Viszont a Kurzarbeit továbbra is működik, a munkaprogram 80 százalékát finanszírozza 75 százalékban az állam. Ez tulajdonképpen olyan, mint egy részleges kényszerszabadság, az alkalmazott ledolgozza a munkaidejének 20 százalékát vagy többet, arra megkapja a fizetését, arra az időszakra, amikor nem dolgozik, az állam folyósítja bérének a 75 százalékát.

„Ez mindenképpen egy hasznos és szükséges módosítás volt, mert a 120 négyzetméteres lakóház esetében a 450 ezer lej már nem illeszkedett a piaci árba” – fogalmazta meg Debreczeni László. Arra is ráirányította egyúttal a figyelmet, hogy a megváltozott szponzorációs törvény sokkal nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozások kihasználják a szponzoralapokat.

Debreczeni László amúgy arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy óvatosan, inkább az év vége felé rendelkezzenek a szponzorpénzekről, mert megszűnt az a lehetőség, hogy ha az év második felében veszteséges a cég, akkor a következő hét esztendő adójából bármikor leírhatják a szponzorösszegeket. „Ettől az évtől beáll, ha a vállalkozók óvatosan mozognak, az év vége felé rendelkeznek a pénzekkel, amikor már biztos a szponzoralapjuk, a civil szervezetek rákészülhetnek, hogy mindig ugyanabban az időszakban kapják meg a támogatásokat” – részletezte az adószakértő.

Eddig a 2000 lej feletti nyugdíjak után fizettek 10 százalékos jövedelemadót, ez megmaradt, ám kiegészül azzal, hogy 4000 lej felett még levonják a 10 százalékos egészségbiztosítási járulékot is. Debreczeni László felhívta a figyelmet, hogy ez érvényes a külföldről kapott nyugdíjakra is, számukra külön eljárás lesz, hogy miként kell befizetniük.

Az adószakértő felidézte, a tavalyelőtt elfogadott törvényben az áll, hogy ezt a költséget a társasági adóból lehet leírni, ám ha ebbe nem fér bele, akkor a fizetési adóból, áfából, jövedéki adóból is. A jogszabály 2021. január és március között élesben működött, de csak a társasági adóból lehetett levonni a költséget. Az állami tanintézetek nem voltak felkészülve, hogy számlát adjanak a szülőknek. Emellett azért döntöttek a halasztás mellett, mert jelentős kiesést okozna az államkasszában.

Ezt évi négy alkalommal teheti meg a munkaadó, tehát legtöbb 1200 lejt adhat adómentesen az alkalmazottainak.

Szigorodott az adócsalás törvénye

„Szomorúan állapítottuk meg, hogy szigorították az adócsalás törvényét, visszakerült az adócsalás kategóriába, ha a cég hatvan nap alatt nem fizeti be az úgynevezett visszatartott adókat” – számolt be egyúttal Debreczeni László.

Például ha a cég kiadja az alkalmazottak nettó fizetését, ám a vonatkozó adót viszont nem fizeti be hatvan napon belül, az bűncselekménynek számít. Emlékeztetett, korábban még volt így, rengeteg eljárás indult, a vállalkozók a mérlegekkel bizonygatták, hogy azért késtek, mert nem jött be a pénz az ügyfeleiktől.

További változás, hogy 100 ezer euróig limitálták az adócsalás elismerését és befizetését. Tavaly még úgy működött, hogy ha valaki ellen elindították adócsalásért a bűnvádi eljárást, de közben kifizette az összeget, a kamatokat és még 20 százalékot, megszüntették ellene az eljárást, és makulátlan maradt az erkölcsi bizonylata. Nagy volt a felháborodás, mert akinek sok pénze volt, megszabadult az adócsalás negatív következményeitől. Ennek hatására vezették be a százezer eurós határértéket.

Kezdődhet a cégek közötti e-számlázás

Bár az eredeti terv az volt, hogy a cégek közötti e-számlázást elhalasztják 2024-ig, és akkor is csak opcionálisan vezetik be, most mégis elfogadtak egy módosítást, amely szerint kidolgoznak egy listát, melyen a magas adócsalási kockázatot jelentő áruk és szolgáltatások szerepelnek, és ezekre június 31-ig opcionális, azután pedig már kötelező lesz a cégek közötti e-számlázás – hívta fel ugyanakkor a figyelmet Debreczeni László.

Mint mondta, kíváncsian várják ezt a listát, viszont jó döntésnek tartja, hogy nem halogatják évekig az e-számlázát, mert az jó eszköz az adócsalás visszaszorítására. „Ez a tökéletes megoldás arra, hogy fokozatosan meglépik, a cégek egymás között elkezdik használni a rendszert” – szögezte le az adószakértő.