Fotó: Facebook/Florin Cîţu
„Senkit nem hagyunk hátra” – ígéri a vállalkozóknak Florin Cîţu. A pénzügyminiszter bejelentése szerint október 25-e újabb intézkedésekkel sietnek a magánszektor támogatására, azt pedig máris jelezte, hogy a felhalmozott adókat nem egy összegben kell majd befizetni.
2020. október 02., 11:022020. október 02., 11:02
2020. október 02., 12:092020. október 02., 12:09
„Jó hírek a reálgazdaságból! Szeptember immár a második egymást követő hónap, amikor a költségvetés bevételei nagyobbak, mint az előző év azonos időszakában. Sikerült az, ami lehetetlennek tűnt, az elmúlt száz év legnagyobb válsága idején sikerült növelnünk a költségvetési bevételeket” – újságolta pénteki Facebook-bejegyzésében a pénzügyi tárca vezetője.
Bejelentette egyúttal, hogy a liberális kabinet október 25-e újabb támogatásokkal rukkol elő, és lehetővé teszi azt is, hogy a be nem fizetett adókat nem egy összegben kell a hónap végi határidő lejárta után befizetni, hanem több részletben. (Mint ismeretes, a kormány a gazdasági mentőcsomag keretében lehetővé tette, hogy a vállalkozások október 25-éig kamatmentesen elhalasszák az idei adók befizetését. Sokan ezt ingyenhitelként értelmezték, ami lehetővé teszi a cégek talpon maradását.)
Eléri a 14,4 milliárd lejt (nagyjából 3 milliárd euró) az a tartozás, amelyet a romániai kereskedelmi társaságok halmoztak fel ebben az évben az adóhatósággal szemben.
– szögezte le Florin Cîţu.
A pénzügyminiszter különben már a csütörtök esti kormányülésen beszélt annak a lehetőségéről, hogy a felhalmozott adósságot több részletben fizethessék be a vállalkozások. Mint mondta, már dolgoznak is a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezetén. Annyit máris elárult, hogy a vállalkozások 12 hónapon át, részletekben fizethetnének az adóhivatalnak.
Az igazi támogatás a román állam részéről az üzleti szférának valójában az, hogy a kormány október 25-ig felfüggesztette a cégek adóbefizetési kötelezettségét – hívta fel a figyelmet a Krónikának nyilatkozó adószakértő.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!