2007. június 22., 00:002007. június 22., 00:00
Az RMDSZ-t képvisel? államtitkár Ludovic Orban liberális párti miniszterrel együtt május végén beszélt err?l Brüsszelben Danuta Hübnerrel, az Európai Bizottság regionális politikáért felel?s biztosával. Az államtitkár elmondta: a tárcánál szeretné meghonosítani azt a szemléletet, hogy nem elszórtan, részleteiben kell meghirdetni a különféle autópálya-szakaszok megépítését, hanem azt az európai stratégiai elképzelések részévé kell tenni. Szerinte ezért kell meggy?zni Brüsszelt is arról, hogy Románia számára létfontosságú egy olyan autópálya megépítése, amely az országot nyugat–kelet irányban szelné át, öszszekötné az országot Moldovával, és Ukrajna felé folytatódna. A jelenleg tervezett két európai folyosó ugyanis nem fogja át megfelel? mértékben az országot. A 4. számú ugyanis Dél-Erdélyen keresztül haladna (Temesvár– Nagyszeben–Pitesti–Bukarest), a 9-es pedig Ia?i-on keresztül folytatódna déli irányban Bukarest, majd Bulgária felé. Ez a két útvonal V alakban, Románia szélén haladna át, az ország észak–keleti része pedig fehér folt maradna – hangsúlyozta az államtitkár. Márpedig a Székelyföld fejl?dése szempontjából is alapvet?en fontos, hogy merre halad egy autósztráda. E térség számára egyel?re az Észak-Erdélyen átfutó Bechtel-autópálya sem kecsegtet gyors és teljes megoldással. Bár az RMDSZ 2004 óta következetesen szorgalmazza a Bechtel-sztráda megépítését, az csak 2013-ra készülne el. Arról nem is beszélve, hogy Marosvásárhelyhez érve délre kanyarodna és Brassóig tartana, a Székelyföld pedig mintegy száz kilométeres távolságra maradna t?le. Az is köztudott, hogy a Bechtel nincs ínyére az EU-nak – emlékeztetett Tánczos Barna.
„Az erdélyi magyarságnak az lenne az érdeke, hogy legyen egy olyan autópálya, amelyen Budapestr?l el lehet jutni – Kolozsváron és Marosvásárhelyen át – a Székelyföldre. Ezért lenne szüksége egy olyan európai közlekedési folyosóra, amely bizonyos szakaszon egybeesne ugyan a Bechtel-sztrádával, de magában foglalna egy székelyföldi szakaszt is” – vélte az államtitkár. Ez utóbbi Marosvásárhely érintésével Gyergyószentmiklós környékén szelné át a Keleti-Kárpátokat, majd Piatra Neam?, Roman és Ia?i irányában folytatódna. Ha sikerülne koncessziós kiírás alapján megépíteni, akkor bárhonnan a Székelyföldr?l 40–50 kilométeres távolságból autópályára lehetne jutni – mondta az államtitkár. Emlékeztetett, hogy Románia évente 250 kilométernyi autósztrádát szeretne építeni a következ? hat esztend?ben, és ebb?l a tervb?l semmiképpen sem szabad kihagyni Erdélyt.
MTI
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.