Számos újdonsággal indult az év a cégek számára: Debreczeni László adószakértő a vállalkozók életét befolyásoló módosításokról

A cégek és számos munkavállaló mindennapjait egyaránt érintő egyik legfontosabb módosítás, hogy 2022. január elsejétől az eddigi bruttó 2350 lejről 2550 lejre emelkedett a minimálbér – húzta alá a Krónika megkeresésére Debreczeni László adótanácsadó. Emlékeztetett egyúttal, hogy a december közepén napvilágot látott rendelkezésben ugyan még szerepelt, hogy minden munkavállalót csak 24 hónapig lehet a kötelező legkisebb béren tartani, ám december 31-én a törvényhozók visszakoztak, a 24 hónapos határidőre az óra csak idén január 1-től kezd ketyegni, tehát leghamarabb 2024. január 1-én kell megemelni azoknak a fizetését, akik két éve minimálbérért dolgoznak. A szakértő szerint amúgy ez inkább csak elvi rendelkezés, hiszen a törvény nem szab meg sem értékbeli, sem százalékos növelést, tehát ha a munkaadó a 25. hónaptól akár egy lejjel megemeli a minimálbért, már teljesítette a törvényben előírt feltételt.

A költségvetési törvényben 2022-re 6095 lejes bruttó átlagbérrel számoltak, ehhez az értékhez kötik a különböző juttatásokat – mutatott rá egyúttal Debreczeni László.

„Januártól a járványhelyzetben a vállalkozók segítségére kidolgozott támogatási rendszerek közül csak a rövidített munkaidő (Kurzarbeit) után járó segítség maradt érvényben” – hívta fel ugyanakkor a figyelmet Debreczeni László.

Ez azt jelenti, hogy a kényszerszabadság intézményének támogatása január 1-jétől megszűnt, és egyelőre nem hosszabbították meg a döntéshozók. A munkaadó viszont továbbra is elküldheti az alkalmazottait kényszerszabadságra, ám a bérük folyósítására már nem kap állami támogatást, ezt önerőből kell megoldania.

Viszont a Kurzarbeit továbbra is működik, a munkaprogram 80 százalékát finanszírozza 75 százalékban az állam. Ez tulajdonképpen olyan, mint egy részleges kényszerszabadság, az alkalmazott ledolgozza a munkaidejének 20 százalékát vagy többet, arra megkapja a fizetését, arra az időszakra, amikor nem dolgozik, az állam folyósítja bérének a 75 százalékát.

A támogatás odaítélésének a feltétele, hogy a cég forgalmában legyen legalább 10 százalékos visszaesés, de négy változat is van arra, hogy a csökkenést melyik időszakhoz hasonlítsák, így nagy mozgásterük van a vállalkozóknak, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel – magyarázta az adószakértő.

Eközben az adótörvénykönyvet több törvénnyel is módosították, amelyek idéntől hatályosak. Két jogszabály vonatkozik a tűzifa áfájának csökkentésére, az új előírások szerint a tűzifát a magánszemélyek és a jogi személyek esetében is 5 százalékos áfával lehet értékesíteni. A hőenergia áfáját szintén 5 százalékra csökkentették a magánszemélyek, kórházak, egyesületek esetében. Mint Debreczeni felidézte, sokat vitatott és módosított téma volt a lakóházakra számolt szociális adókulcs, végül

ettől az évtől meglépték, hogy a legtöbb 120 négyzetméter beépített lakófelület esetén 450 ezer lejről 700 ezer lejre emelték a határértéket, amikor az ingatlanfejlesztő 5 százalékos áfával adhatja el magánszemélynek a házat.

„Ez mindenképpen egy hasznos és szükséges módosítás volt, mert a 120 négyzetméteres lakóház esetében a 450 ezer lej már nem illeszkedett a piaci árba” – fogalmazta meg Debreczeni László. Arra is ráirányította egyúttal a figyelmet, hogy a megváltozott szponzorációs törvény sokkal nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozások kihasználják a szponzoralapokat.

Debreczeni László amúgy arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy óvatosan, inkább az év vége felé rendelkezzenek a szponzorpénzekről, mert megszűnt az a lehetőség, hogy ha az év második felében veszteséges a cég, akkor a következő hét esztendő adójából bármikor leírhatják a szponzorösszegeket. „Ettől az évtől beáll, ha a vállalkozók óvatosan mozognak, az év vége felé rendelkeznek a pénzekkel, amikor már biztos a szponzoralapjuk, a civil szervezetek rákészülhetnek, hogy mindig ugyanabban az időszakban kapják meg a támogatásokat” – részletezte az adószakértő.

Szintén újdonság, hogy ettől az évtől a havi 4000 lej feletti nyugdíjak után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni.

Eddig a 2000 lej feletti nyugdíjak után fizettek 10 százalékos jövedelemadót, ez megmaradt, ám kiegészül azzal, hogy 4000 lej felett még levonják a 10 százalékos egészségbiztosítási járulékot is. Debreczeni László felhívta a figyelmet, hogy ez érvényes a külföldről kapott nyugdíjakra is, számukra külön eljárás lesz, hogy miként kell befizetniük.

Újból elhalasztották eközben az év végéig azt a lehetőséget, hogy alkalmazottak gyerekeinek bölcsődei és óvodai költségeit – egy gyermek után havi legtöbb 1500 lejt – le lehessen írni az adóból.

Az adószakértő felidézte, a tavalyelőtt elfogadott törvényben az áll, hogy ezt a költséget a társasági adóból lehet leírni, ám ha ebbe nem fér bele, akkor a fizetési adóból, áfából, jövedéki adóból is. A jogszabály 2021. január és március között élesben működött, de csak a társasági adóból lehetett levonni a költséget. Az állami tanintézetek nem voltak felkészülve, hogy számlát adjanak a szülőknek. Emellett azért döntöttek a halasztás mellett, mert jelentős kiesést okozna az államkasszában.

Az alkalmazottaknak adómentesen adható ajándékok értékét is felemelték ettől az évtől, eddig egy alkalommal 150 lejt, idéntől 300 lejt lehet adómentesen ajándékozni.

Ezt évi négy alkalommal teheti meg a munkaadó, tehát legtöbb 1200 lejt adhat adómentesen az alkalmazottainak.

„Szomorúan állapítottuk meg, hogy szigorították az adócsalás törvényét, visszakerült az adócsalás kategóriába, ha a cég hatvan nap alatt nem fizeti be az úgynevezett visszatartott adókat” – számolt be egyúttal Debreczeni László.

Kiemelte: a visszatartott adók listáján 19 adónem szerepel, ezek között például a fizetésadó, az osztalékadó, különböző járulékok.

Például ha a cég kiadja az alkalmazottak nettó fizetését, ám a vonatkozó adót viszont nem fizeti be hatvan napon belül, az bűncselekménynek számít. Emlékeztetett, korábban még volt így, rengeteg eljárás indult, a vállalkozók a mérlegekkel bizonygatták, hogy azért késtek, mert nem jött be a pénz az ügyfeleiktől.

Az adószakértő azt tanácsolja a vállalkozóknak, fokozottan figyeljenek, mit fizetnek ki először, a visszatartott adók mindig élvezzenek elsőbbséget az áfával vagy a társasági adóval szemben. Ha pedig semmiképpen nem tudják ezeket hatvan napon belül kifizetni, akkor éljenek az átütemezés intézményével.

További változás, hogy 100 ezer euróig limitálták az adócsalás elismerését és befizetését. Tavaly még úgy működött, hogy ha valaki ellen elindították adócsalásért a bűnvádi eljárást, de közben kifizette az összeget, a kamatokat és még 20 százalékot, megszüntették ellene az eljárást, és makulátlan maradt az erkölcsi bizonylata. Nagy volt a felháborodás, mert akinek sok pénze volt, megszabadult az adócsalás negatív következményeitől. Ennek hatására vezették be a százezer eurós határértéket.

Bár az eredeti terv az volt, hogy a cégek közötti e-számlázást elhalasztják 2024-ig, és akkor is csak opcionálisan vezetik be, most mégis elfogadtak egy módosítást, amely szerint kidolgoznak egy listát, melyen a magas adócsalási kockázatot jelentő áruk és szolgáltatások szerepelnek, és ezekre június 31-ig opcionális, azután pedig már kötelező lesz a cégek közötti e-számlázás – hívta fel ugyanakkor a figyelmet Debreczeni László.

Mint mondta, kíváncsian várják ezt a listát, viszont jó döntésnek tartja, hogy nem halogatják évekig az e-számlázát, mert az jó eszköz az adócsalás visszaszorítására. „Ez a tökéletes megoldás arra, hogy fokozatosan meglépik, a cégek egymás között elkezdik használni a rendszert” – szögezte le az adószakértő.