Fotó: Barabás Ákos
A kormány által csütörtökön jóváhagyott új nyugdíjtörvény szerint több mint 4,7 millió személy nyugdíját számolják újra egy új képlet mentén. A jogszabályjavaslat a parlamentbe kerül megvitatásra és elfogadásra.
2023. november 10., 11:382023. november 10., 11:38
Az Agerpres által idézett tervezet szerint 2024. január elsejétől 13,8 százalékkal 1785 lejről 2032 lejre nő a nyugdíjpont értéke, 2024. szeptember elsejétől pedig
A nyugdíjjogosultságot legalább 15 év járulékfizetés után lehet megszerezni, de ebbe az időszakba nem számítják bele a nem járulékfizetéses időszakokat (egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, kitoloncolás, börtön vagy politikai fogva tartás ideje). Ugyanakkor
„Az új törvény célja, hogy korrigálja az egyenlőtlenségeket az azonos ideig dolgozó, de eltérő években nyugdíjba vonuló személyek, a férfiak és nők, illetve a minimális szociális juttatásban részesülők között” – szögezte le a kormány.
(legtöbb 3 év és 6 hónappal). Ugyanakkor a 25 évnél hosszabb hozzájárulási időszakokért további pontokat adnak a következő képlet szerint: +0,5 pont/év jár a 26. munkaévtől a 30. munkaévig, +0,75 pont/év a 31. munkaévtől a 35. munkaévig, valamint +1 pont/év a 36. munkaévtől.
13. fizetés, órabér, jutalmak, prémiumok stb. A nyugdíjakat évente január 1-jén az inflációs ráta átlagával és a bruttó átlagbér reálnövekedésének 50 százalékával emelik. Önkéntes nyugdíjbiztosítási szerződéssel legfeljebb 6 év szolgálati idő vásárolható meg. A törvény szerint a következő nyugdíjtípusok lesznek: öregségi, rokkantsági, korkedvezményes, illetve túlélő hozzátartozói nyugdíj.
Koalíciós botrányt okozott a bukaresti kormánykoalíció két pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közt a kormány által bejelentett nyugdíjemelés ügye.
Az új nyugdíjtörvény kis lépést tesz a méltányosság és a fenntarthatóság felé azáltal, hogy megszünteti a rendszert torzító korrekciós tényezőket, és a nyugdíjemeléseket a társadalombiztosítási bevételek növekedésétől teszi függővé – vélik elemzők.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
szóljon hozzá!