Több mint 50 százalékkal nőtt tavaly az agrártermékek külkereskedelmi hiánya, vagyis Románia ennyivel több élelmiszert importált, mint amennyit külföldre szállított. A legnagyobb tételt nem a narancs vagy a banán, hanem a sertéshús tette ki.
2018. május 17., 16:102018. május 17., 16:10
Nem egzotikus gyümölcsök vagy más, nálunk nem megtermő zöldség, vagy nem gyártott termék miatt mélyült tovább a külkereskedelmi mérleg hiánya az élelmiszerpiacon, a külföldről legnagyobb tételben behozott ételek toplistájának első három helyén a kávén kívül a sertéshúst és a sajtféléket találjuk.
Mint az Országos Statisztikai Intézet (INS) által az Economica.net gazdasági hírportál megkeresésére készített elemzésből kiderül,
Ha önmagában a sajtfélék piacát vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy külkereskedelmi deficitjük a 2016-os 141,7 millió euróhoz mért 21 százalékos növekedéssel tavaly meghaladta a 172,8 millió eurót, vagyis ekkora összeggel importált Románia 2017-ben több sajtot vagy túrót, mint amennyit kivitt a külföldi piacokra. Ezzel a hiány legfőbb okozóinak a harmadik helyezettje, meghaladva a sütőipari termékeket, a citrusféléket és a csokoládét.
Az első két helyezett eközben nem változott 2016-hoz mérten: az első a sertéshús 430,7 millió eurós hiánnyal, a második pedig a kávé 202,2 millió eurós deficittel. Mindkét termék esetében mélyült azonban tavaly a hiány, miután az importtevékenység gyorsabb ütemben bővült a kivitelnél.
A negyedik helyen a csokoládét és más, kakaóból készült termékeket találjuk 172 millió eurós hiánnyal, majd a sütőipari termékek, kekszek következnek 164,5 millió euróval. A Romániában nem megtermeszthető citrusfélék és a banán alig a hatodik és a hetedik a maga 163,7 millió eurós, illetve 147,8 millió eurós hiányával – egy évvel ezelőtt a negyedik és a nyolcadik helyen találtuk ezeket a gyümölcsöket.
A mezőgazdasági minisztérium éppen a napokban jelentette be, hogy tavaly 853,9 millió eurót tett ki a román agrár-külkereskedelmi mérleg hiánya, 53 százalékkal emelkedett az előző évi 557,4 millió euróhoz képest. Románia tavaly 6,23 milliárd euró értékben exportált élelmiszert, ami 4,6 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Az élelmiszer behozatalának értéke viszont kétszer gyorsabb ütemben, 9 százalékkal 7,1 milliárd euróra emelkedett.
A kivitelben többségben voltak a nyersanyagok, a behozatal nagy részét viszont a hozzáadott értékű termékek tették ki. Az ország első számú exportterméke a gabona volt, csak kukoricát és búzát 1,73 milliárd euró értékben szállított külföldre. Az importon belül a legnagyobb tételt a sertéshús (475 millió euró), a tej és tejtermékek (314 millió euró), a déligyümölcsök (400 millió euró), a kávé (200 millió euró ) és a csokoládébab (245 millió euró) jelentette. 2016-ban Románia mezőgazdasági exportjának értéke éves összehasonlításban 3,8 százalékkal 5,95 milliárd euróra, az importjáé pedig 11,8 százalékkal, 6,5 milliárd euróra növekedett, így a mérleg 557,4 millió euró hiánnyal zárt, ami több mint hatszorosa volt az egy évvel korábbi 89,2 millió eurós deficitnek.
Az utóbbi években – mint ismeretes – az agrár külkereskedelmi mérleg rohamosan romlott, mivel az adócsökkentések és a béremelések következtében megnőtt a belföldi fogyasztás, amelyet saját erőből nem tudott kielégíteni a gazdaság. Románia agrár külkereskedelmi mérlege a rendszerváltás óta általában deficites, kivéve a 2013-as és a 2014-es évet, amikor 300 millió euró, illetve 500 millió euró értékű többletet sikerült elérni.
Fotó: Pixabay.com
Nemcsak az agrár külkereskedelmi mérleg hiánya nőtt ugyanakkor tavaly gyors ütemben, hanem a teljes külkereskedelmi deficit is csaknem 30 százalékkal, 12,955 milliárd euróra emelkedett, miután az export 9,1 százalékkal, 62,641 milliárd euróra nőtt, az import 12,2 százalékkal, 75,596 milliárd euróra bővült. A hiány mélyülése pedig az idei év első negyedévében is folytatódott, a statisztikai intézet múlt heti közlése szerint a január–március időszakban 18 százalékkal, 2,715 milliárd euróra nőtt a román külkereskedelmi mérleg hiánya az előző év azonos időszakához mérten. A deficit 416,2 millió euróval volt nagyobb a tavalyinál.
Az euróövezetben a márciusban jegyzett 1,3 százalékról 1,2 százalékra, az Európai Unióban pedig 1,5 százalékról 1,4 százalékra csökkent az átlagos éves infláció áprilisban. Az EU országai közül Romániában növekedtek a legnagyobb ütemben a fogyasztói árak – közölte szerdán az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Romániában 4,3 százalékos, Szlovákiában 3 százalékos, Észtországban pedig 2,9 százalékos volt az infláció az elmúlt hónapban. A legalacsonyabb éves inflációs rátát Cipruson (mínusz 0,3 százalék) és Írországban (mínusz 0,1 százalék) mérték. 2018 márciusához képest áprilisban az Európai Unió 12 tagállamában csökkent az infláció, egy országban stagnált, 14-ben pedig nőtt.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!