HIRDETÉS
Jó évet zártak a romániai online áruházak 2017-ben: a piaci szereplők becslései szerint az internetes vásárlások összértéke elérte a 2,8 milliárd eurót, ami 40 százalékkal meghaladja a 2016-os összeget.
A GpeC elemzése szerint ez lebontva annyit jelent, hogy az ország polgárai átlagosan napi 7,67 millió eurót költöttek el a netes vásárlások során.
A 2,8 milliárd eurós összeg csak a kézzel fogható, interneten keresztül megrendelt tárgyakra vonatkozik, vagyis nem foglalja magában a különböző szolgáltatásokat, a közműszámla-befizetéseket, a repülőjegyeket, az üdüléseket, a szállodafoglalásokat, a színház- vagy mozijegyeket, illetve a letölthető internetes tartalmakért fizetett pénzt. Ha ezeket is beleszámolnák a végösszegbe, az jelentős mértékben megnövekedne – derül ki a startupcafe.ro oldal által ismertetett elemzésből.
A 40 százalékos növekedés az egyik legnagyobb az Európai Unióban.
Az e-kereskedelem a kiskereskedelmi szektor 5,6 százalékát teszi ki, ami 4 százalékos növekedés a 2016-os évhez képest. Ez az arány ugyanakkor még mindig kicsinek számít a fejlettebb országokban mérthez képest, ugyanakkor jelzi: a romániai e-kereskedelemben óriási potenciál rejlik.
A távközlési hatóság (ANCOM) adatai szerint Romániában 2016-hoz képest tavaly enyhén nőtt az internethez hozzáférő személyek száma, a hatóság 2017-ben 4,6 millió kábeles, széles sávú internetkapcsolatot tartott nyilván, ami 6 százalékos növekedést jelent az előz évhez képest. Emellett 16,6 millió széles sávú mobil internetkapcsolat szerepel a nyilvántartásban, ez 13 százalékos éves növekedést jelent.
Ez annyit jelent, hogy 100 háztartásból 55 rendelkezik vezetékes internetkapcsolattal, mobilinternet-kapcsolattal ugyanakkor 85.
A városi internetfelhasználók 44 százaléka a GpeC által megrendelt, az iSense Solutions által elvégzett vizsgálat szerint legalább havi egy alkalommal vásároltak interneten keresztül, 62 százalékuk életkora 18 és 34 év közötti. Akik rendszeresen vásárolnak az interneten, évente összesen 9 webáruházat keresnek fel átlagosan, heti 3-4 alkalommal, míg azok, akik nem vásárolnak, csupán „nézelődnek”, 12 hónap alatt 5 áruházat látogatnak meg virtuálisan, általában heti egy alkalommal.
Vagyis még azok is viszonylag gyakran látogatnak az internetes áruházakba, akik még nem vásároltak semmit online felületről.
Azok, akik még semmit sem vásároltak, rendszerint azt hozzák fel érvként, hogy nem bíznak abban, hogy a weboldalon bemutatott termék paraméterei megfelelnek a valóságnak, hogy nem lehet megnézni, tesztelni és felpróbálni a termékeket vásárlás előtt, hogy nem bíznak a webáruházak szolgáltatásainak minőségében, illetve hogy a neten keresztül vásárolt termék kiszállításáért külön kell fizetni. A rendszeres internetes vásárlók viszont azzal indokolják, hogy visszatérő ügyfelek, hogy ezáltal időt takarítanak meg, a kínálat sokkal nagyobb, könnyű a vásárlás, ráadásul az online vásárlás olcsóbb és kényelmesebb.
A webáruházak száma is óriásit nőtt tavaly az előző évhez képest: 2017-ben több mint 7000 internetes áruház kínálta a termékeit a 2016-os mintegy 5000-hez képest. Az eMAG webáruház illetékesei pedig optimisták: szerintük a növekedési tendencia idén még hangsúlyosabb lesz, olyannyira, hogy a webáruházak száma akár meg is kétszereződhet, és elérheti a mintegy 14–15 ezret.
A legfrissebb kutatások szerint jelenleg mintegy 25 ezer olyan, a .ro domainnév alatt bejegyzett oldal létezik, amelyen megtalálható a „Kosárba teszem” funkció is, így online áruháznak tekinthetők,
ugyanakkor az alacsony látogatottság miatt a nagy többségük jelentéktelennek számít a romániai e-kereskedelem palettáján. Így aztán csak a már említett 7000 honlap számít relevánsnak a forgalom és a megrendelések száma alapján ahhoz, hogy beszámítsák a végeredménybe.
A 2017-es évben az online áruházak legkeresettebb termékei között az első helyen az elektronikai cikkek állnak: a számítógépek, számítógép-alkatrészek, noteszgépek, táblagépek, mobiltelefonok, elektromos berendezések és háztartási gépek. Őket a ruhaneműk, lábbelik, kiegészítők, kozmetikumok, parfümök, órák követik, míg a harmadik kategória a lakberendezési termékeket öleli fel, a negyediket a könyvek alkotják, az ötödiket pedig a gyermekeknek szánt termékek a játékoktól a babakocsikig, ruházati cikkekig. A sorrend hasonlít a 2016-oshoz, ám
a legfőbb piaci szereplők becslései szerint a divatcikkek iránti kereslet gyors ütemben növekszik, és mintegy öt éven belül lehagyja az elektronikai cikkeket, átvéve tőlük az első helyet.
A lakberendezési termékek piaca is hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik. Ami az elektronikai cikkeket illeti, egy átlagos bevásárlás értéke a 2016-os 669 lejről tavaly 800 lejre nőtt, sőt az év egyes időszakaiban – például a fekete pénteken – megközelítette vagy meg is haladta az 1000 lejt. Jelentős növekedést tapasztaltak a divatcikkek körében is, itt 161 lejről 250–300 lejre nőtt egy átlagos vásárlás értéke attól függően, az év melyik időszakában történt, illetve hogy milyen termékeket vásároltak – vagyis hogy értékesebb, márkás terméket vagy kevésbé drágát, amely nem valamely ismert márka logóját viselte.
A lakberendezési cikkek esetében az átlagos vásárlás értéke hasonló az egy évvel korábbihoz, vagyis továbbra is 480 lej.
Az online könyvesboltokban egy átlagos vásárló 80 és 100 lej közötti összeget költ el egy alkalommal, ez enyhe növekedés 2016-hoz képest. A gyermekeknek szánt termékek piacán ugyanakkor már harmadik éve visszaesés tapasztalható, így tavaly egy átlagos vásárlás értéke 203 lejről 195–200-ra csökkent.
Az internetes vásárlók nagy többsége mobiltelefonról intézte a tranzakciót, és ez a tendencia várhatóan idén is megmarad. A legfontosabb romániai webáruházak forgalmának mintegy 70 százalékát maroktelefonról bonyolítják a vásárolók, ez 20 százalékkal nagyobb arány, mint 2016-ban. Az arányt a millenniumi generáció tornássza fel a leginkább, a fiatalok nagy többsége ugyanis már eleve okostelefonon keresztül ismerkedik meg az internettel, nem pedig számítógép segítségével.
A többség – mintegy 85 százalék – készpénzben fizet a kiszállításkor, ugyanakkor a 2016-os 8 százalékról 12–14 százalékra nőtt tavaly azok száma, akik bankkártyával fizettek.
