Elemzők az új nyugdíjtörvényről: az irány jó, de nem elég a rendszer problémáinak megoldásához és a fenntarthatósághoz

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Az új nyugdíjtörvény kis lépést tesz a méltányosság és a fenntarthatóság felé azáltal, hogy megszünteti a rendszert torzító korrekciós tényezőket, és a nyugdíjemeléseket a társadalombiztosítási bevételek növekedésétől teszi függővé – fogalmazták meg elemzők a bukaresti kormánykoalíció által kidolgozott jogszabályjavaslat kapcsán. Ugyanakkor úgy látják, nincs biztosíték arra, hogy ezeket a rendelkezéseket nem módosítják majd politikai megfontolásból ismét sürgősségi rendeletekkel. Továbbá az új törvény sem oldja meg a rendszer fenntarthatósági problémáit, különösen, hogy közeledik az úgynevezett „dekrétum generáció” nyugdíjba vonulása.

Bálint Eszter

2023. november 04., 11:342023. november 04., 11:34

„Megértem, miért bírálják ezt a törvényt. Úgy tűnik, nincs változás a régi törvényhez képest. Ám szerintem ez inkább egy pozitív szempont. A mi tapasztalataink és a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyugdíjtörvények területén nem lehet drámai, nagyon hirtelen változásokat végrehajtani, mert sok embert érint. Láttuk, mi történt néhány évvel ezelőtt Franciaországban. A változások nem is voltak olyan nagyok, de a felfordulás nagyon nagy volt. Nem hiszem, hogy ennek a területnek hűbelebalázs módjára kellene nekirontani, és nagy változásokat kellene kieszközölni” – jelentette ki az Economedia.ro gazdasági portál megkeresésére Aurelian Dochia közgazdász.

Az elemző úgy véli, a törvény révén a nyugdíjrendszer jó irányba halad.

„Úgy tűnik, az elvek szintjén, a járulékfizetés és a fenntarthatóság tekintetében nem sok változás történt. Az a mechanizmus, hogy a nyugdíjakat minden évben az inflációval és a fizetésemelés mértékének felével igazítják ki, a korábbi jogszabályban is létezett” – mutatott rá Dochia, aki szerint a kulcstényező a nyugdíjak kiszámításának módja a pontrendszeren keresztül.

Pozitívumok és negatívumok

„Eddig ez egy önkényes elem volt. Minden évben bevezettek egy korrekciós tényezőt, amelyet Victor Ponta miniszterelnöksége alatt jelentettek be, ami torzította a rendszert.

Idézet
A hasonló jövedelmű emberek a korrekciós tényező miatt különböző nyugdíjakat kaptak. Tehát a korábbi években a nyugdíjrendszer egészének alakulása a politikai rendszer tollán múlott”

– fogalmazta meg a gazdasági szakember. Úgy véli, most a nyugdíjak újraszámítása feloldja ezeket a méltánytalanságokat, még akkor is, ha azok, akiknek az újraszámítás után kevesebbet kellene kapniuk, a jelenlegi összegekkel maradnak.

Idézet
Ez egy korrekció, ami idővel végbemegy. Ha egyes kedvezményezettek nyugdíját csökkentenék, a rendelkezéseket bíróságon lehetne megtámadni.

A most kialakuló méltánytalanság idővel vissza fog fordulni, amint eltűnnek azok a nyugdíjasok, akik eddig élvezték az előnyöket, és új nyugdíjasok lépnek be a rendszerbe” – vélekedett Dochia, aki szerint a törvényt könnyebb lesz elfogadni, mert „fokozatosan alkalmazzák, és végül egyesek nem veszítenek el semmilyen előnyt”.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Dochia ugyanakkor értékeli a fenntarthatósági elem bevezetését azzal a fékkel, amely figyelembe veszi a nyugdíjalap költségvetési bevételeinek növekedését, valamint azt az elvet, hogy a nyugdíjat minden évben az inflációval és az átlagbér növekedésével kell kiigazítani. „Ez hosszú távon biztosítja a rendszer egyensúlyát és fenntarthatóságát” – szögezte le.

Aurelian Dochia úgy látja, a pontrendszer bevezetése üdvözlendő, mivel ösztönzi az embereket arra, hogy tovább dolgozzanak.

A közgazdász viszont azt is vallja, hogy néhány területen többet is lehetett volna tenni.

„Még mindig elég sok különleges esetet tűr meg a törvény. Bohócok, táncosok is haszonélvezői voltak különleges esetekből. Ez nevetséges. És sok olyan kategória van a listán, amelyek esetében nem indokolt ez a pozitív diszkrimináció. Lehetett volna ebben több határozottság” – szögezte le.

Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a törvényt továbbra is fenyegeti az önkényes beavatkozás.

„A Ponta- és Dragnea-kabinetek idején a kormány inkább a politikai megfontolásból hozott nyugdíjemelési intézkedéseket, és már nem tartotta tiszteletben a törvényt. Ha ismét egy voluntarista kormány jön, és szavazatokat akar szerezni, akkor ismét a feje tetejére áll az egész törvény. Sajnos abszolút minden rendelkezést meg lehet változtatni rendeleti úton” – mondta.

Ettől még nem lesz több pénz

Adrian Codîrlașu, a CFA Románia Egyesület alelnöke úgy véli, bár jobb járulékfizetési és méltányossági elvet vezetnek be, alapvetően továbbra is ugyanazt a pénzt szedik be az állami társadalombiztosítási költségvetésbe.

Idézet
A rendszer továbbra is ugyanazokkal a problémákkal küzd. Hangsúlyozzák, hogy aki többet fizet be, az többet kap, ami igazságosabb. De még mindig ugyanazt a pénzt osztják szét, nem jön több pénz sehonnan. Tehát a várható nyugdíj még mindig valahol a munkaévek alatt befizetett járulék fele körül van”

– irányította rá a figyelmet az Economedia által megszólaltatott gazdasági elemző.

Adrian Codîrlașu szerint azonban nincs értelme annak az intézkedésnek, miszerint a munkavállalók 70 éves korukig dolgozhassanak, azaz 5 évvel többet fizessenek be a társadalombiztosítási költségvetésbe, és 5 évvel kevesebbet kapjanak nyugdíjba vonuláskor. „Amennyiben valaki eléri a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjba mehet, de emellett tovább dolgozhat. Nem látom okát, hogy miért mondanának le egy jogukról. A kormány valószínűleg emelni akarja a nyugdíjkorhatárt, először fakultatívan, majd kötelezően” – vetítette előre a közgazdász.

„A nem »különlegesek« esetében a nyugdíjkorhatár gyorsabban emelkedik. És Románia az Európai Unió élén áll a nyugdíjkorhatár tekintetében, Bulgáriával együtt a legrövidebb várható élettartammal. Franciaországban alacsonyabb a nyugdíjkorhatár és magasabb a várható élettartam is – tette hozzá.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A CFA elnöke bírálta egyúttal a magánnyugdíjpénztár-kezelőkre vonatkozó jutalék újbóli bevezetését is.

„Az alapkezelők nem vethetnek ki jutalékot a járulékfizetőkre. A kormánynak a teljes pénzáramlásra kellett volna jutalékot kivetnie. Ez a rendelkezés az alapkezelőkre hárítja a terhet, csak azért, hogy az egyik kivonuljon a piacról, hogy a kormány elvehesse azt a pénzt. Ezzel szabotálják a rendszert” – fogalmazta meg.

A rendszer így sem lesz fenntartható

A két közgazdász az Economedia cikke szerint ugyanakkor egyetért abban, hogy az új nyugdíjtörvény nem elegendő a hosszú távú fenntarthatósági problémák és az elkövetkező években felmerülő kihívások kezelésére, mint például a „dekrétum generáció” (a Nicolae Ceaușescu abortuszellenes rendelete nyomán születettek – szerk. megj.) nyugdíjba vonulása, a lakosság elöregedése vagy a folyamatos kivándorlás.

Idézet
Nem tudjuk, hogy ez elég lesz-e a 2030 után érkező kihívásoknak való megfeleléshez. Valószínűleg szükség lesz bizonyos kiigazításokra az út során.

A mostani demográfiai előrejelzések például azon alapulnak, ahogyan a dolgok eddig alakultak. De nem tudjuk, hogyan fog alakulni a bevándorlás” – fogalmazott Aurelian Dochia. „Nagyon világos, hogy meg kell találnunk a hosszú távú fenntarthatóság biztosításának módját, mert a demográfiai változások, amelyeken keresztülmegyünk, egyre rosszabbá teszik a foglalkoztatottak és a nyugdíjasok arányát. Románia jelenleg néhány jó évet él át, de 2030-tól a dolgok rosszabbra fordulnak” – mondta a közgazdász.

Adrian Codîrlașu is úgy látja, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos problémák továbbra is fennállnak. „Át kellene térnünk a tőkefedezeti nyugdíjrendszerre, egyéni számlával, mindenki a saját pénzével. Az emberek még keményebben dolgoznának, és több pénzt kapnának. Az átállás valóban 15 évig tartana, de egyértelmű, hogy a jelenlegi rendszer nem működik, és egyre rosszabb lesz, mert a nyugdíjasok és az alkalmazottak közötti arány egyre romlik” – érvelt az elemző.

korábban írtuk

Új nyugdíjtörvény és 13,8 százalékos nyugdíjemelés 2024. január elsejétől
Új nyugdíjtörvény és 13,8 százalékos nyugdíjemelés 2024. január elsejétől

Az új nyugdíjtörvény 2024. január elsején hatályba lép, és ugyanakkor minden nyugdíj 13,8 százalékkal emelkedik – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu.

korábban írtuk

Az inflációs rátának megfelelő nyugdíjemelést ígér a kormányfő, aki szerint az új törvény orvosolja a méltánytalanságokat
Az inflációs rátának megfelelő nyugdíjemelést ígér a kormányfő, aki szerint az új törvény orvosolja a méltánytalanságokat

Január elsejétől minden nyugdíj az inflációs rátának megfelelő mértékben, vagyis 13,5 százalékkal nő – jelentette ki kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök, azt ígérve, a készülő nyugdíjtörvény orvosolni fogja a rendszerben fennálló méltánytalanságokat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók

Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók
2025. július 11., péntek

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára

A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára
2025. július 11., péntek

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól

A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól
2025. július 11., péntek

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak

Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak
2025. július 11., péntek

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban
2025. július 11., péntek

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben

A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben
2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről