Elmondása szerint sok esetben megtörténik, hogy a munkavállalót minimálbéren veszik fel, majd soha többet nem emelik a fizetését, holott mindenki fejlődik a munkahelyen, lehet, hogy csak valamennyivel, de az is előfordul, hogy az alkalmazott egy idő eltelte után sokszorosan jobban teljesít, hatékonyabb, mint amikor elkezdett dolgozni. „Két év alatt még akkor is fejlődik mindenki szakmailag, ha nem vesz részt képzéseken, de tanul a munkatársaitól, elmélyül a tudása, felkészültebb, rutinosabb, vagyis hatékonyabb lesz.

– szögezte le Csép Andrea.

A politikus úgy véli, az új előírás ösztönözné az alkalmazott szakmai fejlődését, javítaná az alkalmazó és a munkavállaló viszonyát, növelve az alkalmazott lojalitását a munkaadó iránt. „Ma már egyre fontosabb szempont az alkalmazottak lojalitása, ezt nemcsak fizetéssel, hanem pluszszolgáltatásokkal – bónuszrendszerekkel, prémiumokkal, egészségügyi biztosítással, edzőterembérlettel – is igyekeznek megszerezni, növelni a munkaadók.

Vigyázni kell a kiskapukkal

A bukaresti sajtóban viszont a napokban felmerült, hogy a munkaadók könnyedén találnak majd kiskapukat arra, hogy a gyakorlatban ne emeljék a minimálbérért dolgozók fizetését például úgy, hogy elenyésző mértékben növelik a minimálbért, vagy éppen két év után elbocsátják, majd megint minimálbéren újraalkalmazzák a munkatársaikat. Csép Andrea szerint a törvény, a módszertan kidolgozásakor figyelnek arra, hogy ne hagyjanak kiskapukat, tehát ne lehessen elbocsátani, majd újraalkalmazni a munkavállalót.

– szögezte le a politikus.

Meglátása szerint ugyanakkor nem áll fenn az a veszély, hogy tervezett kötelezettség hatására munkahelyek szűnnek meg, bezárnak cégek. Mint rámutatott, a Világbank elemzése 2013 és 2016 között vizsgálta, hogy milyen hatása van a minimálbér-emelésnek a munkaerőpiacra, és kiderült, hogy mindössze 0,5 százalékát befolyásolta, viszont jelentősen csökkentette a mélyszegénység veszélyének kitettek arányát.

„A minimálbér mértékét illetően is sok vita volt, hiszen az Európai Parlament direktívatervezete azt javasolja, hogy minden tagországban az átlagbér fele legyen a minimálbér. Romániában szeptemberben bruttó 5732 lej volt az átlagbér, még a januártól megemelt 2550 lejes minimálbér is sokkal kevesebb, mint ennek a fele. A törvény, majd a módszertan kidolgozása során figyelni kell arra, hogy ne hagyjanak kiskapukat, másrészt, hogy a hatályba lépéstől számolják a két évet, mert a törvény csak előre hat, soha nem visszamenőleg” – sorolta a képviselő.

„Ha ezt nem tesszük meg minél hamarabb, előbb-utóbb teljesen kiürül az ország, hiszen amíg Nyugat-Európában, de még a szomszédos országokban is jobban fizetnek, mint Romániában, a munkaerő elvándorol.

– összegezte a szakszervezeti vezető.

A magasabb fizetést ki
is kell termelni

A jelenlegi megélhetési viszonyok mellett a minimálbérből nem lehet megélni – ismerte el a Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hozzátette: meg lehet mondani, hogy mennyi legyen a minimálbér, lehet kötelezni a vállalkozót, hogy ezt is emelje, de azt ki is kell termelni.

„A tapasztalatok szerint azok a vállalkozók, akik ezt megengedhetik maguknak, már rég nem minimálbéren foglalkoztatják az embereiket. Az a munkaadó, aki nem tud több pénzt kitermelni, más módszerekkel próbálkozik, hogy megtartsa az alkalmazottait: étkezési utalványokat, üdülési csekket ad” – húzta alá Balási Csaba, aki szerint amúgy az államnak nem kellene meghatároznia a bérek minimális szintjét, hiszen a munkaerőpiac általában a kínálat-kereslet elvén szabályozza önmagát. Ugyanakkor meglátása szerint az alkalmazottak szakértelmét is vizsgálni kell. „Ha hároméves szakiskolai képzés alatt nem tudja valaki elsajátítani a mesterséget, mennyi idő kell, hogy valóban hatékony legyen a munkája?” – tette fel a kérdést.

Balási Csaba egyúttal rámutatott,

nem vonzó a munkavállalók számára, nehezen tudja megtartani az embereit. „Ha kényszerítik a vállalkozókat, hogy egyre több fizetést adjanak, el kell gondolkodniuk azon, hány embert bocsássanak el, hogy a többieknek nagyobb fizetést tudjanak biztosítani, viszont félő, hogy akik maradnak, kétszer annyit kell majd dolgozniuk valamennyivel több pénzért” – fogalmazta meg Balási Csaba.