Fotó: Barabás Ákos
Néhány kőolajipari társaság hazai üzemanyagtöltő-állomásánál 5 lej alá süllyedt a standard benzin literenkénti ára a hétvégén.
2020. február 15., 13:132020. február 15., 13:13
2020. február 15., 13:372020. február 15., 13:37
A román Versenyhivatal által létrehozott árfigyelő portálon (Monitorulpreturilor.info) közzétett adatok szerint leginkább a Petrom és a Lukoil kútjainál lett olcsóbb az energiahordozó. Rövid keresgélés után kiderül, hogy literenként 4,99 lejért lehet tankolni többek között Nagybányán, Vajdahunyadon, Szászrégenben, Székelyudvarhelyen, Temesváron, Csíkszeredában.
Erdélyen kívül ugyanakkor egyebek mellett Konstancán és Bákóban csökkent 5 lej alá az üzemanyag ára (a moldvai városban 4,93 lej a legolcsóbb benzin).
Az ármozgás mögött minden valószínűség szerint a kőolaj világpiaci árának csökkenése húzódik. Londoni iparági elemzők még a napokban azt vetítették előre, hogy az új koronavírus okozta járvány negatív keresleti hatásai miatt idén és jövőre is érzékelhetően alacsonyabb lesz az átlagos olajár az eddig várt szinteknél. A Moody's Investors Service Londonban ismertetett legfrissebb szektorelemzésében azt emelte ki, hogy Kína a világ legnagyobb nyersolajimportőre, és a koronavírus-járvány máris lassította a kínai gazdaság aktivitását. Így már a globális olajkereslet ebből eredő rövid távú visszaesését valószínűsítő előrejelzések is elégségesek voltak ahhoz, hogy az elmúlt időszakban jelentősen csökkenjen a nyersolaj árfolyama.
Romániában ugyanakkor az üzemanyagra kivetett pótlólagos jövedéki adó eltörlését követően január 1-jétől literenként átlagosan harminckét banival lett olcsóbb a benzin és a gázolaj a töltőállomásoknál. A bukaresti parlament december elején fogadta el az üzemanyagra kivetett pótlólagos jövedéki adó eltörlését. Az intézkedést követően az üzemanyag árának átlagosan 45 banival kellett volna csökkennie, ám ezzel a jövedéki adó szintje az Európai Bizottság által engedélyezett minimális szint alá csökkent volna, ezért a pénzügyminisztérium utólag módosította az adót és az inflációs rátával is megnövelte.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
1 hozzászólás