Fotó: Gecse Noémi
A nemzetpolitikai államtitkárság meghosszabbította a külhoni magyar családi vállalkozások éve program pályázatainak határidejét, a kérelmeket július 31-ig várják. A teljes támogatási keretösszeg 830 millió forint.
2017. július 19., 14:362017. július 19., 14:36
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerdán Tusnádfürdőn az MTI-nek elmondta: három pályázatot írtak ki a külhoni családi vállalkozóknak, illetve a fiatal magyar vállalkozók részére.
A családi vállalkozások támogatási keretösszege 600 millió forint, a fiatal vállalkozóknál 120 millió forint. Külhoni fiatal vállalkozók együttműködését segítendő 110 millió forintos keretet különítettek el.
– mondta az államtitkár.
Potápi Árpád János kiemelte: a tavalyi, fiatal magyar vállalkozók támogatását célzó programot folytatják, és ehhez kapcsolódik a családi vállalkozók éve. Hozzátette: a program lehetőséget kínál arra, hogy akik előző évben valamiért kiszorultak a támogatásokból, azokon – ha jó pályázati anyagot nyújtanak be – most tudnak segíteni.
Eredetileg július 17-ig lehetett volna pályázatokat benyújtani, ezt most meghosszabbították július 31-ig – tette hozzá a nemzetpolitikai államtitkár.
Változtak a feltételek is, mert sokakat kizárt volna az passzus, hogy csak egy vállalkozásban lehetnek tulajdonosok. Így most a pályázó vállalkozás tulajdonosa, tagja nem lehet tulajdonosa, tagja más, a felhívásukra pályázó vállalkozásban.
Potápi Árpád János reményét fejezte ki, hogy
Tavaly a fiatal vállalkozók évére több mint 950 jelentkezés futott be, és 117-en kaphattak támogatást. Idén az ezret meghaladó pályázattal számolnak, és a támogatási keretből közel 150-en kaphatnak forrást. A rendelkezésre álló keretet arányosan kívánják elosztani a régiók nagysága és régiók magyar lakossága alapján.
Bármilyen típusú vállalkozással lehet pályázni, az előző évben is széles volt a paletta, a mezőgazdaságtól a szépségiparon át az egészségügyig érkeztek támogatási kérelmek. Most is hasonlóan széleskörű jelentkezésre számítanak.
Potápi Árpád János elmondta: a tavalyi programhoz kapcsolódó rendezvényeken a jelentkezők arról számoltak be, hogy hiánypótló a kezdeményezés. Korábban soha senki nem kereste meg őket, hogy milyen tevékenységet folytatnak, milyen céljaik vannak, mit szeretnének elérni.
Hozzátette: szeretnének a későbbiekben is kapcsolatban maradni velük, nagyon fontos az érintett vállalkozók támogatása, hiszen ők 92,6 százalékban magyarokat foglalkoztatnak. Ha egy-egy vállalkozót támogatnak, még 4-5 magyar család megélhetését segítik – mutatott rá a nemzetpolitikai államtitkár.
A MÁÉRT 2016. december 1-én döntött arról, hogy az idei esztendő a külhoni magyar családi vállalkozások éve legyen, a programra 1 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!