Gyártanak még cukrot Erdélyben valaha? A romániai áruházak polcain kapható termék többsége import, és alaposan megdrágult
Fotó: Facebook/Asociatia Pro Consumatori
A marosludasi után a héten egy másik erdélyi, a Brassó megyei Botfalu 133 éves cukorgyárának a megmentése is terítékre került. Náznán Jenő marosvásárhelyi agrármérnök azonban óvatosságra int: a ludasi gyárat a francia konkurenciától, Lázár Attila önkormányzati képviselő a botfalusi üzemet a tulajdonosok ingatlanspekulációitól félti.
2022. november 04., 08:272022. november 04., 08:27
A pénteki nap folyamán találkozik a cukorrépa-termesztőkkel a botfalusi cukorgyár új tulajdonosa, a Best Achiziții Kft., amely a jövő év folyamán újraindítaná a termelést. A megbeszélésre elsősorban Brassó és Kovászna megyei gazdákat várnak, olyanokat, akik eddig is foglalkoztak, vagy a továbbiakban szeretnének rátérni a cukorrépa termesztésére.
Hosszas bukdácsolás és néhány tulajdonváltás után az 1889-ben Magyar Cukoripar Rt. néven létesített gyárban négy évvel ezelőtt állt le a cukorgyártás. „Erőfeszítéseket teszünk azért, hogy Romániában ne szakadjon meg a cukorrépa-termesztés hagyománya. A természeti adottságok főleg Maros, Brassó és Kovászna megyében kedvezőek ezen növény számára” – fogalmazott Mihaela Neagu, a Best Achiziții vezérigazgatója, aki reméli, hogy nemsokára szerződést köthetnek a gazdákkal a jövő évi termésre. A helyi termesztők képviselője is bizakodónak mutatkozik.
Reménykednek az idén leállt marosludasi gyár beszállítói is, akik, mint ismert, maguk vásárolnák meg a francia Tereos csoporttól az üzemet.
A helyi gazdák próbálják megmenteni a marosludasi cukorgyárat
Fotó: Haáz Vince
Amint korábban hírül adtuk, a termesztők egyesülete azok után került képbe, miután ígérete ellenére a román kormány elállt a gyár megvásárlásának szándékától. A jelentős múlttal rendelkező Brassó, illetve Maros megyei üzem leállásával Erdély cukorgyár nélkül maradt, és országos szinten is mindössze a románvásári Agrana működik.
A két erdélyi gyár esetleges újraindításának nem csak a termelők, jelenlegi és potenciális alkalmazottak, de a szakemberek is örülnek.
Főként a botfalusira célzott, amelyet még a 19. század végén, „magyar világban” létesítettek. A Maros megyei Mezőgazdasági Igazgatóság egykori vezetője ugyanakkor kiemelte: a termelés újrakezdése a mezőgazdászoknak, de a vetésforgó által a talajnak is jót tesz. „Mint ismert, Erdély földjei a krumpli és a cukorrépa termesztésére a legalkalmasabbak. Kár lenne ezt nem kihasználni” – fejtette ki.
Szerinte dicséretes, hogy akár száz évvel ezelőtt a Nyárád és Küküllő menti konzervgyár-alapító „kalákások”, a gazdák most is saját kezükbe vennék a feldolgozó egység sorsát. Csakhogy, fűzte hozzá, arra is oda kell figyelniük, hogy a gyárat eladó franciák a továbbiakban erőteljes konkurenciát jelentenének számukra.
Ha Náznán Jenő visszafogottan optimista, a botfalusi Lázár Attila egyenesen borúlátó. A helyi magyarság egyetlen önkormányzati képviselője napirenden van a gyár körüli gazdasági manőverekkel, és biztos forrásból tudja, hogy csak a termelés újraindítása mindössze egymillió lejbe kerülne.
– sorolta a lehetséges akadályokat Lázár, aki valamikor maga is dolgozott a cukorgyárban, és nagyon örülne a termelés újraindításának.
Megmentik? A botfalusi cukorgyár újraindítását ígérik, de nagyon sok kétely felmerül
Fotó: Facebook/Fabrica de Zahar Bod
Egyébként a történelemtanárként dolgozó RMDSZ-es tanácsos apja, nagyapja és dédapja után a negyedik nemzedéket képviseli, amelynek köze volt a botfalusi cukorgyárhoz. A múlt század elején, amikorra már Botfalutól független, mindmáig létező telep alakult ki az időközben a Magyar Általános Hitelbank tulajdonába került gyár körül, a dédnagyapja a tulajdonos kocsisaként kereste a betevő falatot. Nagyapja megélte azt a korszakot, amikor jobbára a helyi szászok mellett magyarok és románok dolgoztak a gyárban. Az apja idejében már egyre több Kárpátokon túlról betelepített román munkás vette át a helyüket. Ő pedig a gyár csődbe taszításának és bezárásának volt a tanúja.
A tulajdonos házaspár elhunyta után fiuk képtelen volt szülei munkáját folytatni. A cég többször is tulajdonost cserélt, de mindenki csak a gyors haszon reményében vágott bele az üzletbe. Közben épületeket és működőképes gépsorokat adtak el. Az utóbbi két évben egyetlen zsák cukrot nem állítottak elő, az alkalmazottak az EU által a rászorulóknak segélyként felajánlott 25 kilogrammos élelmiszercsomagok dobozolásával foglalkoznak.
– bocsátkozott előrejelzésekbe Lázár Attila. A mindössze 15 kilométerre fekvő Brassó közelsége a Cenk alatti megyeszékhely egyik alvóvárosává alakítaná az 1377 óta jegyzett települést, a valamikori Bringendorfot. Kijelentését az RMDSZ helyi politikusa a Best Achiziţii Kft. eddigi tevékenységére alapozza. Amint a neve is elárulja, a cég különböző csődbe jutott vállalatok értéken aluli felvásárlására, majd területük értékesítésére szakosodott. Nem áll távol tőle az egészségügyben rejlő közpénzek megszerzésének technikája sem; legutóbb 2020-ban keveredett egy maszkbeszerzési botrányba.
A marosludasi cukorgyár többségi részvénycsomagjának megvásárlásáról, így az ipari egység megmentéséről számolt be Teodor Aflat, Erdély egyik legnagyobb cukorrépa-termesztő gazdája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!