Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
Kóbor a legrégebbi települése Brassó megyének. A kevésbé ismert faluban működik a Biodiverzitás farm, mely igyekszik minél természetbarátabb, egészségesebb módszereket alkalmazni az állattenyésztésben és növénytermesztésben, a falusi élet szépségei iránt érdeklődők pedig testközelből is megismerhetik ezt a városon felnőtt emberek számára egzotikus világot. A farm történetéről, az ott zajló életről Szabó István brassói vállalkozásfejlesztési menedzserrel beszélgettünk.
2022. augusztus 23., 08:262022. augusztus 23., 08:26
Bizonyára sokan vannak az olvasók között, akik nem tudnák elhelyezni a térképen Kóbor települést, akkor sem, ha elárulnánk, hogy Erdélyben, azon belül pedig Brassó megyében található. Egy érdekes projekt, a mostanság egyre többet emlegetett kóbori Biodiverzitás farm viszont elkezdte visszahozni a köztudatba a Brassó megye északnyugati részén található, a Tyúkosi patak mentén elhelyezkedő Kóbor nevű falut, amely egyben a megye legrégebbi települése. A 16. századi tatárjárás után a falu lakossága kipusztult, és székelyek telepedtek le a településen. Ezt követően a dél-erdélyi szász régióban kialakult egy magyar enklávé, és a 20. század közepén 800 fő lakott a településen. Az elmúlt 60 évben, a kommunizmus idején történt iparosítás és a mezőgazdaság szisztematizálásának eredményeképpen az akkori fiatalok, az aktív munkaerő nagy része elköltözött Fogarasra, Kőhalomra és Brassóba.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
Magának a projektnek amúgy három fő összetevője van. Az első az 500 hektáron tevékenykedő Biodiverzitás farm, ami arra összpontosít, hogy a mezőgazdaság és állattenyésztés megőrizze hagyományos jellegét, és a táj biológiai sokfélesége ne károsuljon. A második komponens a közel 200 főt számláló szürkemarha-állomány, ami kapcsolódik a biodiverzitás megőrzéséhez és a hagyományos mezőgazdasági tevékenységekhez. A harmadik pedig az idegenforgalom, amely többnyire a kiürült, majd felvásárolt helyi házakban zajlik.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
Főként a másod- és harmadgenerációs városi fiatalok körében népszerű a Kóboron kialakított világ, olyan szülők keresik fel, akiket nem zavar, ha a gyerek összemaszatolja magát, mezítláb szaladgál az udvaron vagy összebújik a kutyákkal. Van egyfajta szabadságérzet, amit a farm nyújt, és a vendégeknek egyáltalán nem okoz gondot, hogy gyenge a mobiljel és annak ellenére, hogy van internet, nem a Netflixet bámulják.
Az alapanyagok nagy részét megtermelik a farmon, a többit megpróbálják oly módon beszerezni, hogy organikus legyen. Az egyik fontos szempont, hogy tiszta és egészséges ételt tudjanak biztosítani a vendégeknek, ezért alaposan megnézik, milyen alapanyagokból készülnek az ételek. A falusi konyhában készülnek a szörpök is, de az organikus bort, a sört és a pálinkát sem felejtették ki a kínálatból.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
A Kóbor farm látogatói a falutúra keretében megismerkedhetnek a hely történetével, lehetőségük van szabadtéri vacsorára egy olyan legelőn, ahol több száz éves tölgyfák és gyertyánfák állnak. Emellett biciklit bérelhetnek, és túravezetővel megszervezett tematikus túrákon vehetnek részt.
Van egy Szeminárium nevű épület, ahol 30 embernek lehet képzéseket vagy gyűléseket tartani. Azokat az ingatlanokat vásárolták meg, amelyeknek a tulajdonosai már nem a településen élnek. A szálláskapacitást növelni szeretnék, megvásárolnának még egy ingatlant, majd felújítanák azt.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
A vendégek betekintést nyerhetnek a farm életébe is, amelyet szintén a Conservation Carpathia Alapítvány működtet, és amelynek célkitűzése, hogy a következő években létrehozza a Fogaras Nemzeti Parkot. Emellett minden olyan tevékenységet támogatnak, ami a természetvédelemmel és a hagyományos állattenyésztéssel kapcsolatos.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
„Olyan állatfajt telepítettünk vissza, ami az 50–60-as évekig hagyományos volt Erdélyben, a magyar szürkemarhát. Most vagyunk végső engedélyeztetési stádiumban a farm keretén belül engedélyezett vágópontot illetően. Az elkövetkezendő hónapban elkezdjük a szürkemarha hús értékesítését” – fejtette ki a Krónika érdeklődésére Szabó István. Hozzátette, a tehenek szabadlegeltetését részesítik előnyben, a rotációs legeltetési módszert használják, hogy lehetővé tegyék a legelők biológiai sokféleségének a megőrzését és fenntartását.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
A Conservation Carpathia Alapítványt amúgy 2009-ben tucatnyi természetvédő alapította azzal a céllal, hogy véget vessen az illegális fakitermelésnek, és hogy a Kárpátok egy nagy területét teljes mértékben védett területként megőrizze a jövő generációi számára. Ez földvásárlással és a vadászati jogok átruházásával történik, az összes természeti elem teljes védelme érdekében.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
„Nekünk nagyon fontos, hogy a nagy húsevő vadállatok és a gazdák közötti konfliktust tudjuk kezelni. Ez többlépcsős program. Van egy gyors intervenciós csapatunk, amely »elriasztja« a vadállatokat. Ha viszont egy gazdának vesztesége van, mi kártalanítjuk a marhaállományunkból. Ugyanakkor a gazdáknak lehetőségük van villanypásztort és kárpáti pásztorkutyakölyköt kérni az alapítványtól” – avatott be a részletekbe Szabó István. Rámutatott: a kárpátipásztorkutya-nevelde szintén Kóboron működik. A kárpáti pásztorkutya nagyon barátságos az emberrel, viszont több ezer éve nagyvadak ellen nevelték – irányította rá a figyelmet a vállalkozásfejlesztési menedzser.
Fotó: Conservation Carpathia Alapítvány
A tehenek és kutyák mellett van továbbá egy lómenhely is, egy 60–70 hektáros legelőrészen elkerítve. Olyan lótulajdonosokat segítenek, akiknek beteg vagy öreg lovuk van. Ezek a személyek havi díj fejében elvihetik a lovukat a menhelyre, amit a Kóbor farm alkalmazottai felügyelnek, valamint egy állatorvos is rendszeresen kijár megnézni az állatokat. A lovak szabadtartásban vannak, ez valójában terápiás élményt jelent számukra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!