon belül jelenik meg az alkalmazási módszertan. Ez viszont elhúzódhat akár január 7-éig is, miközben már elsejétől életbe lép az új törvény.
„Ez azért okoz gondot, mert amíg nem jelenik meg a szabályzat, az érintettek azt se tudják pontosan, hogy mire számítsanak. Egyébként szerintem nagymértékben fogja érinteni ez az újítás a vendéglátósokat, mivel eddig úgy működött, hogy a költségeket levonták, ami maradt, azt megadóztatták, és kifizették, de az új rendszer szerint nem fog számítani, hogy nyereséges vagy veszteséges az üzlet, a megszabott adót ki kell fizetniük. Ez egy biztos forrás az állami költségvetésnek, de nem lesz könnyű az érintetteknek” – hangsúlyozta Mituleci Katalin.
Változó vélemények
A téma kapcsán több érintettet is megkerestünk: volt, aki teljes mértékben negatív intézkedésként véleményezte az új adó bevezetését, mások szerint kedvezően is érinthet egyes vállalkozásokat, továbbá olyan is akadt, aki még csak nem is hallott róla. A csíkszeredai Gösser Pub &
Pizza és a Grand Caffé vezetője, Petres Tibor kérdésünkre elmondta, egyelőre nem tud véleményt mondani, mivel még nem nézett utána, hogy miről is szól pontosan az újítás. „Hallottam róla, és épp rajta vagyok az ügyön: egy jogi szakértővel is beszéltem, nézzen utána pontosan, hogy is van a törvény” – tette hozzá Petres.
Tódor Etelka, a szintén csíkszeredai Hunguest Hotel Fenyő ügyvezető igazgatója szerint náluk egy speciális esetről lehet beszélni. „Számolgattunk, de amíg a módszertant nem közlik, addig nem tudjuk pontosan kiszámolni, ugyanis esetünkben összetett a helyzet: van szállodánk, éttermünk, bárunk, teraszunk és bérleményünk is. Játszadoztunk a számokkal az étterem, a bár és a szálloda esetében, két kolléga dolgozik rajta folyamatosan, de mivel van több ismeretlen tényező is, nem tudtuk véglegesíteni a számításokat. Akinek van egy bárja vagy egy étterme, annak tiszta, de nekünk bonyolult. Szerintem egyébként ez egy jó dolog, mert nem tartom igazságosnak azt, hogy az, akinek Bukarestben, a főtéren van egy kocsmája, és akinek Csíkszeredában a Tudor lakótelepen van egy bárocskája, az ugyanannyit fizessen. Így egy kedvezményes adó alá esik több vállalkozás, főleg azok, amelyek a város szélein vagy falun vannak” – adott hangot véleményének az igazgató.
Az egyik csíkszeredai étterem vezetője szerint ellenben az új adók semmilyen formában sem lehetnek jó intézkedések. „Ez a törvény szerintem annak kapcsán született meg, hogy rengeteg étterem, szálláshely és rendezvényszervezői egység mínuszosan működik. Ez annak köszönhető, hogy nem ütnek be mindent a pénztárgépbe, hogy ne kelljen áfát fizetniük. Ezért a honatyák hoztak egy olyan törvényt, aminek köszönhetően mindenkinek be kell fizetnie azt a bizonyos összeget az államkasszába, függetlenül a profittól” – hangsúlyozta az étterem vezetője.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!