Gyors, hatékony. A legtöbb településen a Ghișeul.ro digitális platformot használják az online adófi zetésre
Fotó: Veres Nándor
Szerdától a közüzemi szolgáltatóknak és az önkormányzatoknak is kötelező módon biztosítaniuk kell az online és a bankkártyás fizetés lehetőségét. Vagyis csak kellene, mert még nem minden érintett készült fel a modern fizetési opciók biztosítására. Ugyanakkor egyelőre szankciók sem sújtják azokat, akik nem alkalmazzák a törvényes előírásokat.
2022. november 09., 07:382022. november 09., 07:38
Vegyes a kép, hogy az érintett közüzemi szolgáltatók és önkormányzatok mennyire készültek fel, hogy – betartva a törvényt – biztosítsák ügyfeleiknek a bankkártyás és az online fizetés lehetőségét: van, ahol ez már évek óta működik, máshol ezt nem tartották fontosnak, ezután keresik a megoldást. A 2022/128-as törvény a tavasszal jelent meg, kiegészítve a 193/2002-es kormányhatározatot, így a bankkártyás fizetés mellett az online lehetőség biztosítását is kötelezővé teszi.
Csak azok az egységek mentesülnek a kötelezettség alól, ahol nincs internetlefedettség. Mától kötelesek tehát lehetővé tenni az online és a kártyás fizetést többek között a víz- és csatornaszolgáltatók, az áram-, gáz-, telefon- és internetszolgáltatók, valamint az önkormányzatok az adók, illetékek, bírságok, késedelmi kamatok törlesztésére, függetlenül a település méretétől.
Valamennyi közüzemi szolgáltató, közintézmény és hatóság köteles lesz biztosítani az online bankkártyás fizetés lehetőségét az ügyfeleknek. Az erről szóló törvénymódosító tervezetet kedden fogadta el döntő házként a képviselőház.
Az önkormányzatok egy részénél ez megoldódott, viszont azokon a településeken, ahol a lakók körében nem fogalmazódott meg az igény az online fizetésre, a polgármesteri hivatalok sem törekedtek arra, hogy biztosítsák ezeket a fizetési lehetőségeket. A Szatmár megyei Vetés községházán már évek óta lehet bankkártyával és online is fizetni az adókat, illetékeket, bírságokat. Ilyés Gyula polgármester lapunknak elmondta, a Ghișeul.ro digitális platformot használják, ennek az az előnye, hogy azok is befizethetik ezen keresztül az adót, akik nem az adott településen laknak, de van ott földjük, ingatlanuk.
majd onnan „házon belül” kell lebontaniuk, és tételesen utalniuk, hogy mi a telekadó, mi az illeték, és mi a bírság.
„Nem használja minden önkormányzat a rendszert, mert sokan nem látták értelmét, de ez egyszerűen megléphető, és nem is túl költséges” – mondta Ilyés Gyula. Hozzátette: tapasztalatai szerint ugyanakkor ha nem tartják be a határidőt, majd kitolják, és ha azt sem tartják be, akkor sem történik semmi.
Fodor István polgármester lapunknak elmondta, a következő időszakban felgyorsul ez a folyamat, hiszen több pályázati lehetőség van a digitalizációra, de első lépésben a saját számítógépes rendszerüket újítják fel, majd leghamarabb tavasszal megteremtik a lehetőséget az online fizetésre.
Fotó: Pinti Attila
A szolgáltatók eközben általában már évek óta biztosítják az online fizetés lehetőségét különböző platformokon keresztül vagy a saját honlapjukon.
Viszont az ügyfelek csak egy része él ezzel a lehetőséggel. Kozsokár Attila, a háromszéki regionális víz- és csatornaszolgáltató Közüzemek vezérigazgatója a Krónika megkeresésére rámutatott: 2019-ben üzemelték be az első online platformot, azóta ezt korszerűsítették, felhasználóbarátabb lett: lehetőség van a számlák letöltésére, a vízórák állásának a bejelentésére és fizetésre is. A 30 ezer ügyfelük közül négyezernek van fiókja a digitális platformon, és 2500 használja azt fizetésre. Az igazgató elmondta: bátorítják az ügyfeleiket az online fizetésre, és úgy tudja, hogy a velük szerződésben álló lakótársulások egy része is biztosítja a társasházak lakóinak ezt a lehetőséget.
A regionális hulladékszállító, a Tega Rt. is évek óta szavatolja ügyfeleinek az online fizetés lehetőségét, a jogi személyek többségének online számlát állítanak ki, de a magánszemélyek közül is mintegy 40 százalék ilyen módon törleszti a szemétdíjat, avatott be a részletekbe Máthé László igazgató.
Tovább nőtt tavaly is a banki termékeket és szolgáltatásokat használó romániai polgárok köre egy, az IRES által a Romániai Bankszövetség (ARB) felkérésére decemberben készített felmérés szerint.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
1 hozzászólás