Călin Popescu-Tăriceanu szerint a kormány mindössze azt szeretné tudni, hogy mi történik a második pillérbe befizetett összegekkel
Fotó: Facebook/Calin Popescu Tariceanu
Visszakozik a kormánykoalíció, amennyiben valóban szándékában állt felszámolni a nyugdíjrendszer második pillérét: szerdán több illetékes a folytatásról biztosította az adófizető polgárokat. Valami viszont készül, de csak június–júliusra ígérik a hivatalos bejelentést. Közben pedig váltig állítják, hogy van pénz a bérek és nyugdíjak folyósítására, és az európai uniós pénzek lehívása kapcsán sincs ok aggodalomra.
2018. május 24., 09:212018. május 24., 09:21
2018. május 24., 09:232018. május 24., 09:23
Nem szünteti meg a szociálliberális kormány a nyugdíjrendszer második pillérét, vagyis a kötelező magánnyugdíj intézményét, még a hozzájárulások folyósításának ideiglenes felfüggesztésére sem készülnek – jelentette be szerdán késő délután Călin Popescu-Tăriceanu, a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke.
Hasonlóképpen nyilatkozott néhány órával korábban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter is, aki viszont arról is beszélt, hogy június végén, legkésőbb július elején új elképzeléssel rukkol elő. Semmiféle részletet nem kívánt azonban elárulni azon túl, hogy az elkövetkező napokban, hetekben lesz egy átfogó, minden érintett fél – így a magánnyugdíjalapok kezelői – részvételével zajló egyeztetés a második pillérről, és azt követően teszik majd meg a hivatalos bejelentést arról, hogy mit is fed ez az új elképzelés. Teodorovici egyúttal „szinkópának” nevezte azt a tényt, hogy kikerült a kormány honlapjára egy, a magánnyugdíj-hozzájárulás felfüggesztését kilátásba helyező jogszabályjavaslat.
{K1}
Paul Stănescu kormányfőhelyettes eközben szerdán már egyenesen arról beszélt, hogy a magánnyugdíjalapnak nem kellene kötelezőnek lennie.
Természetesen nem egymagunk döntünk erről, hanem egyeztetünk a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE)” – idézi Stănescut az Agerpres hírügynökség.
Meglátása szerint különben a kormány feladata elmagyarázni, hogy melyek a nyugdíjrendszer második pillérének előnyei, hogy az ide fizetett hozzájárulás emeli vagy csökkenti-e a nyugdíjakat. Azt viszont ő is leszögezte, hogy a Szociáldemokrata Párton (PSD) belül nem tárgyaltak a magánnyugdíjalapba történő befizetések felfüggesztéséről.
A miniszterelnök-helyettes szerint Klaus Johannis államfőt félretájékoztatták a második pillér helyzetével kapcsolatban, és leszögezte, van pénz a nyugdíjak kifizetésére. Amint arról beszámoltunk, az elmúlt napokban kialakult bizonytalanság közepette, kedd esti sajtónyilatkozatában Klaus Johannis felszólította a kormányt, hogy tisztázza, mit terveznek tenni a nyugdíjrendszer második pillérével, illetve adjon számot arról, van-e pénz arra, hogy az év végéig biztosítsák a béreket és nyugdíjakat.
Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter eközben a Facebook közösségi oldalon közzétett ironikus költői kérdéssel válaszolt Klaus Johannis államfő kedd kora esti sajtótájékoztatóján elhangzottakra, elmerengve azon, hogy az ország elnöke hirdette ki a költségvetést, nem emlékszik, mit írt alá?
Megszólalt a témában a napokban több ízben is a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját bíráló Florin Cîţu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora is, aki Facebook-bejegyzésében úgy vélekedett, a költségvetésben nincs pénz a nyugdíjakra és a fizetésekre, a kormány pedig kölcsönből él, havonta hiteleket vesz fel, hogy fedezni tudja a folyó havi kiadásokat.
– szögezte le az ellenzéki politikus.
Klaus Johannis államfő keddi sajtótájékoztatóján a kohéziós alapok alacsony felhasználási aránya miatt is bírálta a szociálliberális kormányt: elmondása szerint a 2014–2020-as költségvetési időszak több mint felének elteltével
Az elnök aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az elbírálás különböző szakaszaiban lévő projektek összesített értéke sem haladja meg a rendelkezésre álló alapok 40 százalékát. A mezőgazdasági támogatásokkal együtt Romániának 31,3 milliárd eurónyi uniós forrás áll rendelkezésére, amiből eddig 4,9 milliárd eurót hasznosított, tehát az abszorpciós ráta nem érte el a 16 százalékot – tudatta az államfő.
Viorica Dăncilă miniszterelnök szerint azonban pörögnek a lehívások. „2016-ban nulla lehívástól indultunk, most 16 százaléknál tartunk, miközben az uniós átlag 18 százalék. Olyan országok vannak mögöttünk, mint Németország vagy Olaszország. Nagy erőfeszítéseket tettünk az európai uniós alapokért felelős tárca vezetőjével és más miniszterekkel. Az elnök úr a 2014–2020-as időszakra utalt” – fogalmazott. Arra az újságírói kérdésre, miszerint nem kellene-e a helyzetről tárgyalnia a kormányt minden fronton támadó államfővel, Dăncilă így felelt: „nem engedem meg magamnak, hogy egyeztetésre hívjam az elnököt”.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!