Táncos Barna miniszterelnök-helyettes
Fotó: gov.ro
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
2025. július 03., 17:162025. július 03., 17:16
2025. július 03., 19:242025. július 03., 19:24
Egy nappal az Ilie Bolojan miniszterelnök által bejelentett „csomag” után Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, Alexandru Nazare pénzügyminiszter, Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter, Daniel David oktatási miniszter és Petre Manole munkaügyi, családügyi, ifjúsági és szociális szolidaritási miniszter közös sajtótájékoztatót tartott a Victoriei palotában.
Megmarad a kétkulcsos áfa, de két százalékponttal emelkedik az általános forgalmi adó, és szintén a deficit csökkentése érdekében megemelik a dohány- és alkoholtermékek, továbbá az üzemanyagok jövedéki adóját.
Tánczos Barna volt pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy tavaly a GDP-arányos deficit 9,3 százalékos volt, és a lefaragása egyre sürgetőbbé vált. Szerinte nagy nyomás nehezedett Bukarestre az Európai Bizottság és a hitelminősítők részéről is, amelyek szakértői elégedetlenek voltak a Románia korábbi korrekciós javaslataival. „Ezért volt szükség ezekre az intézkedésekre” –jelentette ki.
Tánczos elmondta, hogy a szerda este ismertetett első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezetet parlament előtti felelősségvállalással készül elfogadni a kormány.
Az Agerpres szerint emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben Románia jelentősen javultak a gazdasági mutatók, és az ország felzárkózott a többi uniós tagállamhoz. Ám csak akkor maradhat ezen a fejlődési pályán, ha sürgősen kezeli az ikerdeficitet.
Daniel David a csütörtöki sajtótájékoztatón kijelentette, hogy
Az oktatási miniszter elmondta, hogy a deficitcsökkentő csomagra azért van szükség, mert „az ország válságban van”. Hozzátette, hogy a kormány az intézkedések bevezetésekor tiszteletben fogja tartani a racionalitás és a tisztesség elvét. „Az anomáliák kiküszöbölésével fejlődésnek indulhat a rendszer” – jelentette ki.
Ugyanakkor közölte: a hallgatói ösztöndíjakra fordítható összeg alacsonyabb lesz, mint 2023-ban és 2024-ben, és a diákok addig kapnak támogatást, amíg iskolában vannak, nem pedig vakáción. A diákok számára háromféle ösztöndíj lesz – érdemi, szociális és szakmai –, és az olimpiászokon részt vevők díjait némileg növelik.
„Most a törvény szerint legalább 30%-nak kell 9,50-es osztályzatot elérnie, de ha egy osztályban minden gyerek 9,50-es, akkor mindannyian ösztöndíjat kapnak, és elérjük a 90%-ot vagy 100%-ot, ami nem normális” – mondta.
A második kategória a szociális ösztöndíjak, amelyek „nagyon jól átgondoltak lesznek, hogy olyan gyerekekhez kerüljenek, akiknek segíteni kell, hogy iskolába jöjjenek”, akiknek gazdasági problémáik vannak, akik a veszélyeztetett zónában élnek, hátrányos helyzetűek.
A harmadik kategória, a szakmai ösztöndíjak azoknak a gyerekeknek járnak majd, akik szakiskolába járnak, és különböző cégekkel, vállalatokkal együttműködve dolgoznak – mondta az oktatási miniszter. Az olimpikonoknak és a nagyon jól teljesítőknek járó díjakat fenntartják.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter számadatokkal illusztrálta a megszorítások szükségességét:
„Már 5 éve túlzott hiányt produkálunk, és a következő 5 évben kell dolgoznunk azon, hogy kijussunk ebből. Nem lehetnek ambícióink arra, hogy Brüsszelben tárgyaljunk dolgokról, amíg ez a »deficitbélyeg« van rajtunk. Ezzel a költségvetési csomaggal három rendkívül fontos kockázatot kerülünk el: megelőzzük az európai alapok felfüggesztését, megőrizzük a beruházási minősítést, és megnyitjuk az utat a PNRR-hitelekről szóló tárgyalások előtt, amelyek e csomag nélkül blokkolva lettek volna” – fogalmazott Nazare.
Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter ugyanakkor csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy
A tárcavezető közlése szerint a létszámstopot is meghosszabbítják a közszférában jövő év végéig. Emellett 50 százalékról 35 százalékra csökken az uniós finanszírozású projekteken dolgozók bérpótléka.
A miniszter szerint az intézkedés 1,782 millió nyugdíjast fog érinteni, 2,911 millió nyugdíjasnak pedig egyetlen lejt sem kell majd fizetnie. Elmagyarázta, hogy a járulékfizetés kiterjesztésével egy 15 000 lejes nyugdíj egészségügyi szolgáltatási járuléka a 3000 lej feletti összeg tíz százaléka, azaz 1200 lej lesz.
A miniszter elmondta azt is, hogy az üdülési utalványt megtartják, de csak a nettó 6000 lejnél kisebb fizetésű alkalmazottak részesülnek a támogatásban.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a csütörtöki sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a fogyatékkal élő és a rákbeteg személyeknek nem kell egészségbiztosítási járulékot (CASS) fizetniük. A tárcavezető a járulékfizetés kiterjesztéséről szóló intézkedéseket ismertette.
Elmondta, hogy a társbiztosítottak, azaz a biztosított személyek saját jövedelemmel nem rendelkező házastársai vagy szülei akkor részesülnek 12 hónapig ingyenes egészségügyi ellátásban, ha a biztosított személy kifizeti a hathavi bruttó minimálbérnek megfelelő járulékot. Más kategóriák CASS-mentessége megszűnik – tette hozzá.
Rogobete szerint az intézkedéssel a jelenlegi 6,5 millióról 10 millióra nő az országban az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető személyek száma.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
1 hozzászólás