Gyors, hatékony. A legtöbb településen a Ghișeul.ro digitális platformot használják az online adófi zetésre
Fotó: Veres Nándor
Szerdától a közüzemi szolgáltatóknak és az önkormányzatoknak is kötelező módon biztosítaniuk kell az online és a bankkártyás fizetés lehetőségét. Vagyis csak kellene, mert még nem minden érintett készült fel a modern fizetési opciók biztosítására. Ugyanakkor egyelőre szankciók sem sújtják azokat, akik nem alkalmazzák a törvényes előírásokat.
2022. november 09., 07:382022. november 09., 07:38
Vegyes a kép, hogy az érintett közüzemi szolgáltatók és önkormányzatok mennyire készültek fel, hogy – betartva a törvényt – biztosítsák ügyfeleiknek a bankkártyás és az online fizetés lehetőségét: van, ahol ez már évek óta működik, máshol ezt nem tartották fontosnak, ezután keresik a megoldást. A 2022/128-as törvény a tavasszal jelent meg, kiegészítve a 193/2002-es kormányhatározatot, így a bankkártyás fizetés mellett az online lehetőség biztosítását is kötelezővé teszi.
Csak azok az egységek mentesülnek a kötelezettség alól, ahol nincs internetlefedettség. Mától kötelesek tehát lehetővé tenni az online és a kártyás fizetést többek között a víz- és csatornaszolgáltatók, az áram-, gáz-, telefon- és internetszolgáltatók, valamint az önkormányzatok az adók, illetékek, bírságok, késedelmi kamatok törlesztésére, függetlenül a település méretétől.
Valamennyi közüzemi szolgáltató, közintézmény és hatóság köteles lesz biztosítani az online bankkártyás fizetés lehetőségét az ügyfeleknek. Az erről szóló törvénymódosító tervezetet kedden fogadta el döntő házként a képviselőház.
Az önkormányzatok egy részénél ez megoldódott, viszont azokon a településeken, ahol a lakók körében nem fogalmazódott meg az igény az online fizetésre, a polgármesteri hivatalok sem törekedtek arra, hogy biztosítsák ezeket a fizetési lehetőségeket. A Szatmár megyei Vetés községházán már évek óta lehet bankkártyával és online is fizetni az adókat, illetékeket, bírságokat. Ilyés Gyula polgármester lapunknak elmondta, a Ghișeul.ro digitális platformot használják, ennek az az előnye, hogy azok is befizethetik ezen keresztül az adót, akik nem az adott településen laknak, de van ott földjük, ingatlanuk.
majd onnan „házon belül” kell lebontaniuk, és tételesen utalniuk, hogy mi a telekadó, mi az illeték, és mi a bírság.
„Nem használja minden önkormányzat a rendszert, mert sokan nem látták értelmét, de ez egyszerűen megléphető, és nem is túl költséges” – mondta Ilyés Gyula. Hozzátette: tapasztalatai szerint ugyanakkor ha nem tartják be a határidőt, majd kitolják, és ha azt sem tartják be, akkor sem történik semmi.
Fodor István polgármester lapunknak elmondta, a következő időszakban felgyorsul ez a folyamat, hiszen több pályázati lehetőség van a digitalizációra, de első lépésben a saját számítógépes rendszerüket újítják fel, majd leghamarabb tavasszal megteremtik a lehetőséget az online fizetésre.
Fotó: Pinti Attila
A szolgáltatók eközben általában már évek óta biztosítják az online fizetés lehetőségét különböző platformokon keresztül vagy a saját honlapjukon.
Viszont az ügyfelek csak egy része él ezzel a lehetőséggel. Kozsokár Attila, a háromszéki regionális víz- és csatornaszolgáltató Közüzemek vezérigazgatója a Krónika megkeresésére rámutatott: 2019-ben üzemelték be az első online platformot, azóta ezt korszerűsítették, felhasználóbarátabb lett: lehetőség van a számlák letöltésére, a vízórák állásának a bejelentésére és fizetésre is. A 30 ezer ügyfelük közül négyezernek van fiókja a digitális platformon, és 2500 használja azt fizetésre. Az igazgató elmondta: bátorítják az ügyfeleiket az online fizetésre, és úgy tudja, hogy a velük szerződésben álló lakótársulások egy része is biztosítja a társasházak lakóinak ezt a lehetőséget.
A regionális hulladékszállító, a Tega Rt. is évek óta szavatolja ügyfeleinek az online fizetés lehetőségét, a jogi személyek többségének online számlát állítanak ki, de a magánszemélyek közül is mintegy 40 százalék ilyen módon törleszti a szemétdíjat, avatott be a részletekbe Máthé László igazgató.
Tovább nőtt tavaly is a banki termékeket és szolgáltatásokat használó romániai polgárok köre egy, az IRES által a Romániai Bankszövetség (ARB) felkérésére decemberben készített felmérés szerint.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás