A szakszervezetek folyamatosan növelnék a minimálbért, ám a szakértők egy része szerint nem kellene központilag megszabni az értékét, hanem a piacnak kellene azt meghatározni – fejtették ki a Krónika által megkeresett szakemberek, amikor annak kapcsán faggattuk őket, hogy szerdától az eddigi 975 lejről 1050 lejre nő a minimálbér bruttó értéke.
2015. június 30., 19:032015. június 30., 19:03
2015. június 30., 21:402015. június 30., 21:40
A módosítást a kormány által 2014 decemberében elfogadott kormányhatározat tartalmazza. Így július elsejétől óránként 6,225 lej jár majd a munkavállalóknak a heti átlagban számolt 168,667 ledolgozott óráért.
Nő a közúti bírság értéke
Nő július elsejétől a kiróható közúti bírság értéke, miután ettől az időponttól 1050 lejre emelik a minimálbért, így a büntetéspont is 105 lejre emelkedik. A KRESZ értelmében ugyanis a büntetőpont a mindenkori minimálbér 10 százalékának felel meg.
A minimálbér-emelésnek közel 1,5 millió munkavállaló lesz a haszonélvezője, közülük 490 ezer közalkalmazott, 980 ezren pedig a magánszférában dolgoznak. A vonatkozó jogszabályok értelmében ha valakit a kormány által garantált legkisebb fizetésnél alacsonyabb öszszegért alkalmaznak, az kihágásnak minősül, és 1000 és 2000 lej közötti bírsággal sújtható a munkaügyi felügyelők által.
A minimálbér-emelés egyébként alaposan megemeli a munkáltatók kiadásait, hiszen a 75 lejes fizetésemelés számukra 93 lej többletköltséget jelent, vagyis a cég számára az 1050 lejes fizetés tulajdonképpen 1292 lej kiutalását feltételezi – számolta ki az Avocatnet.ro. Eközben a minimálbérrel alkalmazott munkavállaló 777 lejt fog kézhez kapni a jelenlegi 724 lej után.
Az átlagbér 60 százalékát kérik
A minimálbér-növekedés csak akkor lehet valójában hatásos, ha egy folyamat része – szögezte le megkeresésünkre Bong Vilmos. Az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés Kovászna megyei szervezetének elnöke kifejtette, hiába emelkedik most 75 lejjel a legkisebb fizetés, ha azután évekig ugyanazon a szinten „felejtik”. Emlékeztetett, a szakszervezetek célja, hogy a minimálbér elérje az országos átlagbér 60 százalékát, ez különben Románia által az EU-ban vállalt kötelezettség is.
„Ha a minimálbér eléri ezt a szintet, akkor valósul meg a megtermelt javak tisztességes elosztása, egy rendesen működő országban ez az arány érvényesül. Jelenleg ettől még messze állunk, hiszen a megemelt minimálbér sem több, mint az átlagbér 40 százaléka” – mondta Bong Vilmos.
Egy kis kronológia
A minimálbér szintjét kormányhatározattal szabják meg év végén a következő esztendőre. 2014-ben a 2013 novemberében elfogadott határozattal két szakaszban 50-50 lejjel nőtt a minimálbér, januártól 800 lejről 850 lejre, júliustól pedig 900 lejre emelkedett a kormány által garantált legkisebb fizetés. 2013-ban is két szakaszban emelték az összeget, előbb februárban 750 lejre, majd júliusban 800 lejre. 2012-ben a minimálbér 700 lej volt, 2011-ben pedig 670 lej.
Biztatónak tartja ugyanakkor, hogy az elmúlt két évben növekedett ez az érték, és abban reménykedik, hogy a szakszervezetek további emelésről tudnak megegyezni a kormánnyal. Mint fogalmazott, igyekeznek minden szemszögből elfogadható megoldást találni: elfogadják, hogy a munkaadók számára túl nagy megerőltetést jelentene, ha egyszerre nagymértékben növekedne a legkisebb adható bér.
„Ha holnaptól megdupláznák a minimálbért, valószínű, a vállalkozók egy része kénytelen lenne alternatív megoldásokat keresni, négyórás, kétórás munkaprogramot vezetnének be, és újra elterjedne a feketemunka, ezért támogatjuk a folyamatos, kisebb mértékű emelést. Így a munkaadóknak is van idejük arra, hogy felkészüljenek” – szögezte le a szakszervezeti vezető, hangsúlyozva, hogy a „sokkoló megoldások” általában az egyik félnek nem jók.
A piacra kellene bízni?
„A 21. században a piacgazdálkodásnak, a kereslet-kínálatnak kellene érvényesülnie a munkaerőpiacon is, és nem mesterségesen kellene meghatározni a minimálbér értékét” – vallja eközben Édler András. Mint a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is felidézte, a 16. században, amikor egy-egy bányavidéken nem volt semmi más munkalehetőség, csak a bánya, a munkavállalóknak nem volt más esélyük, minthogy kiharcoltak egy minimálbért, de most már változatos az álláskínálat, sokkal nagyobb a mobilitás, ezért szerinte nem kellene mesterségesen megszabni a legkisebb fizetést.
„Ez egy kettős játék, egyetlen vállalkozás sem fejlődhet alkalmazottak nélkül, a vállalkozónak érdeke, hogy jó szakembert foglalkoztasson, és azt meg is tartsa. Természetes, hogy ha nem teljesít jól, akkor gyengébben fizeti, de az alkalmazott bármikor kérheti a munkája értékét, a fizetésemelést, és ha nem kapja meg, továbbállhat, viszont ha értékes munkaerő, ragaszkodik hozzá a munkáltató, inkább megfizeti” – ecsetelte a kamara elnöke.
Hasonlóképpen vélekedik Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója, aki szerint a túlzott centralizáció maradványa a minimálbér központilag történő meghatározása. Szerinte is egészségesebb gazdaságot eredményezne, ha a piac határozná meg a béreket, ha az elvégzett munkát reális értékben javadalmaznák.
„A munkáltatók megadják a minimálbért, de ez nem ösztönzi az alkalmazottakat arra, hogy többet dolgozzanak, hiszen tudják, hogy úgysem kapnak több fizetést” – fogalmazta meg tapasztalatait a szakember. Szerinte az állam inkább azért határozza meg a minimálbér mértékét, mert tudja, ez után az összeg után biztosan behajthatja az adókat, illetékeket. A munkaügyi szakember úgy látja, ha nem lenne ennyire elterjedt a minimálbérért alkalmazás, akkor nagyobb eséllyel lehetne itthon tartani a jól képzett munkaerőt, akik ilyen körülmények között tömegesen vállalnak munkát külföldön, mivel tudják, hogy itthon nem tudnak minimálbérnél többet megkeresni.
A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a minimálbér-emelés nyomán egyre több munkaadó lesz rászorulva az alkalmazáskor folyósított állami támogatásokra, így több különleges helyzetű munkavállaló helyezkedhet el – például a pályakezdők, a 45 év felettiek vagy a hátrányos helyzetű fiatalok.
Béremelés a közszférában: oxigénhez jut a tanügyi kisegítő személyzet
Augusztustól 12 százalékkal növelik a tanügyi kisegítő személyzet fizetését, illetve lehetővé teszik a helyi és megyei önkormányzatokban dolgozók bérének 12 százalékig terjedő értékkel történő emelését abban az esetben, ha a testület költségvetése ezt lehetővé teszi – a vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet keddi ülésén fogadta el a kabinet.
Rovana Plumb munkaügyi miniszter szerint országos szinten mintegy 60 ezer oktatásban dolgozó személy lesz a béremelés haszonélvezője. Mint ismeretes a tanügyi kisegítő személyzet hátrányos megkülönböztetésére a Kovászna megyei Sanitas szakszervezet hívta fel a figyelmet, május végén tüntetést is szerveztek Bukarestben, az oktatási minisztérium előtt, nehezményezve, hogy a dadákra, kapusokra, karbantartókra, takarítókra nem vonatkozott az oktatásban márciustól alkalmazott 5 százalékos béremelés.
Vasile Neagovici, a Sanitas Kovászna megyei szervezetének elnöke megkeresésünkre elmondta, részleges sikerként értékelik a 12 százalékos béremelést, ezáltal a tanügyi kisegítő személyzet „oxigénhez jut”. Hozzátette, július elsejétől megkapják a 75 lejes minimálbér-emelést, így az augusztustól alkalmazott, 12 százalékos fizetésemeléssel ez összesen 180 lejt, vagyis 20 százalékos növekedést jelent.
„Ősztől komoly tárgyalásokat kezdünk a közalkalmazottak fizetését szabályozó törvényről, meg kell szüntetni azt a diszkriminációt, hogy a közigazgatásban, a tanügyben, az egészségügyben dolgozók egy része néhány lejjel kap többet a minimálbérnél, például a tanügyi kisegítő személyzet nagy része szakképzett, ilyen alapon nagyobb bért kellene kapniuk” – szögezte le Vasile Neagovici. Emelhetik alkalmazottaik bérét a helyi és megyei önkormányzatok, de csak költségvetésük függvényében.
Az idei év első három hónapjában 25 300 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 40,53 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
A GDP 52,4 százalékára nőtt februárban Románia államadóssága – közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium. Az ország adósságállománya 841,292 milliárd lejt tett ki.
Jóváhagyta a Versenytanács azt a tranzakciót, amely során a német Rheinmetall Landsysteme GmbH átveszi az Automecanica Mediaș Kft.-t és annak leányvállalatát, az Atelierele Speciale Autocamioane Mediaș-t.
„A branddel való találkozás lényege, hogy kontroll alatt tartsuk az összes olyan pillanatot, amikor a célközönségünk velünk találkozik. De ne felejtsük el: nincs olyan, hogy egy vállalkozás mindenkihez szól, bármennyire is szeretnék ezt a cégvezetők”.
Beperelte a román államot a bíróságon a Rompetrol kőolajipari vállalat.
Tíz, nyári szabadságra utazó román állampolgárból közel hatan (59 százalék) étteremben, kávézóban vagy benzinkúton étkeznek az út során, és csupán kisebb hányaduk él az otthoni csomagból.
Növekedésnek indulnak a következő hónapokban a lakásárak, miután a várható kamatcsökkentések nyomán megélénkül az ingatlanpiac ágazati szakemberek szerint.
Az Európai Bizottság 95,3 millió eurós állami támogatást hagyott jóvá a román állami légitársaság számára – közölte hétfőn egy Facebook-bejegyzésben Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Egyetlen nyugdíj sem fog csökkenni az újraszámítás nyomán, viszont méltányos lesz a rendszer – hangsúlyozta újfent Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter, emlékeztetve, szeptemberben folyósítják az újraszámolt juttatásokat.
Az év első három hónapjában 7,2 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, mint 2023 ugyanezen időszakában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!