Érdemes számolni vele. Az adózás halasztása segíthet a cégeknek kilábalni a nehézségekből
Fotó: Pixabay
Az igazi támogatás a román állam részéről az üzleti szférának valójában az, hogy a kormány október 25-ig felfüggesztette a cégek adóbefizetési kötelezettségét – hívta fel a figyelmet a Krónikának nyilatkozó adószakértő.
2020. augusztus 04., 13:582020. augusztus 04., 13:58
2020. augusztus 04., 13:592020. augusztus 04., 13:59
A vállalkozók panaszkodnak, hogy a kormány kis- és közepes vállalkozókat támogató IMM Invest programja nehézkesen működik, későn hagyják jóvá a hiteligénylést – osztotta meg tapasztalatait a Krónika megkeresésére Debreczeni László adótanácsadó. Mint részletezte, több ügyfele csalódott, azt tapasztalta, hogy nagyon elhúzódik, amíg a hitelkérelmét elemzik és elbírálják.
Az adótanácsadó szerint ugyanakkor az igazi támogatás valójában az, hogy a kormány október 25-ig felfüggesztette a cégek adóbefizetési kötelezettségét.
– húzta alá Debreczeni László.
Emlékeztetett, hogy az adóbefizetés büntetőkamat nélküli elhalasztását már március 21-én életbe léptette a kormány. Aztán június 25-én okosan „sakkozott”, az utolsó percben jelent meg a Hivatalos Közlönyben, hogy október 25-ig meghosszabbították a büntetőkamat-mentes adófizetést. „A kormány számítása bevált, a vállalkozók egy része attól tartott, nem lesz hosszabbítás, a kamatmentességet eltörlik, és akinek volt erre pénze, utolsó pillanatban befizette a március óta felgyűlt adóhátralékot” – idézte fel az adótanácsadó.
Június óta viszont újra megvan a lehetőség: az áfa, a fizetések után fizetendő adók, társasági adók, mikroadók, különböző járulékok befizetése kamatmentesen halasztható október 25-ig. „Azt javaslom, aki bajlódik az IMM Investtel, halassza el az adófizetéseket, használja a pénzt rögtön felhasználható ingyenhitelként, majd októberig elbírálják a kérelmét, és akkor az állami garanciával kapott kölcsönből befizetheti az elmaradt adókat, viszont addig gyorsan pénzhez jut, hogy kilábaljon a pillanatnyi nehézségekből” – vázolta a lehetőséget Debreczeni László. Kitért arra is, hogy
Még mindig él ugyanakkor a kényszerszabadság intézménye, azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek tevékenységét a járványtani intézkedések korlátozzák, például a vendéglők, melyeknek nincs teraszuk, és egyáltalán nem tudtak újranyitni, vagy a teraszon csak csökkentett kapacitással működnek. Ezek a vendéglátóipari cégek folyamatosan kényszerszabadságon tudják tartani az alkalmazottaikat, az állam finanszírozza a bruttó átlagbér 75 százalékát, amiből levonják az adót és a társadalombiztosítási járulékot.
Ugyanakkor azok a vállalkozások, amelyek a szükségállapotban vagy a vészhelyzetben legalább 15 napra kényszerszabadságra küldték alkalmazottaikat, majd visszahívták őket, kérhetik ezen munkavállalók bruttó bérének a 41,5 százalékát állami támogatásként. Ez a kedvezmény június–július és augusztus hónapokra érvényes, tehát még a nyolcadik havi bér egy része is lehívható állami támogatásként.
Debreczeni László arra is felhívta a figyelmet, hogy július végén bevezették azt is, hogy ha járványtani kivizsgálás van egy cégnél, emiatt a tevékenységet vagy annak egy részét fel kell függeszteni, életbe lép a kényszerszabadság intézménye. Tehát
Az adószakértő szerint különben ez az intézkedés nem sok jóval kecsegtet, azt jelzi ugyanis, a kormány azzal számol, nem cseng le a közeljövőben a járvány, és szükség lesz erre a támogatásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!