Távol a polcoktól a marosludasi és botfalusi cukor: még sok a kérdőjel a két erdélyi cukorgyár megmentése körül

Gyártanak még cukrot Erdélyben valaha? A romániai áruházak polcain kapható termék többsége import, és alaposan megdrágult •  Fotó: Facebook/Asociatia Pro Consumatori

Gyártanak még cukrot Erdélyben valaha? A romániai áruházak polcain kapható termék többsége import, és alaposan megdrágult

Fotó: Facebook/Asociatia Pro Consumatori

A marosludasi után a héten egy másik erdélyi, a Brassó megyei Botfalu 133 éves cukorgyárának a megmentése is terítékre került. Náznán Jenő marosvásárhelyi agrármérnök azonban óvatosságra int: a ludasi gyárat a francia konkurenciától, Lázár Attila önkormányzati képviselő a botfalusi üzemet a tulajdonosok ingatlanspekulációitól félti.

Szucher Ervin

2022. november 04., 08:272022. november 04., 08:27

A pénteki nap folyamán találkozik a cukorrépa-termesztőkkel a botfalusi cukorgyár új tulajdonosa, a Best Achiziții Kft., amely a jövő év folyamán újraindítaná a termelést. A megbeszélésre elsősorban Brassó és Kovászna megyei gazdákat várnak, olyanokat, akik eddig is foglalkoztak, vagy a továbbiakban szeretnének rátérni a cukorrépa termesztésére.

Hosszas bukdácsolás és néhány tulajdonváltás után az 1889-ben Magyar Cukoripar Rt. néven létesített gyárban négy évvel ezelőtt állt le a cukorgyártás. „Erőfeszítéseket teszünk azért, hogy Romániában ne szakadjon meg a cukorrépa-termesztés hagyománya. A természeti adottságok főleg Maros, Brassó és Kovászna megyében kedvezőek ezen növény számára” – fogalmazott Mihaela Neagu, a Best Achiziții vezérigazgatója, aki reméli, hogy nemsokára szerződést köthetnek a gazdákkal a jövő évi termésre. A helyi termesztők képviselője is bizakodónak mutatkozik.

Ioan Tatu reméli, hogy a gyár újraindításával a környékbeli mezőgazdászok zöme visszaáll a cukorrépa termesztésére, ugyanis a községben lévő üzem akár évi 200 ezer tonna nyersanyagot is fel tudna dolgozni.

Reménykednek az idén leállt marosludasi gyár beszállítói is, akik, mint ismert, maguk vásárolnák meg a francia Tereos csoporttól az üzemet.

A helyi gazdák próbálják megmenteni a marosludasi cukorgyárat •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A helyi gazdák próbálják megmenteni a marosludasi cukorgyárat

Fotó: Haáz Vince

Amint korábban hírül adtuk, a termesztők egyesülete azok után került képbe, miután ígérete ellenére a román kormány elállt a gyár megvásárlásának szándékától. A jelentős múlttal rendelkező Brassó, illetve Maros megyei üzem leállásával Erdély cukorgyár nélkül maradt, és országos szinten is mindössze a románvásári Agrana működik.

Még nincs ok a pezsgőbontásra

A két erdélyi gyár esetleges újraindításának nem csak a termelők, jelenlegi és potenciális alkalmazottak, de a szakemberek is örülnek.

Náznán Jenő agrármérnök úgy véli, már csak a gazdag történelmük miatt is megérdemlik ezek a gyárak, hogy ismét ellássák a romániai piacot cukorral.

Főként a botfalusira célzott, amelyet még a 19. század végén, „magyar világban” létesítettek. A Maros megyei Mezőgazdasági Igazgatóság egykori vezetője ugyanakkor kiemelte: a termelés újrakezdése a mezőgazdászoknak, de a vetésforgó által a talajnak is jót tesz. „Mint ismert, Erdély földjei a krumpli és a cukorrépa termesztésére a legalkalmasabbak. Kár lenne ezt nem kihasználni” – fejtette ki.

Náznánnak azonban némi kétségei is vannak, főként a ludasi egységgel kapcsolatosan.

Szerinte dicséretes, hogy akár száz évvel ezelőtt a Nyárád és Küküllő menti konzervgyár-alapító „kalákások”, a gazdák most is saját kezükbe vennék a feldolgozó egység sorsát. Csakhogy, fűzte hozzá, arra is oda kell figyelniük, hogy a gyárat eladó franciák a továbbiakban erőteljes konkurenciát jelentenének számukra.

Ingatlanspekulánsok áldozatává válhat

Ha Náznán Jenő visszafogottan optimista, a botfalusi Lázár Attila egyenesen borúlátó. A helyi magyarság egyetlen önkormányzati képviselője napirenden van a gyár körüli gazdasági manőverekkel, és biztos forrásból tudja, hogy csak a termelés újraindítása mindössze egymillió lejbe kerülne.

Idézet
„És ez még nem jelenti az elavult vagy hiányos technológia cseréjét vagy pótlását. Az sem mellékes, hogy a környékbeli termesztők képtelenek elég nyersanyagot biztosítani”

– sorolta a lehetséges akadályokat Lázár, aki valamikor maga is dolgozott a cukorgyárban, és nagyon örülne a termelés újraindításának.

Megmentik? A botfalusi cukorgyár újraindítását ígérik, de nagyon sok kétely felmerül •  Fotó: Facebook/Fabrica de Zahar Bod Galéria

Megmentik? A botfalusi cukorgyár újraindítását ígérik, de nagyon sok kétely felmerül

Fotó: Facebook/Fabrica de Zahar Bod

Egyébként a történelemtanárként dolgozó RMDSZ-es tanácsos apja, nagyapja és dédapja után a negyedik nemzedéket képviseli, amelynek köze volt a botfalusi cukorgyárhoz. A múlt század elején, amikorra már Botfalutól független, mindmáig létező telep alakult ki az időközben a Magyar Általános Hitelbank tulajdonába került gyár körül, a dédnagyapja a tulajdonos kocsisaként kereste a betevő falatot. Nagyapja megélte azt a korszakot, amikor jobbára a helyi szászok mellett magyarok és románok dolgoztak a gyárban. Az apja idejében már egyre több Kárpátokon túlról betelepített román munkás vette át a helyüket. Ő pedig a gyár csődbe taszításának és bezárásának volt a tanúja.

Elmondása szerint a botfalusi egység 1997-es magánosítása óta bukdácsol.

A tulajdonos házaspár elhunyta után fiuk képtelen volt szülei munkáját folytatni. A cég többször is tulajdonost cserélt, de mindenki csak a gyors haszon reményében vágott bele az üzletbe. Közben épületeket és működőképes gépsorokat adtak el. Az utóbbi két évben egyetlen zsák cukrot nem állítottak elő, az alkalmazottak az EU által a rászorulóknak segélyként felajánlott 25 kilogrammos élelmiszercsomagok dobozolásával foglalkoznak.

Idézet
A területekért ingatlanberuházók érdeklődnek. Ki merem jelenteni, hogy ez a gyár soha nem fog újraindulni, néhány éven belül pedig a területén tömbházak fognak megjelenni”

– bocsátkozott előrejelzésekbe Lázár Attila. A mindössze 15 kilométerre fekvő Brassó közelsége a Cenk alatti megyeszékhely egyik alvóvárosává alakítaná az 1377 óta jegyzett települést, a valamikori Bringendorfot. Kijelentését az RMDSZ helyi politikusa a Best Achiziţii Kft. eddigi tevékenységére alapozza. Amint a neve is elárulja, a cég különböző csődbe jutott vállalatok értéken aluli felvásárlására, majd területük értékesítésére szakosodott. Nem áll távol tőle az egészségügyben rejlő közpénzek megszerzésének technikája sem; legutóbb 2020-ban keveredett egy maszkbeszerzési botrányba.

korábban írtuk

A gazdák menthetik meg a marosludasi cukorgyárat
A gazdák menthetik meg a marosludasi cukorgyárat

A marosludasi cukorgyár többségi részvénycsomagjának megvásárlásáról, így az ipari egység megmentéséről számolt be Teodor Aflat, Erdély egyik legnagyobb cukorrépa-termesztő gazdája.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 01., péntek

Nőtt a forgalomba helyezett autók száma, de kevesebb az új jármű, mint egy éve

Idén júliusban 16 276 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 26 százalékkal többet, mint a tavalyi hetedik hónapban – közölte pénteken a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA).

Nőtt a forgalomba helyezett autók száma, de kevesebb az új jármű, mint egy éve
2025. augusztus 01., péntek

Pénzügyminiszter: lesz pénz a nyugdíjakra és a bérekre, bár óriási összeg kell a költségvetésen tátongó lyuk befoltozásához

Lesz pénz a fizetésekre és a nyugdíjakra az év végéig – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: lesz pénz a nyugdíjakra és a bérekre, bár óriási összeg kell a költségvetésen tátongó lyuk befoltozásához
2025. július 31., csütörtök

Állásinterjú: hitelesség vagy szerepjáték? Hogyan látja a szakember?

A munkaerőpiac kihívásai Székelyföldön és tágabb értelemben Erdélyben is érezhetőek: a fiatalok gyakran kivándorolnak, a tapasztalt munkaerő pedig nem mindig találja a helyét a helyi gazdasági viszonyok között.

Állásinterjú: hitelesség vagy szerepjáték? Hogyan látja a szakember?
2025. július 31., csütörtök

Drágulásokat hoz minden téren augusztus – Íme, mennyivel nő a különböző termékek, szolgáltatások ára

Már augusztus elsején mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha vásárlásra adjuk a fejünket.

Drágulásokat hoz minden téren augusztus – Íme, mennyivel nő a különböző termékek, szolgáltatások ára
2025. július 31., csütörtök

„Egyetlen eurót sem veszít az ország”. Románia újratárgyalta a helyreállítási tervét

Románia lezárta a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal az országos helyreállítási tervének (PNRR) felülvizsgálatáról – jelentette ki csütörtökön Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.

„Egyetlen eurót sem veszít az ország”. Románia újratárgyalta a helyreállítási tervét
2025. július 31., csütörtök

Stagnált a munkanélküliség júniusban

A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 júniusában a májusival egyenlő 5,8 százalékos munkanélküliségi rátát regisztráltak Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Stagnált a munkanélküliség júniusban
Stagnált a munkanélküliség júniusban
2025. július 31., csütörtök

Stagnált a munkanélküliség júniusban

2025. július 31., csütörtök

Magyar kézbe kerülhet a Napolact és a Friesland két erdélyi gyára

A Royal FrieslandCampina N.V. eladja a Napolact márkát, illetve a kolozsvári és marosvásárhelyi gyárai a magyar Bonafarm Groupnak – értesült az Economica.net. A tranzakcióra azonban még a Versenytanácsnak is rá kell bólintania.

Magyar kézbe kerülhet a Napolact és a Friesland két erdélyi gyára
2025. július 31., csütörtök

Személyszállító repülőkhöz alkatrészeket gyártó üzem épül Romániában

Romániában épít gyárat a német repüléstechnikai vállalat, a Diehl Aviation – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.

Személyszállító repülőkhöz alkatrészeket gyártó üzem épül Romániában
2025. július 30., szerda

Nekiveselkedik az állam a villanyszámla-csökkentésnek

Akár 15 százalékos villanyszámla-csökkenést remél Bogdan Ivan energiaügyi miniszter attól az átfogó intézkedéscsomagtól, amelynek három fő pillérét szerdán ismertette.

Nekiveselkedik az állam a villanyszámla-csökkentésnek
2025. július 30., szerda

Egyre gyakoribb jelenség: egyszerűen továbbállnak a vendégmunkások

Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?

Egyre gyakoribb jelenség: egyszerűen továbbállnak a vendégmunkások