Több adófizető kellene Romániában

Az ország lakossági felépítése olyan gazdasági modellt eredményez, amely hosszú távon semmiképpen nem fenntartható – derült ki a Ziarul Financiar gazdasági hírportál összeállításából. A munkaügyi minisztérium adatai alapján Romániában jelenleg mintegy 5,3 millió nyugdíjas, 4 millió gyermek, illetve kiskorú, 4,2 millió szociális segélyben részesülő személy, 1,2 millió közalkalmazott, valamint 400 ezer, állami tulajdonban lévő vállalatnál dolgozó személy él, ehhez képest a szaktárca mindössze 3,1 millió, magáncégnél dolgozó állampolgárt tart nyilván.

Kőrössy Andrea

2012. szeptember 18., 08:512012. szeptember 18., 08:51

Ehhez még hozzájön 3–4 millió lakos, akik gyakorlatilag egyetlen hivatalos statisztikában sem szerepelnek, így minden bizonnyal vagy feketemunkát végeznek, vagy az általuk betakarított mezőgazdasági termésből élnek. A magánszférában alkalmazott, alig több mint 3 millió személy tehát az általa befizetett adókból és illetékekből, illetve különböző hozzájárulásokból közel 16 millió állampolgárt kénytelen „eltartani”.

A 2009-ben bevezetett minimálnyugdíjat három évvel ezelőtt élesen bírálta Mariana Câmpeanu akkori, illetve jelenlegi munkaügyi miniszter, aki hangsúlyozta, hogy a nyugdíj kiérdemelt jog, amelyhez egy állampolgárnak az általa elvégzett munka, valamint különböző hozzájárulások alapján kellene hozzájutnia. Időközben a nyugdíjrendszer deficitje elérte az 1 milliárd eurót, szociális segélyekre pedig mintegy 3 milliárd eurót költenek évente az államkasszából, vagyis közel annyit, mint amekkora a költségvetési hiány.

Túl kevés a fizetett alkalmazott

Romániában ugyanakkor – más európai államokhoz képest – túlságosan magas a nyugdíjasok száma. Az Eurostat adatai szerint az ország 19 millió lakosa közül mindössze 4,3 millió fizetett alkalmazott, miközben a nyugdíjasok száma eléri az 5,3 milliót, vagyis egy dolgozó polgárnak 1,2 nyugdíjast kell fenntartania. Ehhez képest például Lengyelország 38 millió lakosára 13,8 millió alkalmazott és 7,3 millió nyugdíjas jut, így egy nyugdíjast két dolgozó személy tart fenn.

Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában, Hollandiában, Németországban, Svédországban, de Magyarországon is. Marian Preda, a Bukaresti Tudományegyetem szociológia karának dékánja rámutatott, Románia az EU-ban minden bizonnyal egyedi abból a szempontból, hogy több nyugdíjasa van, mint fizetett alkalmazottja. Ráadásul ha az állami szférában dolgozókat is leszámítjuk, közel kétszer kevesebb magánszférában dolgozó személyt kapunk, mint nyugdíjast.

A professzor hangsúlyozta, ha a nyugdíjasok száma meghaladja az alkalmazottak számának felét, az illető ország gazdasága már veszélyben van. A szakember véleménye szerint mindenképpen hosszú távú megoldásokban kell gondolkozni, például új munkahelyeket kell létesíteni, kitolni a nyugdíjazási korhatárt, valamint jobban odafigyelni azokra, akik jogtalanul jutnak hozzá a különböző nyugdíjakhoz, mindehhez azonban elsősorban politikai akaratra és elhivatottságra lenne szükség.

Hossu: a minimálbér emelése segíthetne

Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés vezetője azt kifogásolja, hogy a fizetett alkalmazottak is sokféle segélyben, például fűtéspótlékban részesülnek. Rámutatott, a munkaerőpiacon aktív szerepet vállaló 4,3 millió személyből mintegy 1,8 millióan kapnak valamilyen segélyt, így megoldásként a minimálbér emelésére lenne szükség, hogy az aktív lakosoknak ne legyen szükségük segélyekre. Hossu szerint ugyanakkor a munkaerőpiacon tapasztalt adócsalás is nagy problémát jelent. Az augusztusi költségvetési kiegészítés kapcsán egyébként Ionuţ Dumitru, a pénzügyi tanács elnöke kifejtette, a közalkalmazottakra költött összeg jóval kevesebb, mint a gazdasági válság előtt – a GDP 10 százalékáról 6,7 százalékra csökkent –, azonban így is túlságosan nagyok az államkassza bevételeihez képest.