A villanyáram fogyasztói ára 18,38 százalékkal nőtt decemberhez viszonyítva, a tavaly januárhoz képest pedig 17,40 százalékos a drágulás üteme
Fotó: Pixabay
A villanyáram, a légi közlekedés és az étolaj drágult a legnagyobb mértékben idén januárban a tavalyi év utolsó hónapjához mérten, miközben az egyetlen termék, amelynek csökkent az ára, a méz volt.
2021. február 12., 11:452021. február 12., 11:45
2021. szeptember 10., 12:272021. szeptember 10., 12:27
A fogyasztói árak általános növekedése nyomán az inflációs ráta 2,99 százalékra nőtt januárban az előző havi 2,1 százalékról – derül ki az Országos statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Eközben a villanyáram fogyasztói ára 18,38 százalékkal nőtt decemberhez viszonyítva, a tavaly januári árhoz képest pedig 17,40 százalékos a drágulás üteme. Az étolaj havi szinten 2,66 százalékkal, éves szinten 10,10 százalékkal drágult.
A lakosság az egyetemes szolgáltatási árat fizeti a januárban felhasznált villanyáramért, majd utólag a szolgáltató kiigazítja a számlát, nyilatkozták szerdán az Agerpres hírügynökségnek az energetikai ágazathoz közel álló források.
A nem élelmiszer jellegű termékek körében semminek nem csökkent az ára decemberhez mérten. Tavaly januárhoz viszonyítva az üzemanyagok 2,98 százalékkal, a földgáz 2,18 százalékkal, a hőenergia pedig 0,2 százalékkal lett olcsóbb.
Drágulással kezdték az idei évet az üzemanyagok, az árak szépen-lassan visszakúsznak a 2020 eleji, tehát a koronavírus-világjárvány begyűrűzése előtti szintre.
A szolgáltatások terén sem jegyeztek árcsökkenést a tavalyi év utolsó hónapjához viszonyítva.
Egekben a búza nemzetközi ára, de Romániában egyelőre nem tervezik a kenyér drágítását. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint viszont ha megugrik a liszt ára, akkor tavasszal elkerülhetetlen lesz a kenyér árának emelése.
2020 decemberében 2,1 százalékon stagnált az éves inflációs ráta Romániában, a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
szóljon hozzá!