A szigorítás inkább azokra vonatkozik, akiknek a jövedelme osztalékból, lakbérből származik
Fotó: Pixabay.com
A román jegybank arra szólította fel a pénzintézeteket, kisebb mértékben számolják be a jövedelembe az osztalékból, kiadott ingatlan béréből, a szellemi jogdíjból származó bevételeket. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a szigorítás a fizetésből élőket nem érinti, azokra vonatkozik, akik jövedelmének nagy része más típusú bevételekből származik; esetükben valóban fennáll a jelentős jövedelemkiesés kockázata.
2020. december 03., 14:102020. december 03., 14:10
2020. december 03., 14:142020. december 03., 14:14
Bírálják felül a magánszemélyeknek a hitel odaítéléskor beszámolt más típusú jövedelmek mértékét – erre kéri a kereskedelmi bankokat a Román Nemzeti Bank (BNR). Az Economica.net gazdasági portálon ismertetett levélben a jegybank arra szólítja fel a pénzintézeteket, hogy kisebb mértékben számolják be a jövedelembe az osztalékból, kiadott ingatlan béréből, a szellemi jogdíjból származó bevételeket. Az új szabályzatot a kereskedelmi bankok december 20-ig kell hogy jóváhagyásra elküldjék a jegybanknak.
A jegybank azzal érvel a szigorítás szükségessége mellett, hogy a koronavírus-járványnak negatív hatása lesz jövőre a vállalkozások nyereségére, valamint az ingatlanpiacra.
Az ingatlanpiacon egyre nagyobb lesz a nyomás a bérleti szerződések újratárgyalására, több lakás marad bérlő nélkül, ennek következményeként a bérből származó jövedelmek is csökkennek. Erre hivatkozva a BNR azt javasolja a kereskedelmi bankoknak, hogy ezeket a feltételeket bírálják felül.
Jelenleg minden kereskedelmi bank eltérő módon veszi figyelembe ezeket a jövedelmeket az eladósodottsági ráta kiszámításánál, ám ez a mérték nem haladja meg a 80 százalékot. A felülbírálat után ez az arány 60–70 százalékra csökkenhet.
Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese megkeresésünkre rámutatott, a jegybank úgy próbálja kordában tartani a hitelezést, hogy megszabta: a hitelrészlet nem lehet nagyobb a jövedelem egy bizonyos százalékánál. Hozzátette, ez az arány változott 25–35 százalék között, majd azt is meghatározták, mi számít jövedelemnek.
a más típusú jövedelmet – osztalékot, bérbe adott ingatlanból, szerzői jogdíjból származó bevételt – csak bizonyos mértékben.
Ezt minden kereskedelmi bank esetében a BNR-nek kell jóváhagynia. A jegybank elemzői úgy látják, ezek a nem kiszámítható jövedelmek a közeljövőben a válság hatására megcsappanak, emiatt próbálják elejét venni, hogy az ezekre alapozott hitelek bedőljenek.
Fotó: Pixabay.com
A banki szakértő hangsúlyozta, a szigorítás nem érinti azokat, akik fizetésből élnek, inkább azokra vonatkozik, akiknek a jövedelme jelentős része osztalékból, lakbérből származik.
– mondta az igazgatóhelyettes. Bordás Attila felhívta a figyelmet, hogy a jegybank felszólítása azt jelenti, elemzői szerint jövőre az ingatlanárak növekedési üteme csökken, tehát ezzel számolhat, aki vásárolni akar.
Egyébként a jegybank az ún. pénzügyi hullámzásokat akarja kivédeni, ám ilyen helyzetben a pénzintézetek különösebb felszólítás nélkül is alaposan átgondolják a kockázati tényezőket. Válságban alaposabban megvizsgálják, milyen típusú hiteleket nyújtanak, elsősorban a hosszú lejáratú és nagy értékű kölcsönök esetében már most érződik, hogy a pénzintézetek óvatosabbak.
Elvileg a bankok válságban is bátran kell hitelezzenek, ám a megnövekedett kockázatokkal is számolniuk kell, amikor a termékeiket beárazzák. Bordás Attila úgy véli, nehéz „belőni”, hol van a határ, szerinte
„A humán erőforrás jelenti a bankrendszernek a legnagyobb kiadást, ezt próbálják csökkenteni, statisztikai alapon számolják a hitelezést, ám ennek nincs pozitív hozadéka” – szögezte le a banki szakértő.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
szóljon hozzá!