Túlköltekezés után megszorítások: megelőzhető lett volna a költségvetési hiány elszabadulása az elemző szerint

Túlköltekezés után megszorítások: megelőzhető lett volna a költségvetési hiány elszabadulása az elemző szerint

Rácz Béla Gergely szerint a kormány nem tudja elkerülni a fájó intézkedéseket: a költségekből le kell faragni, a bevételeket pedig valamilyen módon növelni kell

Fotó: facebook/Magyar Ifjúsági Központ - MIK

Nincs sok mozgástere a román kormánynak, a korábbi túlköltekezés miatt most mindenképp megszorító intézkedésekre van szükség – véli Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. A Krónikának nyilatkozó közgazdász szerint az eddig kiszivárogtatott intézkedésekkel a kormány a közvéleményt próbálja tesztelni, és azokat az elképzeléseket valósítja meg, amelyekkel szemben kevesebb ellenállást tapasztal. A szakember derűlátó a tekintetben, hogy Románia hozzájut a neki járó európai uniós pénzekhez.

Bálint Eszter

2023. augusztus 10., 19:002023. augusztus 10., 19:00

2023. augusztus 10., 19:392023. augusztus 10., 19:39

– Hogyan keletkezett ekkora deficit a román költségvetésen, mivel magyarázható a 20 milliárd lejes hiány? Eleve rosszul alkotta meg a bukaresti kormány a 2023-as évi állami költségvetést, vagy menet közben siklott ki?

– Én azt mondom, hogy mindkettő közrejátszott. A költségvetést mindig az előző évi büdzsé alapján állítják össze a pénzügyminisztérium munkatársai, majd a parlament fogadja el a törvényerejű költségvetést. Ezt nem lehet összerakni „banipontossággal”, de a probléma az, hogy itt nagyságrendű eltérések mutatkoztak.

– A 20 milliárd lej elég sok pénz.

– Igen, abszolút értékben is sok, és relatív értékben is elég soknak számít az az eltérés, ami a költségvetésben van. Viszont az is nagyon fontos, hogy számtalan olyan dolog történt, ami előreláthatatlan. Például ott van a pedagógusbérek megemelése, amit év közben, sztrájk által tudtak kiharcolni maguknak. Ez nyilvánvalóan nem volt benne az eredeti költségvetésben. Nyilván, eltérések mindig vannak, a probléma az eltérés nagysága, illetve az, hogy nem először vannak eltérések, vagy jelentős eltérések a költségvetési törvény és a valóság között. És ezért kell most közbelépni.

Idézet
Nagyon fontos azt is megjegyezni, hogy a 2023-as költségvetést 4,4 százalékos hiánnyal tervezték, ami a maastrichti szerződésben meghatározott 3 százalékos hiánycél fölött van. Ez is problémát jelent alapvetően, de ez sem lenne baj. A baj az, hogy ezt a 4,4 százalékot sem tudják tartani,

és ha nem avatkoznak be a költségvetés végrehajtásába most így az év felén kicsit túl, akkor sajnos ez a 4,4 százalékos hiánycél nemcsak, hogy nem teljesül, de elképzelhető egy 5 százalék fölötti, legrosszabb esetben egy 6 százalékos költségvetési hiány. Ami megkongatja a vészharangokat a befektetőknél, és jelentősen aláássa a bizalmat a román gazdaság irányába, és ennek nyilvánvalóan rövid-, közép- és hosszútávú következményei vannak az ország gazdaságára és egészére nézve.

– Mintha hegy alatt abrakolna a kormány, most kapkodva próbál különböző intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy tartható legyen a hiánycél. Az eddigi terveket azonban számos irányból támadások érik, panaszkodnak az önkormányzatok és természetesen a versenyszféra képviselői is. Hogyan látja Ön a közszférát, illetve a versenyszférát illető, nyilvánosságra jutott terveket, amelyekről jelenleg a közbeszéd szól?

– Még mielőtt az intézkedésekről szólnék, azt is ki szeretném hangsúlyozni – mert fontos, és ritkán jelenik meg –, hogy a költségvetési hiány elszaladása alapvetően nem jelentené azt, hogy Románia gazdasága összeomlik, vagy nagyon súlyos következményei lennének.

Idézet
A bizalom elvesztése az, ami a legnagyobb problémát jelenti.

A külső hitelezők, a külső befektetők irányába, a belföldi lakosság irányába stb. Ha megnézzük, hogy mekkora adósságot halmozott fel Románia, és a bruttó hazai termékhez viszonyítjuk, mint a költségvetési hiányt, akkor azt látjuk, hogy az államadósság a GDP 50 százalékánál kevesebbet tesz ki. Az európai uniós átlag 86 százalék fölött van. Ilyen értelemben Románia eladósodottsága nem olyan vészes, tehát ha egy-két évben elszalad a költségvetési hiány, az önmagában nem lenne gond. Zárójel bezárva.

Az intézkedésekkel kapcsolatosan két dolog van. Az egyik az – és azt gondolom, hogy ez politikailag nagyon jó fogás volt, és alapvetően morálisan is rendben van, ha komolyan gondolják –, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök azt mondta,

Idézet
a költségvetési hiányt úgy lehet gyakorlatilag csökkenteni, vagy pontosabban úgy lehet megállítani az elszabadulását, hogy a kiadásokat csökkentjük, a bevételeket pedig növeljük. Ez egyértelmű, ha ezt a kettőt sikerül elérni, akkor az elszabaduló hiányt talán meg lehet fogni.

A költségvetési hiány csökkentését gyakorlatilag azzal kezdték, hogy a kormány azt mondta, az állami szektorban körülnézünk, és rendet rakunk a saját udvarunkban. A be nem töltött állami posztokat megszüntetik, itt 200 000 állásról van szó, intézményeket összevontak – vagy legalábbis azt tervezték, hogy összevonják –, az intézményvezetők, államtitkárok, tanácsadók számát csökkentették, és így tovább, mondva azt, hogy morálisan is megvan a joguk megszorításokra a magánszektorban is, ha ezt már a saját házuk táján megtették. Ilyen értelemben azt gondolom, hogy ha ez valóban megtörténik – és úgy néz ki, hogy ennek része biztosan meg fog történni –, akkor ez egy jó üzenet a gazdaság felé, és gazdasági értelemben is jó. És akkor nyilván ez után következik az, amire mindenki számított, hogy növelni kell a bevételeket, ami gyakorlatilag adóemelések vagy a korábban adott adókedvezmények eltörlése révén tud megtörténni, és gyakorlatilag erről is szól a tervezett intézkedéscsomag, hogy bizonyos adókedvezményeket különböző ágazatokban eltörölnek. Ez plusz bevételt jelent a költségvetésnek. Emellett egyéb kedvezményes adózásokat, mint például a mikrovállalatoké, megváltoztatnak, vagyis igyekeznek növekedést elérni a bevételi oldalon.

Idézet
Én is azt gondolom, hogy ez kapkodás, és lehetne sokkal strukturáltabban megvalósítani, viszont rövidtávon kell megoldást találni, ahhoz pedig ilyen eszközökhöz kell nyúlni.

korábban írtuk

Megállapodott a koalíció a 200 000 betöltetlen állásról, de még egy sor adóügyi intézkedés van terítéken a források szerint
Megállapodott a koalíció a 200 000 betöltetlen állásról, de még egy sor adóügyi intézkedés van terítéken a források szerint

Évi 8 milliárd lejes megtakarítást remél a román a kormány a 200 000 betöltetlen közalkalmazotti állás megszüntetésétől – az átszervezésről pedig szerda este meg is született a megállapodás a kormánykoalícióban a kiszivárgott információk szerint.

– A versenyszférában kieszközölt adóemelések, a meglévő adókedvezmények eltörlése nem vezethet már rövidtávon oda, hogy visszafele sülnek el az intézkedések, vagy legalábbis nem hozzák meg a tőlük várt eredményeket? Hiszen a feketegazdaság malmára hajtják a vizet, cégek mennek csődbe, és végül többet veszítenek, mint amennyit nyernek.

– Nem, azt semmiképp sem gondolom, hogy többet veszítenének, mint amennyit nyernek, ez kizárt. Abban viszont igaza van, hogy az ilyen típusú kedvezmények eltörlése hozzájárul ahhoz, hogy valamilyen mértékben nő/nőhet a feketegazdaság, de erről sajnos nincsenek pontos adatok.

– A bukaresti sajtó már a napokban arról számolt be, hogy cégeket költöztetnek át Dubajba, de számos adóparadicsom is „menedéket” jelenthet.

– Nyilván vannak ilyen hírek, de összességében nem igaz. Lehet egy cég, kettő vagy n számú, amelyik elköltözteti a székhelyét, de adminisztratív és más szempontokból ez nagyon bonyolult. Nem beszélve arról, hogy például Dubaj az Európai Unión kívül van, a kereskedelmi tevékenységeket vámok érintik, és Románia alapvetően adózási szempontból az EU-n belül a relatív alacsony adóval rendelkező országok közé tartozik. Tehát ezek olyan hírek, amelyek inkább hangulatkeltésre alkalmasak, mintsem a valóságot tükröznék.

Idézet
Persze, biztos van ilyenkor egy-két vállalat, amelyik elköltözteti a székhelyét, vannak olyan munkaadók, akik úgy döntenek, hogy a jövedelem egy részét feketén adják, de összességében – mivel Románia a személyi jövedelemadó és mindenféle más adó tekintetében az EU-s átlag alatt van – tényleg inkább hangulatkeltés, mint valóság.

De azt sem mondom, hogy mindez nem fogja negatívan érinteni a magánszektort. Nem mondom azt, hogy nem lesznek olyan társadalmi rétegek, iparágak, amelyek ezt megszenvedik, de nem látom a helyzetet annyira sötétnek, hogy tömegesen mennének majd csődbe vállalatok, tömegesen helyeznék át a székhelyüket más országokba, illetve hogy a munkavállalók tömegesen mennének át feketebérezésbe. Nyilván ezek meg fognak történni, minden adóemelés, illetve adókedvezmény eltörlése esetén ezzel számolni kell, számolnak is, de ez a hatás eltörpül a kormány (és a gazdasági stabilitás) szempontjából pozitív hatás mellet, ami a plusz bevételeket jelenti.

– Számíthatunk arra, hogy multikról is „lehúznak egy bőrt”, és például 1 százalékos adót vetnek ki az üzleti forgalmukra, vagy megadóztatják az országból kivitt nyereségüket, ahogyan az a tervek szerint, a kiszivárgott információkban is felmerült?

– Igen, az az elképzelés, ami a bevételek növekedését célozza, egy kiszivárgott tervezet, azt sem tartom kizártnak, hogy kiszivárogtatott anyag, amelynek célja, hogy a kormány felmérje, hogyan reagál a közvélemény, a vállalatok, és majd aszerint választják ki, hogy hol a legkisebb a politikai imázsveszteség. És végül azokat fogják majd törvénybe foglalni, vagy sürgősségi kormányrendelettel módosítani a jogszabályokat. És igen, ez is a kiszivárgott intézkedések között szerepel, hogy amennyiben a multinacionális vállalatok profitja kimegy az országból osztalék formájában, akkor arra többletadókat vetnek ki. De benne vannak költségcsökkentési megfontolásból az intézményösszevonások is, amelyekről sok szó esik, és amelyek miatt a színházak, bábszínházak, egyéb kulturális intézmények nagyon komoly nehézségekkel fognak küzdeni, vagy meg fognak szűnni. Erre viszont egy erős és hatalmas társadalmi megmozdulás volt a reakció, és most már úgy néz ki, hogy ezt például elvetik.

Idézet
Tehát azt gondolom, hogy most tesztelik egy kicsit a közvéleményt, és végül azokat az intézkedéseket fogják megvalósítani, amelyek esetében a társadalmi ellenállás a lehető legkisebb.

De – még egyszer mondom – nincs más választása a kormánynak. Bár nagyon sok politikai állásfoglalás szokott elhangzani az ellenzék részéről, miszerint mindez elkerülhető lett volna, nem így van, nem lett volna elkerülhető, vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy azt mondják. Ez most egy olyan lépés, amit a kormány nem tud kikerülni. Bárki is lenne kormányon, nem tudna mást kezdeni, mint amit a mostani kormány csinál, egyrészt a költségeket meg kell szorítani, a bevételeket pedig valamilyen módon növelni kell. Persze, hogy lehetett volna jobban is.

Idézet
Én azt szoktam mondani, hogy mindenféle, az adózással kapcsolatos változás esetében a fokozatosság elve nagyon fontos, nem egyik napról a másikra törlünk el kedvezményeket, nem egyik napról a másikra hozunk meg adókedvezményeket, hanem ezt fokozatosan kell csinálni. És ez a baj, hogy amikor már ég a ház, akkor a fokozatosságra sajnos nincsen lehetőség és idő.

korábban írtuk

Már idén 12 milliárd lejes megtakarítást remél a megszorításoktól Boloş, ellenkező esetben elúszhatnak az uniós pénzek
Már idén 12 milliárd lejes megtakarítást remél a megszorításoktól Boloş, ellenkező esetben elúszhatnak az uniós pénzek

Az államháztartás konszolidálására kidolgozott intézkedéscsomagnak már 2023-ban mintegy 12 milliárd lejes megtakarítást kellene eredményeznie a költségvetésben – jelentette ki Marcel Boloş pénzügyminiszter.

– Régi vesszőparipa az adóhatékonyság javítása, de igazából csak az ígéretekkel maradtunk. Jobb lenne a helyzet, ha jobban működne a gépezet? Meg egyáltalán, a jelenlegi körülmények között beválnak a tervezett adóügyi módosítások?

– Ez a kérdés is árnyaltabb, azt hiszem. Az adóbehajtás hatékonysága kapcsán a gondok elsősorban az áfa esetében merülnek fel, a személyi jövedelemadót például majdnem pont olyan hatékonyan hajtja be a román kormány, mint az egyéb kormányok. Áfamódosítás pedig nem sok van a kiszivárgott tervezetben, a turizmus, tankönyvek stb. esetében emelnék meg a kedvezményes áfakulcsot, de jelentősebb áfaemelések nincsenek. Ezek a változtatások, amelyekről most szó van, olyan adók, amelyeket az állam tipikusan relatív hatékonyan hajt be.

Idézet
De persze ez egy létező probléma, hogyha rossz az áfa – ami egy hatalmas adótétel az összes adóbevételben – behajtásának hatékonysága, akkor összességében véve is relatív gyenge az adóbehajtási hatékonyság, és ezen változtatni kellene.

Nagyon régóta ígérgeti a mindenkori kormány, hogy ezzel kezdeni fognak valamit. Ennek a kulcsa elsősorban a digitalizáció, minimális lépések történtek, és javult is az adóbehajtás hatékonysága, de csak olyan mértékben javult, hogy még mindig az utolsó helyen vagyunk az Európai Unióban.

Galéria

„Romániának nem lesz úgynevezett választási költségvetése 2024-ben, mert ezt a lehetőséget már elhasználta korábban” – véli a kolozsvári közgazdász, önkormányzati képviselő

Fotó: Facebook

– Közgazdászként miként látja, melyek lennének a legcélszerűbb lépések a kormány részéről a jelenlegi helyzetben a bevételek növelése és a kiadások csökkentése terén? Illetve hogyan lehetne megelőzni, hogy jövőre és azután ne pont így kelljen év közben kapkodni?

– A leghatékonyabb természetesen az lett volna, ha nem jutunk ide. Viszont idejutottunk, és ebben a helyzetben nincs az a közgazdász, aki varázslatot tudna tenni, amivel a hiányt csökkenteni lehet, és ezeket a megszorításokat el lehetne kerülni. Ilyen nincs. Most gyakorlatilag nincs nagyon más választás, mint amilyen eszközök között a kormány is próbál egyensúlyozni, és kiválasztani azokat, amelyek a legkevésbé fájnak. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy előrelátható volt, vagy előrelátható kellett volna legyen, hogy a hiányt olyan kiadásokkal növelte a kormány – és a kormányok, mert Romániában elég gyakran változnak –, amelyeknek nem egyszeri hatása volt. Amikor a koronavírus-járvány idején elszabadult a költségvetési hiány – és akkor senki sem mondott erre semmit alapvetően, mert mindenhol elszabadult –, a kormánynak kellett kihúznia a gazdaságot a csávából.

Idézet
Már akkor is látható volt, hogy nem csak a pandémia miatti beavatkozások okán szabadult el a hiány, hanem egyéb olyan kiadások is voltak, amelyekről már akkor látni lehetett, hogy folyamatosak lesznek, nem a válságkezelés miatt jönnek létre, hanem folyó kiadások, amelyek a következő években is fel fognak merülni. Például az állami alkalmazottak fizetései.

Aztán a háborús helyzet miatt is azt mondtuk, hogy oké, a hiány lehet valamivel nagyobb, hiszen megint válsághelyzetben vagyunk. De ezen válsághelyzetek kapcsán is, ha megfigyeltük, hogy milyen okokból alakult ki ez a hiány, már akkor is látható volt, hogy a deficit nem csupán a válságkezelés többletköltségeként jött létre, hanem strukturális problémák miatt. Már akkor, 2019–2020-ban előre kellett volna látni ezt és kezelni. Mi közgazdászok, a szakmai fórumok, a költségvetési tanács jeleztük is, hogy strukturális egyensúlytalanságok vannak a költségvetésben, és akkor lehetett volna ezt kezelni, hogy most ne jussunk ide, hogy ilyen módszerekhez kell folyamodni. De ez a vonat már elment, és most más lehetőség nagyon nincs a közgazdászok, és ilyen értelemben a kormány tagjainak tárházában.

korábban írtuk

Ciolacu szerint az állam bánja, nem a polgár a többmilliárd lejes kiadáscsökkentéseket
Ciolacu szerint az állam bánja, nem a polgár a többmilliárd lejes kiadáscsökkentéseket

Az állami kiadások lehető legnagyobb mértékű csökkentéséről fogadott el egy átfogó tervet a kormánykoalíció – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.

– A román jegybank (BNR) és egyes elemzők is kongatják a vészharangot, miszerint mindez oda vezet, hogy az ország újra kénytelen lesz a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) folyamodni hitelért. Reálisnak tartja ezt a forgatókönyvet? Ennyire súlyos a helyzet?

– Én nem tartom az IMF-hitelt ördögtől való dolognak. Sőt bizonyos értelemben azt gondolom, hogy ha egy ország az IMF-től vesz fel hitelt, annak kedvezőbb a kamata, mert a Nemzetközi Valutaalap meggyőződik arról, hogy az illető ország képes lesz visszafizetni azokat az összegeket. Bizonyos makrogazdasági feltételek teljesüléséhez köti a kedvezményes hitelt.

– Sokaknak nincsenek jó emlékei a 2008-as gazdasági világválság után felvett hitel feltételei kapcsán.

– Én kívánatosnak tartom a feltételeket, mivel a romániai költségvetési és makrogazdasági egyensúlytalanságok jelentősek, és ha nincs egy külső szervezet, amely bizonyos makrogazdasági prudenciális tényezőket Romániára kényszerít, akkor elszabadul a költekezés és az egyensúlytalanság.

– Külső nyomásnak most éppen ott van az országos helyreállítási terv (PNRR), és hiába a nyomás, hogy komoly pénzösszegek úszhatnak el, a kormány nem sieti el a Brüsszel által elvárt reformokat.

– Igen, és alapvetően Románia a költségvetési hiány miatt túlzottdeficit-eljárás alatt áll, aminek a következménye lehet az is, hogy felfüggesztik az európai uniós támogatásokat is. Viszont én azt gondolom, hogy

Idézet
Románia ilyen szempontból politikailag relatív jó helyzetben van, az orosz–ukrán háború miatt az ország stratégiailag nagyon fontos helyzetben van, és szerintem a jövő évi választások miatt is az Európai Unió odafigyel, hogy lehetőleg ne befolyásolja nyilvánvaló módon a választások kimenetelét.

Ugyanakkor Románia hallgat, és teljesíti az EU és a NATO kéréseit. Az Európai Bizottság már jelezte, hogy nem fogja felfüggeszteni Románia esetében a kifizetéseket, éppen azért – gondolom –, mert Bukarest az elvárásoknak megfelelően viselkedik. Arra viszont mindenképpen szükség van, hogy kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb költségvetési politikát folytasson az ország. Ilyen értelemben a nemzeti bank jogosan kongat bizonyos vészharangokat. Én azt gondolom, ennek az egyensúlynak valamilyen módon meg kell születnie.

– És arra lát reális esélyt, hogy egy olyan évben, mint a 2024-es, amikor négy választást is tartanak Romániában, józan gazdaságpolitikát fogunk látni a kampánylázban égő kormányzati illetékesek részéről?

– Egészen biztos, hogy nem. Bár az, hogy választások előtt egy évvel nem további túlköltekezésről beszélünk, hanem a mostani túlköltekezésnek a visszafogásáról, önmagában azt jelzi, hogy a probléma jelentős.

Idézet
Azt gondolom, nyilvánvalóan nem lesz hatalmas gazdasági reform, nem lesznek jelentős adóemelések, de éppen azért, mert a költségvetési hiány elszabadult, olyan osztogatás, túlköltekezés, mint más választások előtt szokott lenni, most nem tud megtörténni.

Ha úgy tetszik, a választási túlköltekezés megtörtént jóval a választások előtt, és most már nem nagyon van miből választási költségvetésre átállni. Így Romániának nem lesz úgynevezett választási költségvetése, mert ezt a lehetőséget már elhasználta korábban.

korábban írtuk

Brüsszellel is egyeztet még a tervezett megszorításokról a román kormány
Brüsszellel is egyeztet még a tervezett megszorításokról a román kormány

Augusztus 21-e után Marcel Boloş pénzügyminiszter Brüsszelben egyeztetni fog az Európai Bizottság képviselőivel a költségvetési kiadások csökkentéséről és az adóintézkedésekről szóló sürgősségi rendeletekről – közölték kormányzati források.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 14., péntek

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk

Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk
2024. június 14., péntek

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli

Idén áprilisban márciushoz képest 32 lejjel (0,6 százalékkal) 5217 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli
2024. június 13., csütörtök

Még mindig meghaladja az ezret azoknak a településeknek a száma, ahol nincs vezetékes internet

Romániában jelenleg a háztartások 80 százalékának van vezetékes internetkapcsolata, amelyeknek a 93 százaléka optikai szálas – jelentette ki egy csütörtöki szakmai konferencián Marius Săceanu, az országos távközlési hatóság (ANCOM) főtitkára.

Még mindig meghaladja az ezret azoknak a településeknek a száma, ahol nincs vezetékes internet
2024. június 13., csütörtök

Közvitán az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezet

Közvitára bocsátották az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezetet – jelentette be csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.

Közvitán az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezet
2024. június 12., szerda

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét

Az Európai Bizottság szerdán az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján jóváhagyta, hogy az UniCredit olasz bankcsoport felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét – közölte az uniós testület.

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét
2024. június 12., szerda

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés

Az idei első negyedévben több mint 11 300 lakást adtak használatba Romániában, 3969-cel kevesebbet, mint 2023 ugyanezen időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés
2024. június 12., szerda

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta

Az áprilisi 5,9 százalékról májusban 5,12 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta
2024. június 11., kedd

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést

Nyáron 21 és 23 Celsius-fok közötti hőmérsékletet szeretne otthonában a romániaiak több mint fele (57%), tízből négyen (42%) pedig szinte minden nap használják a légkondicionálót – derült ki az E.ON kedden közzétett felméréséből.

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést
2024. június 11., kedd

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag

Az EU tagállamai az uniós GDP 12,9 százalékának megfelelő összeget, összesen 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra 2021-ben – derül ki a Eurostat kedden közzétett adataiból.

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag
2024. június 11., kedd

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa

A Szállás.hu platform tulajdonosa, a Szallas Group felvásárolta a Litoralulromanesc.ro szállásközvetítő oldalt üzemeltető cég tulajdonjogának nyolcvan százalékát, ezzel a román tengerpart szálláskínálatának nagyrészét vonta be portfóliójába.

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa